Postás Dolgozó, 1969 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1969-06-01 / 6. szám

A hírlapkézbesítés gondjai­ról ma már az előfizetők többsége akár kiselőadást is tarthatna. Illetve­­ tarta­nak is sokan, nap-nap után reklamálva, hogy a reggeli lap délután, vagy még akkor sem érkezik... Az előfi­zetők természetesen csak az éremnek ezt az oldalát isme­rik. Az okot a posta ismeri iga­zán jól. A hírlaposztály dol­gozói, kézbesítők. Erről be­szélgettünk a 62-es postahiva­talban. Házigazdánk, Virág István, a szakszervezeti bi­zottság titkára. A többiek: Kubik István, a hivatal he­lyettes vezetője, Kolarits Bol­dizsár, a hírlaposztály veze­tője és Proszik Istvánné, a szakszervezeti osztálybizott­ság tagja, tehát a kézbesítők képviselője. — A munkaerőhiány régi gond nálunk, 1968. szeptem­ber óta szinte vészes méretet öltött. A tavalyi 138—140 ezer előfizetés 133 ezerre csökkent. Ami egyrészt árkérdés, más­részt azonban a döcögő kéz­besítés következménye — ma­gyarázza Kolarits Boldizsár. — Nem tudjuk utolérni ma­gunkat. Akár az iskolában, akár a közvetítőben keresünk utánpótlást — nincs jelentke­ző. Első kérdés persze, hogy mit fizetünk. S a válasz után kedvüket vesztik azok is, akik esetleg jönnének. A bér — a példányszámtól függően 640—1400 forint. Ami a 4 órás elfoglaltsághoz képest nem is olyan kevés. — Az a baj, hogy minden­ki így ítéli meg — szól köz­be Proszik Istvánná. — Mert igaz, hogy csak négy órai munka, de nem közömbös, hogy azt a négy órát mikor kell ledolgozni. A kézbesítők hajnali fél 4-re jönnek be, legkésőbb 3-kor kelnek. Ez az ugrópontja az ő helyzetük­nek! Másrészt — és ez sem közömbös — 30—45 kilót ci­pelnek a vállukon az emele­tekre. — Most rendszeresítettünk kétkerekű kis bevásárló ko­csikat. Az emeletre azonban nem viszik fel. És már több­től ellopták... — folytatja Virág István. — Még ezt is fedezzék a havi átlagos 800 forint fizetésből? — Azután itt van még az inkasszálás, amit csak dél­után lehet csinálni. Egy-egy előfizetőhöz néha 3—4-szer is el kell menni, amíg otthon találják, vagy amíg nem fizet — veszi át a szót ismét Pro­­szikné. — És, ha a kézbesítő — végszükség esetén — haj­nalban csönget be a pénzért, hát hallgathat érte eleget... — Szóval megdolgoznak a pénzért — teszi hozzá az osz­tályvezető, majd elmagyaráz­za a bérezés lényegét: A kéz­besítőket „járás” szerint fize­tik. A „járásokat” három — A, B, C kategóriába sorolták. Az „A” kategóriában — az egybe épített településeken — a napilapok példányaiért 11, a színes (heti) lapokért 14,­ a „B” kategóriában — kertes családi házak vidékén — 12, illetve 16, a „C” kategóriájú hegyvidékeken 14, illetve 20 fillért fizetnek. A kézbesítők 99 százaléka „A” terepen jár. Többségük 1000 forinton alul keres. — A nagyobb baj azonban az,­­­ hogy a jelentkezőknek nem tudunk összeget monda­ni. Csupán annyit, hogy telje­sítmény szerint — hangsú­lyozza Kolarits Boldizsár. — Szerintem úgy kellene kiala­kítani a járásokat, hogy egy­­egy fix összeget tehessünk rá. Hogy a jelentkezőnek fix összeg, plusz teljesítményt, il­letve darabbért mondhassunk — ami ösztönzi. És azt is ki­látásba helyezhessük: ha