Postás Dolgozó, 1969 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1969-06-01 / 6. szám
A hírlapkézbesítés gondjairól ma már az előfizetők többsége akár kiselőadást is tarthatna. Illetve tartanak is sokan, nap-nap után reklamálva, hogy a reggeli lap délután, vagy még akkor sem érkezik... Az előfizetők természetesen csak az éremnek ezt az oldalát ismerik. Az okot a posta ismeri igazán jól. A hírlaposztály dolgozói, kézbesítők. Erről beszélgettünk a 62-es postahivatalban. Házigazdánk, Virág István, a szakszervezeti bizottság titkára. A többiek: Kubik István, a hivatal helyettes vezetője, Kolarits Boldizsár, a hírlaposztály vezetője és Proszik Istvánné, a szakszervezeti osztálybizottság tagja, tehát a kézbesítők képviselője. — A munkaerőhiány régi gond nálunk, 1968. szeptember óta szinte vészes méretet öltött. A tavalyi 138—140 ezer előfizetés 133 ezerre csökkent. Ami egyrészt árkérdés, másrészt azonban a döcögő kézbesítés következménye — magyarázza Kolarits Boldizsár. — Nem tudjuk utolérni magunkat. Akár az iskolában, akár a közvetítőben keresünk utánpótlást — nincs jelentkező. Első kérdés persze, hogy mit fizetünk. S a válasz után kedvüket vesztik azok is, akik esetleg jönnének. A bér — a példányszámtól függően 640—1400 forint. Ami a 4 órás elfoglaltsághoz képest nem is olyan kevés. — Az a baj, hogy mindenki így ítéli meg — szól közbe Proszik Istvánná. — Mert igaz, hogy csak négy órai munka, de nem közömbös, hogy azt a négy órát mikor kell ledolgozni. A kézbesítők hajnali fél 4-re jönnek be, legkésőbb 3-kor kelnek. Ez az ugrópontja az ő helyzetüknek! Másrészt — és ez sem közömbös — 30—45 kilót cipelnek a vállukon az emeletekre. — Most rendszeresítettünk kétkerekű kis bevásárló kocsikat. Az emeletre azonban nem viszik fel. És már többtől ellopták... — folytatja Virág István. — Még ezt is fedezzék a havi átlagos 800 forint fizetésből? — Azután itt van még az inkasszálás, amit csak délután lehet csinálni. Egy-egy előfizetőhöz néha 3—4-szer is el kell menni, amíg otthon találják, vagy amíg nem fizet — veszi át a szót ismét Proszikné. — És, ha a kézbesítő — végszükség esetén — hajnalban csönget be a pénzért, hát hallgathat érte eleget... — Szóval megdolgoznak a pénzért — teszi hozzá az osztályvezető, majd elmagyarázza a bérezés lényegét: A kézbesítőket „járás” szerint fizetik. A „járásokat” három — A, B, C kategóriába sorolták. Az „A” kategóriában — az egybe épített településeken — a napilapok példányaiért 11, a színes (heti) lapokért 14, a „B” kategóriában — kertes családi házak vidékén — 12, illetve 16, a „C” kategóriájú hegyvidékeken 14, illetve 20 fillért fizetnek. A kézbesítők 99 százaléka „A” terepen jár. Többségük 1000 forinton alul keres. — A nagyobb baj azonban az, hogy a jelentkezőknek nem tudunk összeget mondani. Csupán annyit, hogy teljesítmény szerint — hangsúlyozza Kolarits Boldizsár. — Szerintem úgy kellene kialakítani a járásokat, hogy egyegy fix összeget tehessünk rá. Hogy a jelentkezőnek fix összeg, plusz teljesítményt, illetve darabbért mondhassunk — ami ösztönzi. És azt is kilátásba helyezhessük: ha megtartja a példányszámot, vagy újakat szerez, külön prémiumot kap. — De a létszám nemcsak bérkérdés — folytatja. — Valahogy ki kellene egyenlíteni az egyenlőtlen súlyelosztást. Nagyon hátrányos a kézbesítőnek, hogy az úgynevezett színes lapok a hét végén jelennek meg. Ilyenkor a többségben levő női kézbesítők alig bírják a terhet cipelni. Többnyire kétszer kell fordulniuk. — A harmadik megoldásra váró probléma, a már említett inkasszálás. Ezt szerintem átutalási takarékbetétkönyvvel kell lebonyolítani. Növelné ugyan az adminisztrációt, de könnyítene a kézbesítőkön. Virág István folytatja: — A munkakörülményeken