Postás Dolgozó, 1980 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
Új óvoda — összefogással Szeptember 1-én — az eredetileg tervezettnél mintegyhárom hónappal korábban — átadták rendeltetésének a szegedi 200 fős postás—vasutas napközi otthonos óvodát. Az új óvoda építéséről a postaigazgatóság három évivel ezelőtt döntött, mivel a postás dolgozók csöppségeinek elhelyezése — a kényszerű gyakori költözködés miatt — egyre több gondot okozott. Pullai Árpád miniszter annak idején javasolta,hogy e fontos gyermekintézmény létrehozására a KPM helyi szervei fogjanak össze. A posta- és a MÁV-igazgatóság ezt a kezdeményezést szívesen fogadta, s együttműködésük feltételeit gazdasági megállapodásiban rögzítették. Ennek lényege,hogy a 100 postás és 100 vasutas, gyermek részére tervezett létesítmény költségeit a két szerv egyenlő aránkban, közösen viseli. A posta vállalta továbbá a beruházás teljes lebonyolítását és az épület üzemeltetését. A DÉLTERV által készített kivitelezési terv a kivitelező házgyári panelszerkezetéhez igazodó sorozatterv egyik változata, amely ugyan 200 gyermekbefogadáséra készült, de az épület mérete 240 emberpalánta kényelmes elhelyezését is lehetővé teszi. A létesítményhárom egységből áll, mégpedig egy földszintes gazdasági és két 1 1 emeletes gyermekgondozási szárnyból; az épületrészeket üvegezett folyosóik kötik össze. A gazdasági szárnybanmelegítőkonyha van a különböző kiszolgálóhelyiségekkel, mííg a másik két épületszárnyban öszszesen nyolc ,tágas foglalkoztatóterem teszi lehetővé a csoportonkénti elkülönítést, a hozzájuk szervesen kapcsolódó egyéb rendeltetésű helyiségekkel. Az 1320 négyzetméteres épület teljes költsége mintegy 3 millió forinttal alatta maradt aberuházási alapokmányban előirányzott 26 milliónak. A kivitelező DÉLÉP Vállalat 15 hónap alatt fejezte be az építési munkákat, s így szeptember 1-én 120 postás és 120 vasutas gyermek boldog „honfoglalásának” lehetett szemtanúja a 30 főnyi személyzet. A szeptember 19-i ünnepélyes átadáson résztvett Pullai Árpád közlekedési éspostaügyi miniszter is. Nagyra értékelte a két igazgatóság összefogását. Mintmondta: „A szegediek szavak helyett tettekkel válaszoltak a kezdeményezésre, jó példát szolgáltatva ezzel a tárca más vállalatainak is.” Tóth-Piusz István Dolgoztam Csúcsán is, ahol Ady a postán gyakran megfordult. De hogy Ady valóban Csúcsán élt volna — szól meszsze eltűnődve —, azt kétlem. Ady valójában mindig a maga külön világában élt. Józsa Béla 1957-ben 43 évi szolgálat után ment nyugdíjba. Mint „fiatal” nyugdíjas kereste további életének igazi útját. De átadom ismét neki a szót, mondja el ő maga az életét. — Láttam, mily hamar jutnak el a nyugdíjas emberek a napról napra növekvő elmagányosodáshoz — folytatta. — Szerettem volna ezeknek az embereknek életet és munkakedvet, fiatalos erőt adni, ami képessé teszi őket gondjaik, terheik, magányuk hordozására, amikor beköszöntött életükbe az ősz. Az idős ember mindig hajlamos a magába roskadásra, hogy életvitele derűs legyen, és képes legyen továbbra is az új és a jó befogadására, ahhoz szüksége van megértő emberi szóra és a vele való törődésre. Én mindig hittem a szó hatalmában és a közösségnek embert éltető erejében. Elkezdtem töprengeni, hogyan tudnám ezeket a nyugdíjas szaktársaimat úgy összetartani, és figyelemmel kísérni, hogy az én — kissé patetikusnak hangzó — gondolataimat magukévá tegyék, hogy ne legyen számukra nehéz az öregedés, és érdeklődő derűvel teljesítsék a még rájuk váró feladatokat, és szépnek lássák a jövőt. Akkor ötlött eszembe a gondolat, hogy