megtartja a példányszámot, vagy újakat szerez, külön prémiumot kap. — De a létszám nemcsak bérkérdés — folytatja. — Va­lahogy ki kellene egyenlíteni az egyenlőtlen súlyelosztást. Nagyon hátrányos a kézbesí­tőnek, hogy az úgynevezett színes lapok a hét végén je­lennek meg. Ilyenkor a több­ségben levő női kézbesítők alig bírják a terhet cipelni. Többnyire kétszer kell for­dulniuk. — A harmadik megoldásra váró probléma, a már emlí­tett inkasszálás. Ezt szerin­tem átutalási takarékbetét­könyvvel kell lebonyolítani. Növelné ugyan az adminiszt­rációt, de könnyítene a kéz­besítőkön. Virág István folytatja: — A munkakörülményeken is javí­tani kell. Indokolt lenne pél­dául őket is ellátni munkaru­hával. Hiszen az időjárás vi­szontagságainak alaposan ki vannak téve. Jelenleg a kétszázh­uszon­két státuszból csak­ 215-nek van gazdája, 15—20 beteg, ketten szülési szabadságon vannak. A nyári hónapokban rendszerint 30-an szabadságon vannak, 55-en másodállásúak, ha csúszik a lap, nem képesek kézbesíteni, alkalmilag ez is hiányt jelent. És sok-sok rek­lamációt. Mert az előfizető nem lehet tekintettel a posta megannyi gondjára. Szeretné reggel, munkába indulás előtt kézbe venni lapját. A posta olykor szinte emberfeletti küzdelem árán sem képes minden előfizetőnek biztosí­tani ezt. Ezért helyes lenne meg­szívlelni a 62-es hivatalban elhangzott javaslatokat. Lukács Mária 8 A KÉTEZREDIK Magyarországon bekapcsol­ták a kétezredik telex-állo­­­­mást. A posta legújabb táv­gépíró előfizetője a Dunaka­nyar Vendéglátóipari Vállalat, Budapest, VI., Steindl Imre utca 7. — Magyarországon a felsza­­­badulás előtt — mondja Szob Ikolai István, a Postavezérigaz­­­gatóság távíró szolgálatának csoportvezetője — mindössze 17 telexállomás működött. A 40-es évek elején alakult ki hazánkban a távgépíró-szol­gálat, és első előfizetői közé tartozott a Magyar Nemzeti Bank, az MTI, a Ganz­ Villa­­mossági Rt., illetve az Ás­ványolaj cég. A háború után 13 állomással indult a forga­lom. 1956-ban 288 telex mű­ködött, 1965-ben bekapcsolták az ezrediket, a MAFILM vál­lalatot. Az utóbbi időben azonban jelentősen felgyor­sult az érdeklődés. A posta mindent elkövet, hogy kielé­gítse az igényeket, ezért a kö­vetkező években úgy fejleszt, hogy évente 4—500 állomást kapcsoljon be. Jelenleg 550 előfizetőkérést tartunk nyil­ván. 1972-re tervezzük a négy­ezrediket. A távolabbi jövő? Mivel 100 ezer lakosra vetí­tik a telexállomások sűrűsé­gének arányát, nálunk a te­lex-telítettséget majd a 10— 12 ezer állomás bekapcsolása jelenti, és erre előreláthatólag 1980-ban kerül sor. Jelenleg melyek azok az európai országok, amelyekkel a Posta telex-központjai auto­matikus kapcsolatot teremte­nek? — Ausztria, Belgium, Bul­gária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britan­­nia, Hollandia, NDK, NSZK, Olaszország, Svájc, Svédor­szág és Szovjetunió. A többi 120 országgal a posta kézi­kapcsolással teremt összeköt­tetést. Budapestről ma tele­­xezni lehet Dél-Amerikába, Japánba, illetve a világ bár­melyik pontjára. Magyaror­szágon jelenleg 14 automati­kus központ biztosítja a te­lexforgalmat. (békés) Munkavédelmi fotópályázat A Posta