is javítani kell. Indokolt lenne például őket is ellátni munkaruhával. Hiszen az időjárás viszontagságainak alaposan ki vannak téve. Jelenleg a kétszázhuszonkét státuszból csak 215-nek van gazdája, 15—20 beteg, ketten szülési szabadságon vannak. A nyári hónapokban rendszerint 30-an szabadságon vannak, 55-en másodállásúak, ha csúszik a lap, nem képesek kézbesíteni, alkalmilag ez is hiányt jelent. És sok-sok reklamációt. Mert az előfizető nem lehet tekintettel a posta megannyi gondjára. Szeretné reggel, munkába indulás előtt kézbe venni lapját. A posta olykor szinte emberfeletti küzdelem árán sem képes minden előfizetőnek biztosítani ezt. Ezért helyes lenne megszívlelni a 62-es hivatalban elhangzott javaslatokat. Lukács Mária 8 A KÉTEZREDIK Magyarországon bekapcsolták a kétezredik telex-állomást. A posta legújabb távgépíró előfizetője a Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat, Budapest, VI., Steindl Imre utca 7. — Magyarországon a felszabadulás előtt — mondja Szob Ikolai István, a Postavezérigazgatóság távíró szolgálatának csoportvezetője — mindössze 17 telexállomás működött. A 40-es évek elején alakult ki hazánkban a távgépíró-szolgálat, és első előfizetői közé tartozott a Magyar Nemzeti Bank, az MTI, a Ganz Villamossági Rt., illetve az Ásványolaj cég. A háború után 13 állomással indult a forgalom. 1956-ban 288 telex működött, 1965-ben bekapcsolták az ezrediket, a MAFILM vállalatot. Az utóbbi időben azonban jelentősen felgyorsult az érdeklődés. A posta mindent elkövet, hogy kielégítse az igényeket, ezért a következő években úgy fejleszt, hogy évente 4—500 állomást kapcsoljon be. Jelenleg 550 előfizetőkérést tartunk nyilván. 1972-re tervezzük a négyezrediket. A távolabbi jövő? Mivel 100 ezer lakosra vetítik a telexállomások sűrűségének arányát, nálunk a telex-telítettséget majd a 10— 12 ezer állomás bekapcsolása jelenti, és erre előreláthatólag 1980-ban kerül sor. Jelenleg melyek azok az európai országok, amelyekkel a Posta telex-központjai automatikus kapcsolatot teremtenek? — Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia, Hollandia, NDK, NSZK, Olaszország, Svájc, Svédország és Szovjetunió. A többi 120 országgal a posta kézikapcsolással teremt összeköttetést. Budapestről ma telexezni lehet Dél-Amerikába, Japánba, illetve a világ bármelyik pontjára. Magyarországon jelenleg 14 automatikus központ biztosítja a telexforgalmat. (békés) Munkavédelmi fotópályázat A Posta Központi Kábelüzem igazgatója és szakszervezetibizottsága a munkavédelmi oktatás elősegítése, a munkakörülmények javítása érdekében hirdet fotópályázatot. A képektémája kizárólag hírközlő kábelek építése, szerelése, a kapcsolódó rakodási, szállítási, ipari tevékenység, amely lehet a munkavédelmi előírásnak megfelelő, vagy azzal ellentétes, esetleg baleseti veszélyt mutató mozzanat A képek lehetnek a szembeállító képpárok, tetszés szerinti darabszámban, 18x24 m nagyságú, fekete-fehér nagyításúak, vagy 5x5 cm szabványméretű üveglemezek közé zárt színes diapozitívok, vagy akár mindkettő. A legjobb képeket a Kábelüzem vezetője és szakszervezeti bizottsága, az erre az alkalomra külön alakult bírálóbizottság döntése alapján díjazza: Fekete-fehér nagyítás: Színes diapozitív kép: A képek beküldésének határideje: 1969. október 15. (Cím: Posta Központi Kábelüzem, Budapest, V., Guszev u. 24.) A cím fölé feltűnő betűkkel írják :„Fotópályázat”. A szerzők a titkosság biztosítása érdekében válasszanak jeligét, s azt minden papírképre, diapozitív képre írják rá, a kép sorszámával és a téma címével együtt. A képküldeményhez csatolni kell egy jól lezárt borítékot, amelyre kívülről csak a jeligét szabad ráírni, a boríték pedig tartalmazza a jeligét, a