egy klubot kellene alapítani részükre. — Fölkerestem még 1957- ben Fatalin Jánost, aki akkor a Postások Szakszervezetének titkára volt. Megértően fogadta tervemet. A Postás Művelődési Központban kaptunk klubhelyiséget és irodát is az ügyintézéshez. Munkámban nem maradtam egyedül, hasonló lelkesedéssel álltak mellém többen. Hogy csak pár nevet említsek: Gyagyovszky Emilné, Dénes Piroska, Németh József és hosszú ideig kedves munkatársam, Borszéky Oszkárné, Ica is. Béla bácsi ma 81 éves. Gyerekei, unokái, dédunokái vannak. Mint özvegyember, gyerekeinek körében él. Rendkívüli munkabírásával nyugdíjazása után még több mint húsz évig nagy előráfordítással dolgozott a közösségért. Munkájának elismeréséül több kitüntetést és erkölcsi megbecsülést kapott. Marxista életfilozófiája kialakított benne egy harmonikus belső világot, egészséges érzelmi egyensúlyt, amelyet át tudott adni a klub tagjainak is. Érdekes az életben, hogy amikor egy-egy kiváló emberre rávetítjük a figyelem reflektorát, akkor látjuk, hogy az örök ismeretlenségben élő egyéniség is milyen hasznos lehet a társadalomra, hogy egy-egy csendben dolgozó ember munkájában milyen mély tartalom és milyen nagy menynyiségű érték rejlik. Halmi Ida Rendszeres helyettesek kirándulása Szeptember 7-én, vasárnap reggel 7 órakor Székesfehérvár postahivatal előtt gyülekeztünk: rendszeres helyettesek,bizalmijuk, Jung Ferencnél az szb-titkár, a párttitkár, a megyei postahivatal vezetője, a megyei összekötő és két vezetőségi tag. A csípős, szeles idő nem rontotta el kedvünket, s miután megérkezett a Magyar Posta feliratú autóbusz, kényelmesen elhelyezkedtünk és elindultunk úticélunk: Igar, Kaposvár felé. Az M 7-es autópályán hamar Siófokra értünk, utána igazi, látványosság, jellegzetes somogyi táj tárult szemünk elé, szép, rendezett, tiszta, virágos falvakkal. Kaposváron, rövid városnézésre indultunk, elsőként a Somogyi Képtárba tértünk be, ahol fiatal festőművészek modern alkotásait láthattuk. Elsétáltunk a Hippi-Rónai Múzeumihoz (1807-ben klasszicista stílusban épült, az egykori levéltár és börtön épülete), ahol a somogyi föld és somogyi ember történeteivel ismerkedtünk. Pontban 12 órakor visszaindultunk utunk igazi, célja: Igas felé. Ebéd után a termálfürdőben ki-ki kedve szerint fürödhetett, sétálhatott, napozhatott. Igen kellemesen és nagyon gyorsan elszaladt a délután, 6 órakor az egész társaság vidám, emelkedett hangulatban foglalta el helyét az autóbuszban. A nótázás végig az úton, Fehérvárig egy percig sem szünetelt. Sikerült ezzel a kirándulással megcáfolni azt a tévhitet, hogy a rendszeres helyetteseket közös rendezvényre összehozni munkahelyük állandó változása, egymástól való elszigeteltségük miatt nagyon nehéz. Jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy a fialtatok valamennyien eljöttek (tiszti munkakörben dolgozók, kézbesítők, összesen 28-an), jól érezték magukat. Bízunk benne, hogy az ilyen események gyakran megismétlődnek. Rendkívül nagy szerepet játszik egy ilyen közös kirándulás egymás megismerésében, tapasztalatok cseréjében, a munka javításában. Sárközy Lászlóné A NÉPSZAVA 100 éves történetét bemutató kiállítást rendezett a Szakszervezetek Hajdú-Bihar megyei Tanácsa a lap szerkesztőségével a Magyar Gördülőcsapágy Művek kiállítási termében. Ők a mi büszkeségeink A Posta Kiváló Brigádja — a Lipót Távbeszélő Üzem Petőfi Sándor hálózatszerelő szocialista brigádja Jóleső érzés elégedett emberekkel találkozni, beszélgetni, olyanokkal, akiknek felragyog az arcuk, ha munkájukról esik szó. Pedig ez a munka nem is könnyű, s nem