Központi Kábelüzem igazgatója és szakszervezeti­­bizottsága a munkavédelmi oktatás elősegítése, a munkakö­rülmények javítása érdekében hirdet fotópályázatot. A képek­­témája kizárólag hírközlő kábelek építése, szerelése, a kapcso­lódó rakodási, szállítási, ipari tevékenység, amely lehet a munkavédelmi előírásnak megfelelő, vagy azzal ellentétes, esetleg baleseti veszélyt mutató mozzanat A képek lehetnek a szembeállító képpárok, tetszés szerinti darabszámban, 18x24 m­ nagyságú, fekete-fehér nagyításúak, vagy 5x5 cm szab­ványméretű üveglemezek közé zárt színes diapozitívok, vagy akár mindkettő. A legjobb képeket a Kábelüzem vezetője és szakszerveze­ti bizottsága, az erre az alkalomra külön alakult bírálóbizott­ság döntése alapján díjazza: Fekete-fehér nagyítás: Színes diapozitív kép: A képek beküldésének határideje: 1969. október 15. (Cím: Posta Központi Kábelüzem, Budapest, V., Guszev u. 24.) A­­ cím fölé feltűnő betűkkel írják :„Fotópályázat”. A szerzők a titkosság biztosítása érdekében válasszanak jeligét, s azt min­­­den papírképre, diapozitív képre írják rá, a kép sorszámával és a téma címével együtt. A képküldeményhez csatolni kell egy jól lezárt borítékot, amelyre kívülről csak a jeligét sza­bad ráírni, a boríték pedig tartalmazza a jeligét, a szerző ne­vét és pontos lakcímét. A pályázathirdetők fenntartják maguknak a jogot, hogy az eredménytől függően egyes díjakat megosszanak, esetleges kiadásukat mellőzzék. A pályázat célja: megfelelő színvonalú oktatóanyag gyűjtése, jó módszerek népszerűsítése, hibák fel­tárása. A legjobb képeket a Kábelüzem vezetője, a bíráló bi­zottság javaslatára a negatívokkal együtt megvásárolja. Az elfogadott képek ellenértékét utólagos közös megegyezéssel állapítják meg, de képenként minimálisan 40,5 Ft-ot téríté­stek. A Posta Központi Kábelüzem igazgatójának és szb-jének jogában áll a megvásárolt képeket minden további díjazás nélkül kiállítani, sokszorosítani, oktatásra vagy propaganda céljára felhasználni. A pályázat eredményét az 1969. november 7-i ünnepségen hirdetik ki, Budapesten (V., Guszev u. 24. IV. em. kultúrte­rem). Az eredményt a Postás Dolgozóban is közöljük. A meg nem vásárolt képeket az eredmény kihirdetése után 15 napon ■belül visszaküldik a szerzőnek. A postai szállítás folyamán történt sérülésekért felelősséget nem vállalnak, ezért a fel­adók a küldeményeket gondosan csomagolják. Elegendő kép­anyag birtokában a díjnyertes és megvásárolt képekből kiállí­tást is rendeznek, ahol a legnagyobb tetszést arató kép közön­ségdíjban részesül. A fenti kezdeményezéssel szakszervezetünk egyetért, tá­mogatja s éppen ezért felhívjuk a vidéki postaigazgatóságok HÁLÉP üzemeit, megyei és városi távközlési üzemeit, a Buda­pesti Távbeszélő Igazgatóságot, az Anyagszertárt, a Járműtele­pet és a vidéki szállítási üzemeket, azok gazdasági és társadal­mi szerveinek vezetőit, a területi bizottságok, szakszervezeti tanácsok, igazgatóságok vezetőinek figyelmét, segítsék a kez­deményezést, hívják fel a figyelmüket az amatőr fotószakkö­­­rök tagjainak a fotópályázatban való részvételre. I. díj. 500,— Ft és oklevél I. díj. 500,— Ft és oklevél • II. díj. 