szerző nevét és pontos lakcímét. A pályázathirdetők fenntartják maguknak a jogot, hogy az eredménytől függően egyes díjakat megosszanak, esetleges kiadásukat mellőzzék. A pályázat célja: megfelelő színvonalú oktatóanyag gyűjtése, jó módszerek népszerűsítése, hibák feltárása. A legjobb képeket a Kábelüzem vezetője, a bíráló bizottság javaslatára a negatívokkal együtt megvásárolja. Az elfogadott képek ellenértékét utólagos közös megegyezéssel állapítják meg, de képenként minimálisan 40,5 Ft-ot térítéstek. A Posta Központi Kábelüzem igazgatójának és szb-jének jogában áll a megvásárolt képeket minden további díjazás nélkül kiállítani, sokszorosítani, oktatásra vagy propaganda céljára felhasználni. A pályázat eredményét az 1969. november 7-i ünnepségen hirdetik ki, Budapesten (V., Guszev u. 24. IV. em. kultúrterem). Az eredményt a Postás Dolgozóban is közöljük. A meg nem vásárolt képeket az eredmény kihirdetése után 15 napon ■belül visszaküldik a szerzőnek. A postai szállítás folyamán történt sérülésekért felelősséget nem vállalnak, ezért a feladók a küldeményeket gondosan csomagolják. Elegendő képanyag birtokában a díjnyertes és megvásárolt képekből kiállítást is rendeznek, ahol a legnagyobb tetszést arató kép közönségdíjban részesül. A fenti kezdeményezéssel szakszervezetünk egyetért, támogatja s éppen ezért felhívjuk a vidéki postaigazgatóságok HÁLÉP üzemeit, megyei és városi távközlési üzemeit, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságot, az Anyagszertárt, a Járműtelepet és a vidéki szállítási üzemeket, azok gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőit, a területi bizottságok, szakszervezeti tanácsok, igazgatóságok vezetőinek figyelmét, segítsék a kezdeményezést, hívják fel a figyelmüket az amatőr fotószakkörök tagjainak a fotópályázatban való részvételre. I. díj. 500,— Ft és oklevél I. díj. 500,— Ft és oklevél • II. díj. 400,— Ft és oklevél II. díj. 400,— Ft és oklevélIII. díj. 300,— Ft és oklevél III. díj. 300,— Ft és oklevél ■•IV. díj emlékérem IV. díj emlékérem V. díj emlékérem V. díj emlékérem POSTÁS DOLGOZÓ ÚJÍTÓ Dr. Kéri József a Posta Központi Járműtelep kiemelt mérnöke. Ez év május 8-án védte meg disszertációját, Gépjármű indító akkumulátorok pozitív lemezeinek korróziója címen, s nyerte el a vegyészdoktori címet. A disszertációban foglalt elgondolások tulajdonképpen nagy jelentőségű újítás és találmány fogalomkörébe is tartozhatnak. A nagy alapossággal kidolgozott új módszer segítségével készített indítóakkumulátorok élettartama és üzembiztonsága — szerény becslések szerint is — legalább 25— 50 százalékkal javul. A mindössze 35 éves mérnök ez év áprilisában nyerte el az Ezüstjelvényes újító címet, lényegében két számottevő és nagyjelentőségű újítása alapján. Az egyik: a savas szennyvizek közömbösítését tökéletesítette. Eljárása révén — 1962-ben dolgozta ki — olcsóbb és megbízhatóbb módszerrel történik a savas szennyvizek közömbösítése és ami szintén nagyon fontos, a balesetveszély kizárásával. A másikat 1967 decemberében vezették be: sikerült megoldania az indítóakkumulátorok pozitív lemezei gyártástechnológiájának módosítását. Ez az újítás csak a posta területén évi mintegy 400 ezer forintos megtakarítást eredményez. Szerinte még nem eléggé karolják fel gyors és hozzáértő véleményezéssel az újítások előtti szabad utat, sok még a tologatás, a huzavona, ami bizony, nemegyszer kedvét szegi a sok időt és nagy szellemi beruházást ráfordító újítóknak. Fontos lendítője lehetne a mozgalomnak az is, ha minden vonatkozásban tisztázódna a munkaköri kötelesség fogalma. Mindenki számára világos, hogy egy-egy probléma megoldása a tényleges munkaidőn és munkaköri kötelességen túl is, milyen sok