is kevés. Ki vitatná ezt egy távbeszélő üzem dolgozóinál. Megnőttek a feladatok, különösen most, amikor a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság területén 35 000 telefonállomást kel felszerelni. — Az összes üzem között talán mi vagyunk a legnehezebb helyzetben — mondja Márton József, a Lipót Távbeszélő Üzem hálózatos osztályának vezetője. — öt kerület tartozik hozzánk, rengeteg kórház. Nekünk mindenből öt van: öt tanács, öt rendőrkapitányság, öt pártbizottság. S rengeteg a gyár. Angyalföld, Újpest üzemei mind hozzánk tartoznak.. 20—21 Lakótelep épül a területen. Valamennyinél jó karban kell tartani a nyilvános állomásokat meg a tűzjelzőket. A szerelési csoport nem minden tagja briigádtag. A Posta Kiváló Brigádja címeit az alközpont-szereléssel foglalkozók nyerték. Igazán megérdemelték. Az alközpontok szerelésénél nagyon sok többlet kell, tudásban, szakértelemben, lelkiismeretességben, a munkához való hozzáállásban. — Erre a brigádra nagy mennyiségű rádió- és tévéközvetítés jut. Itt a Népstadion, a Dózsa-, a Vasas-, a Volán-, a BVSC-pálya. Itt a József Attila Színház, sok a művelődési ház. A Házunk tája című tévéműsort is ezek a fiúk segítették. Nagyon sok műsorközvetítés jut rájuk. A technológiai fegyelmet ilyenkor fokozottabban be kell tartani. S nemcsak a közvetítések és az állomásszerelések, hanem a rongálódások is sok munkát adnak. 1967-ben alakult a brigád, öten az alapító tagok közül azóta is együtt dolgoznak. Nyolcszor nyerték el a Szocialista címet, s ebben az évben a Posta Kiválót. A szerelési csoport vezetője Sztopek István. A brigádvezető Szinnyei József, 1964-ben jött a Lipótba, 66-tól 70-ig a Halépnél dolgozott. Jól képzett szakmunkás, műszaki előadóként is működött, jól ismeri a területet. Jobbágy László, érettségizett szakmunkás, és elvégezte a marxista egyetemet is. A Lipótból egy rövid időre elment, de 79-ben visszajött. — Jó kollektíva dolgozik itt — mondja. — A fejlődéshez is megvannak a lehetőségek, ami — most már tudom — milyen naiv dolog. A távközlés több ágát ismerem. Jó azt is tudni, hogy a brigádban szükség volt és van is rám. Kamarás István megtanulta a hálózatos szakmát. Szakmunkásbizonyítványt szeretne szerezni, jelentkezett az előkészítő tanfolyamra. Minősített munka ez, nyolc általános iskolai végzettség és hároméves gyakorlat kell, hogy szakmunkásvizsgát lehessen szerezni. Nagy Károly már szakmunkás, az előkészítőt elvégezte. Négy és fél éve van az üzemben. — Nagyon megtetszett ez a munka — mondja. — Gyorsan beilleszkedett a brigádba — szól közbe Szinnyei József —, hamar megtanult mindent és ma már önállóan dolgozó szerelő. Tóth József, a brigád egyik alapító tagja, több mint 30 éve Van a posta állományában. Különböző területeken dolgozott, ő az egyik társüzemi kisegítő. Zomborák András fiatal ember, s már kétgyermekes családapa. 18 éves volt, amikor ide került. — Itt lettem szakmunkás — mondja büszkén. — Nem voltak rossz tanítómestereim — s nevetős szemmel az idősebb kollégáira néz. Van a brigádnak mestere, a minden szakterületen használható Szűcs Mihály. Egész életét a Lapátban töltötte. 