400,— Ft és oklevél II. díj. 400,— Ft és oklevél­­III. díj. 300,— Ft és oklevél III. díj. 300,— Ft és oklevél ■•IV. díj­ emlékérem IV. díj­ emlékérem V. díj emlékérem V. díj emlékérem POSTÁS DOLGOZÓ ÚJÍTÓ Dr. Kéri József a Posta Központi Jármű­telep kiemelt mérnöke. Ez év május 8-án véd­te meg disszertációját, Gépjármű indító akku­mulátorok pozitív leme­zeinek korróziója cí­men, s nyerte el a ve­gyészdoktori címet. A disszertációban foglalt elgondolások tulajdon­képpen­ nagy jelentősé­gű újítás és találmány fogalomkörébe is tartoz­hatnak. A nagy alapos­sággal kidolgozott új módszer segítségével készített indítóakku­mulátorok élettartama és üzembiztonsága — szerény becslések sze­rint is — legalább 25— 50 százalékkal javul. A mindössze 35 éves mérnök ez év áprilisá­ban nyerte el az Ezüst­jelvényes újító címet, lényegében két számot­tevő és nagyjelentőségű újítása alapján. Az egyik: a savas szennyvi­zek közömbösítését tö­kéletesítette. Eljárása révén — 1962-ben dol­gozta ki — olcsóbb és megbízhatóbb módszer­rel­­ történik a savas szennyvizek közömbö­sítése és ami szintén nagyon fontos, a bal­esetveszély kizárásával. A másikat 1967 decem­berében vezették be: sikerült megoldania az indítóakkumulátorok pozitív lemezei gyár­tástechnológiájának mó­dosítását. Ez az újítás csak a posta területén évi mintegy 400 ezer forintos megtakarítást eredményez. Szerinte még nem eléggé karolják fel gyors és hozzáértő vé­leményezéssel az újítá­sok előtti szabad utat, sok még a tologatás, a huzavona, ami bizony, nemegyszer kedvét szegi a sok időt és nagy szellemi beruházást rá­fordító újítóknak. Fon­tos lendítője lehetne a mozgalomnak az is, ha minden vonatkozásban tisztázódna a munkakö­ri kötelesség fogalma. Mindenki számára vi­lágos, hogy egy-egy probléma megoldása a tényleges munkaidőn és munkaköri kötelessé­gen túl is, milyen sok­ munkát, befektetést követel. T. I. A szocialista brigádvezetők idei országos tanácskozásán a csaknem 100 ezer szocialista brigád több mint 1 millió tag­ját ezer küldött képviselte, köztük 16 postás dolgozó. A küldöttek azóta már beszá­moltak közvetlen munkatár­saiknak. A szocialista brigád­­vezetők üzemi, hivatali, össze­vont tanácskozásai is megkez­dődtek már. A Pécsi Postaigazgatóság területén, az RTV Műszaki Igazgatóságnál, a Központi Távíróhivatalnál, Debrecenben és Sopronban megtartott (hi­vatali, üzemi) szocialista bri­gádvezetői tanácskozások igen hasznosak, eredményesek vol­tak. (A többi tanácskozást e cikk elkészülte után tartják meg.) Megállapítható: a szo­cialista brigádmozgalom 1968. évi eredményei hatékonyan segítették a posta feladatai­nak jó, a tervezettnél maga­sabb szintű megvalósítását; eredményes volt a tudatfor­máló és a szakmai képzést se­gítő tevékenység is; a vállalá­sok nagyrészt a gazdaságos­ságra, az önköltség csökken­tésére és a mennyiségi teljesí­tés mellett, a minőség javítá­sára irányultak. A törődés — mind a gazdasági vezetés, mind a mozgalmi szervek ré­széről — az elmúlt évben, A Ht. országos tanácskozás után rendszeresebb lett a szocialis­ta brigádok munkájának segí­tésében, irányításában, támo­gatásában és értékelésében is. Mind