munkát, befektetést követel. T. I. A szocialista brigádvezetők idei országos tanácskozásán a csaknem 100 ezer szocialista brigád több mint 1 millió tagját ezer küldött képviselte, köztük 16 postás dolgozó. A küldöttek azóta már beszámoltak közvetlen munkatársaiknak. A szocialista brigádvezetők üzemi, hivatali, összevont tanácskozásai is megkezdődtek már. A Pécsi Postaigazgatóság területén, az RTV Műszaki Igazgatóságnál, a Központi Távíróhivatalnál, Debrecenben és Sopronban megtartott (hivatali, üzemi) szocialista brigádvezetői tanácskozások igen hasznosak, eredményesek voltak. (A többi tanácskozást e cikk elkészülte után tartják meg.) Megállapítható: a szocialista brigádmozgalom 1968. évi eredményei hatékonyan segítették a posta feladatainak jó, a tervezettnél magasabb szintű megvalósítását; eredményes volt a tudatformáló és a szakmai képzést segítő tevékenység is; a vállalások nagyrészt a gazdaságosságra, az önköltség csökkentésére és a mennyiségi teljesítés mellett, a minőség javítására irányultak. A törődés — mind a gazdasági vezetés, mind a mozgalmi szervek részéről — az elmúlt évben, A Ht. országos tanácskozás után rendszeresebb lett a szocialista brigádok munkájának segítésében, irányításában, támogatásában és értékelésében is. Mind több gazdasági vezető ismeri fel a munkaverseny szükségessége mellett, a szocialista brigádokban rejlő erőt. A KTH, debreceni és soproni postaigazgatóságok vezetői is egyértelműen határoztak: a jövőben még jobban kell támogatni a szocialista brigádokat és több megbeszélést, kell velük tartani a fokozott követelmények sikeres megoldása és az együttműködés érdekében. A szocialista brigádmozgalom mérsékelt számszerű emelkedése mellett, a tartalmi fejlődésre is gondot fordítottak. Több brigád olyan vállalásokat teljesített, amelyek valóban nehéz követelményeket jelentettek. Sok helyen — főleg a nagyobb arányú fluktuáció következményeként előállott helyzet miatt — napról napra keményen meg kell dolgozniok, hogy vállalásaikat mind mennyiségben, mind minőségileg a tőlük megszokott és elvárt módon teljesíthessék. Tényként állapították meg: a szocialista brigádokra a végrehajtó szolgálatban még fokozottabban kell alapozni. Lényegesen jobban kell hasznosítani a javaslatokban, kezdeményezésekben, észrevételekben rejlő lehetőségeket Ugyanakkor az eddiginél rendszeresebben kell a brigádtagokat, kollektívákat tájékoztatni. Igen jó, követésre méltó példa a szocialista brigádok klubja, amely 1967-ben alakult Debrecenben, a Hajdú- Bihar megyei Távközlési Üzemnél. A közös kirándulások, szakmai és KRESZ-vetélkedők, hangulatos összejövetelek mellett, lehetőséget kapnak itt a szocialista brigádtagok és más dolgozók is, hogy elbeszélgessenek, véleményt cseréljenek a szakvezetőkkel. A klub eredményesen szolgálja a versenynyilvánosságot, elősegíti más brigádokkal a szocialista, elvtársi kapcsolatok kialakítását, elmélyítését. Kétségtelen, hogy a brigádmozgalom nagy hatással van a környezetre. Ez még nagyobb lehet, ha a tanácskozásokon elhangzottak meg is valósulnak. Tamás Gy. János Nem találom! Mostanában sokat járom az alapszervezeteket, tanulmányozom egy-egy fontosabb elnökségi, vagy központi vezetőségi határozat végrehajtását. Bizony, amikor egy-egy szb-titkárnál érdeklődöm a határozat felől, keresgélnek. Van, aki megtalálja valamelyik fiók mélyén, van aki nem. Nem a fiókok mélyén van a helyük, hanem a kezünk ügyében. Nem szólva arról, hogyha egy-egy probléma felvetődik a dolgozók részéről, csak úgy tudunk helyesen dönteni, ha ismerjük a fontos dokumentumokat. Ha tartalmassá akarjuk tenni a szakszervezeti munkát, akkor azon túl, hogy az szb-titkároknak törekedjük kell a határozatok megismerésére, azt is el kell