több gazdasági vezető ismeri fel a munkaverseny szükségessége mellett, a szo­cialista brigádokban rejlő erőt. A KTH, debreceni és soproni postaigazgatóságok vezetői is egyértelműen határoztak: a jövőben még jobban kell tá­mogatni a szocialista brigádo­kat és több megbeszélést, kell velük tartani a fokozott köve­telmények sikeres megoldása és az együttműködés érdeké­ben. A szocialista brigádmozga­lom mérsékelt számszerű emelkedése mellett, a tartalmi fejlődésre is gondot fordítot­tak. Több brigád olyan válla­lásokat teljesített, amelyek valóban nehéz követelménye­ket jelentettek. Sok helyen — főleg a nagyobb arányú fluk­tuáció következményeként elő­állott helyzet miatt — napról napra keményen meg kell dolgozniok, hogy vállalásaikat mind mennyiségben, mind mi­nőségileg a tőlük megszokott és elvárt módon teljesíthessék. Tényként állapították meg: a szocialista brigádokra a vég­rehajtó szolgálatban még fo­­kozottabban kell alapozni. Lé­nyegesen jobban kell haszno­sítani a javaslatokban, kezde­ményezésekben, észrevételek­ben rejlő lehetőségeket Ugyanakkor az eddiginél rendszeresebben kell a bri­gádtagokat, kollektívákat tá­jékoztatni. Igen jó, követésre méltó példa a szocialista brigádok klubja, amely 1967-ben ala­kult Debrecenben, a Hajdú- Bihar megyei Távközlési Üzemnél. A közös kirándulá­sok, szakmai és KRESZ-vetél­­kedők, hangulatos összejöve­telek mellett, lehetőséget kap­nak itt a szocialista brigádta­gok és más dolgozók is, hogy elbeszélgessenek, véleményt cseréljenek a szakvezetőkkel. A klub eredményesen szol­gálja a versenynyilvánosságot, elősegíti más brigádokkal a szocialista, elvtársi kapcsola­tok kialakítását, elmélyítését. Kétségtelen, hogy a brigád­­mozgalom nagy hatással van a környezetre. Ez még na­­gyobb lehet, ha a tanácskozá­sokon elhangzottak meg is valósulnak.­­ Tamás Gy. János Nem találom! Mostanában sokat járom az alapszervezeteket, tanulmá­nyozom egy-egy fontosabb el­nökségi, vagy központi veze­tőségi határozat végrehajtá­sát. Bizony, amikor egy-egy szb-tit­kárnál érdeklődöm a határozat felől, keresgélnek. Van, aki megtalálja valame­lyik fiók mélyén, van aki nem. Nem a fiókok mélyén van a helyük, hanem a kezünk ügyé­ben. Nem szólva arról, hogy­ha egy-egy probléma felve­tődik a dolgozók részéről, csak úgy tudunk helyesen dönteni, ha ismerjük a fontos doku­mentumokat. Ha tartalmassá akarjuk tenni a szakszerve­zeti munkát, akkor azon túl, hogy az szb-titkároknak töre­kedjük kell a határozatok megismerésére, azt is el kell érni, hogy az szb-tagok, egé­szen a bizalmiakig szintén is­merjék azokat. (bds) ■ Csanádi György, közle­kedés- és postaügyi minisz­ter Berlinben aláírta az NDK és a Magyar Népköztársaság postai és távközlési együtt­működési szerződését. ■ Az idén Győr—Budapest között már megindul a táv­választás. H A Postás Képzőművész Kör ez évben második kiállí­tását rendezte, a POTI szék­házában. ■ Megdicsérték a Tolna megyeieket, mert ez év első negyedében a postai betétál­lományt több mint 33 millió forinttal növelték. ■ A BNV-n már forinttal telefonálhattak. Az új készü­lék be is vált. A városban vi­szont még mindig hiánycikk a telefonérme. ■ Szimfonikus zenekarunk Bécsben és Párizsban vendég­szerepelt nagy sikerrel. ■ Kábelhiány miatt késik a 177 méter magas pécsi új tv­­torony berendezéseinek sze­relése. ■ Debrecenben megkezd­ték a helyi postaközpont nagy­arányú bővítését. ■ Egy hír a Somogyi Nép­lapból: A toponári út mentén hosszú ideje toldoznak, tol­doznak egy telefonoszlopot. Vajon miért nem cserélik ki? ■ A Szegedi Postaigazgató­ság ésüzemei: Bácsalmás, Csongrád, Gyoma, Izsák, Me­­zőkovácsháza, Szentes, Makó 1., Szeged 1., postahivatalok és a Gépjármű Szállítási Üzem. B. Gy. Műszaki érdekességek Mérnököket, technikusokat és szakmunkásokat foglalkoz­tató könyv jelent meg Kádár, dr. Benkő, Siklós, dr. Taky, Majoros tollából: Érintésvéde­lem cím alatt. A műnek kü­lönös fontosságot ad, hogy je­lenleg az egyetlen olyan, könyv, amely az érintésvédel­mi alapszabály legújabb mó­dosításával foglalkozik.­ A szerzők a kisfeszültségű be­rendezések érintésvédelmé­nek szentelnek nagyobb teret, de foglalkoznak a nagyfeszült­ségű berendezések különlege­sebb problémáival is. A feje­zetek címei: Földelések; Érin­tésvédelmi módok ezer V-os és kisebb feszültségű beren­dezésekben; Ellenőrzési mé­rések; Tervezési példák; A függelék, a villamosbaleset-el­­hárítási előírásokat, a műszaki mentés, elsősegélynyújtást tartalmazza. Dr. O. Zinke: Ellenállások, kondenzátorok, tekercsek c. könyve három fejezetben tár­gyalja a passzív áramköri ele­mek fizikai és műszaki alap­jait, elvi és gyakorlati felépí­tését. A könyvet jól használ­hatják a híradástechnika te­rületén dolgozó műszakiak is. Megjelent a 169­2. száma, amely hasonlóan érdekes, mint a korábbiak. (Műszaki Könyvkiadó.) A „Szakmunkásképzés” c. könyvben az előszót dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára írta. Első ízben jelenik meg átfo­gó ismertetés a szakmunkás­tanuló-képzés rendszeréről, tartalmáról, fejlődéséről. Tisz­tázza a tanulók jogait, köte­lességeit, az iskolán kívüli életüket, oktatásukat és neve­lésüket, s azt, hogyan is lehet valaki szakmunkás. Horváth Ferenc: Műszaki rajz, rajzolvasás c. kis füzete széles munkásrétegeket érint. Foglalkozik mindenekelőtt az ábrázolás és géprajzi alap­ismeretekkel, a műszaki raj­zok készítésével és a rajzol­­vasással Technikusok, szak­munkások számára nagy se­gítség. Dr. Mueller—Szécsi: Az épületfelújítási munkák biz­tonságtechnikája c. könyve a­ Munkavédelmi kiskönyvtár sorozat 26. kötete. A posta te­rületén ez a kérdés szinte ál­landóan napirenden van. Te­hát nagyon jó, ha a munka­­védelmi tisztségviselők alapo­sabban tanulmányozzák, mert választ kapnak a könyvből az épületfelújítási munkák ter­vezésére, előkészítésére, fö­démcserékre, födémmegerő­sítésekre és a felújítás által érintett személyek védelmére. A modellezők szenvedélyé­nek kielégítését szolgálja Bü­ki Sándor: Autómodellezés és Petrik Ottó: Vasútmodellezés c. könyve, amelyekben a mo­dellezéshez szükséges szerszá­mokhoz, anyagokhoz és a mo­dellek elkészítéséhez kaphat­nak hasznos tanácsokat. Szin­te mindenkinek szól Csapó Károlynak a „Csináld ma­gad” sorozatban megjelent Lakatos-szeretőmunkánk a ház körül c. könyve. (Táncsics Könyvkiadó.) (b)

Next