érni, hogy az szb-tagok, egészen a bizalmiakig szintén ismerjék azokat. (bds) ■ Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter Berlinben aláírta az NDK és a Magyar Népköztársaság postai és távközlési együttműködési szerződését. ■ Az idén Győr—Budapest között már megindul a távválasztás. H A Postás Képzőművész Kör ez évben második kiállítását rendezte, a POTI székházában. ■ Megdicsérték a Tolna megyeieket, mert ez év első negyedében a postai betétállományt több mint 33 millió forinttal növelték. ■ A BNV-n már forinttal telefonálhattak. Az új készülék be is vált. A városban viszont még mindig hiánycikk a telefonérme. ■ Szimfonikus zenekarunk Bécsben és Párizsban vendégszerepelt nagy sikerrel. ■ Kábelhiány miatt késik a 177 méter magas pécsi új tvtorony berendezéseinek szerelése. ■ Debrecenben megkezdték a helyi postaközpont nagyarányú bővítését. ■ Egy hír a Somogyi Néplapból: A toponári út mentén hosszú ideje toldoznak, toldoznak egy telefonoszlopot. Vajon miért nem cserélik ki? ■ A Szegedi Postaigazgatóság ésüzemei: Bácsalmás, Csongrád, Gyoma, Izsák, Mezőkovácsháza, Szentes, Makó 1., Szeged 1., postahivatalok és a Gépjármű Szállítási Üzem. B. Gy. Műszaki érdekességek Mérnököket, technikusokat és szakmunkásokat foglalkoztató könyv jelent meg Kádár, dr. Benkő, Siklós, dr. Taky, Majoros tollából: Érintésvédelem cím alatt. A műnek különös fontosságot ad, hogy jelenleg az egyetlen olyan, könyv, amely az érintésvédelmi alapszabály legújabb módosításával foglalkozik. A szerzők a kisfeszültségű berendezések érintésvédelmének szentelnek nagyobb teret, de foglalkoznak a nagyfeszültségű berendezések különlegesebb problémáival is. A fejezetek címei: Földelések; Érintésvédelmi módok ezer V-os és kisebb feszültségű berendezésekben; Ellenőrzési mérések; Tervezési példák; A függelék, a villamosbaleset-elhárítási előírásokat, a műszaki mentés, elsősegélynyújtást tartalmazza. Dr. O. Zinke: Ellenállások, kondenzátorok, tekercsek c. könyve három fejezetben tárgyalja a passzív áramköri elemek fizikai és műszaki alapjait, elvi és gyakorlati felépítését. A könyvet jól használhatják a híradástechnika területén dolgozó műszakiak is. Megjelent a 1692. száma, amely hasonlóan érdekes, mint a korábbiak. (Műszaki Könyvkiadó.) A „Szakmunkásképzés” c. könyvben az előszót dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára írta. Első ízben jelenik meg átfogó ismertetés a szakmunkástanuló-képzés rendszeréről, tartalmáról, fejlődéséről. Tisztázza a tanulók jogait, kötelességeit, az iskolán kívüli életüket, oktatásukat és nevelésüket, s azt, hogyan is lehet valaki szakmunkás. Horváth Ferenc: Műszaki rajz, rajzolvasás c. kis füzete széles munkásrétegeket érint. Foglalkozik mindenekelőtt az ábrázolás és géprajzi alapismeretekkel, a műszaki rajzok készítésével és a rajzolvasással Technikusok, szakmunkások számára nagy segítség. Dr. Mueller—Szécsi: Az épületfelújítási munkák biztonságtechnikája c. könyve a Munkavédelmi kiskönyvtár sorozat 26. kötete. A posta területén ez a kérdés szinte állandóan napirenden van. Tehát nagyon jó, ha a munkavédelmi tisztségviselők alaposabban tanulmányozzák, mert választ kapnak a könyvből az épületfelújítási munkák tervezésére, előkészítésére, födémcserékre, födémmegerősítésekre és a felújítás által érintett személyek védelmére. A modellezők szenvedélyének kielégítését szolgálja Büki Sándor: Autómodellezés és Petrik Ottó: Vasútmodellezés c. könyve, amelyekben a modellezéshez szükséges szerszámokhoz, anyagokhoz és a modellek elkészítéséhez kaphatnak hasznos tanácsokat. Szinte mindenkinek szól Csapó Károlynak a „Csináld magad” sorozatban megjelent Lakatos-szeretőmunkánk a ház körül c. könyve. (Táncsics Könyvkiadó.) (b)