39 év igazán nem kis idő. Nagy részt vállal a rádió- és tv-közvetítéseieből. Mindig pontos és lelkiismeretes. — Sajnos, közel van a nyugdíjhoz — sóhajt Márton József. — Igen jó szakmunkás. A fiatalok oktatását is elvállalta. Szinnyei József és Hegedűs István is foglalkozik fiatalokkal. Az igazgatóságtól kapnak ipari tanulókat, akik itt sajátítják el a gyakorlati ismereteket. Most öt tanulót várnak. — Ez nagyon fontos, felelősségteljes feladatunk— mondja Szinnyei József —, mert ha a fiatalok megismerik és megszeretik a postát, akkor itt maradnak, ezen a területen dolgoznak tovább. Kokolek Lajos alapító tag, régi postás, sajnos, nyugdíj előtt áll. Cserfán László, Tóth Béla és Tóth Miklós fiatalok. Szinnyei Laci is velük dolgozik. Ő nagyon fiatal brigádtag, nemrég végzett, két éve dolgozik nálunk. Darabos László is nyugdíj előtt ál, ő is a szerelőcsoportban dolgozik. Tizenhat fős a brigád. Most eggyel kevesebben vannak, egyikük katonai szolgálatot teljesít. — A megbízhatóság jellemző a brigádra és a pontosság — mondta Márton József. Ezt nem volt könnyű elérni. Évek kellenek, amíg fiatal és öreg az együttes munkában összerázódik. De megtörtént. Szerelőpáronként dolgoznak, mindenki végez mindenféle munkát. Reggelenként, indulás előtt megbeszélik az aznapi feladatokat. Most már gépkocsival mennek ki a munkára. Egy-egy feladatnál kisegítik egymást. — Nemcsak a munkában Van így — mondja Szinnyei József brigádvezető —, az élet más területein is. Sokat vagyunk együtt munka után. A brigádban baráti a hangulat. Segítünk egymásnak például költözködésnél. Nemcsak az üzemi rendezvényeken ülünk egymás mellé, együtt is focizunk a kispályás üzemi bajnokságon. — Ami a brigádot összeköti, az a munka — mondja Márton József. — Ha ezt a munkát valaki megismeri, akkor szeretni is tudja. Az üzem igyekszik úgy megszervezni a munkát, hogy meglegyen hozzá minden szükséges eszköz. Az emberek megérzik, hogy törődnek velük, s ezt lelkiismeretes munkával viszonozzák. Így könnyebb a beilleszkedés is. Az embereknek legalább annyira fontos az erkölcsi elismerés, mint az anyagi, a jó szó sokat számít. Ez a brigád megérti, hogy sürgős és fontos feladatok vannak. Elég gyakran kell az előre eltervezettől eltérni. Megértik és támogatják az üzem vezetőit. Szaktudásukra, lelkiismeretes munkájukra mindig számíthatunk. Öré most a mi büszkeségeink. Józsa Ágnes Új CASCO Magyarország közútjain ma 503 ezer olyan gépjármű fut, amelyek tulajdonosának cascoszerződése van. Ez a biztosítási fajta az eltelt 14 év alatt igen népszerűvé vált. Az 1966- bam bevezetett eredeti változatot csupán 1972-ben kellett az autózás új igényeihez igazítani. A szerződést az eltelt 8 év alatt sem kellett megújítani, mert — az igényeikhez igazodva — az Állami Biztosító díjemelés nélkül bővítette a casco szolgáltatásait. A károk nagyságának növekedése, a motorizációban bekövetkezett változások, az értékesebb gépjárműpark kialakulása, az alkatrészárak, a javítási költségek emelkedése megnövelték az Állami Biztosító által kifizetett kártérítések összegét. Ez kedvezőtlenül befolyásolta a cascobiztosítás jövedelmezőségét. Közben újabb igények is felmerültek: ilyen például az avultatás, amely az évek során igen sok félreértésre és vitára adott okot. Az említett gondok megoldására új, szélesebb választékot nyújtó cascoszerződést dolgozott ki az Állami Biztosító. Ezt szeptember 1-én vezette be. A casco díját a jövőben a kocsi értéke és a kiválasztott önrészesedés összege együtt határozza meg. Lehetőség lesz arra is, hogy az autósok önrészesedés nélküli szerződést kössenek. Bővült a választék az úgynevezett részleges cascobiztosítással, amely a töréskárok kivételével a határozatlan időre szóló szerződés valamennyi szolgáltatását tartalmazza. A kártérítés feltételei között már nem szerepel az avultatás, tehát bizonyos kivételektől eltekintve (alváz, karosszéria, komplett motor) a teljes helyreállítás költségeit fizeti meg a biztosító az értékemelkedés levonása nélkül, így a régi autók tulajdonosainak is előnyös az új casco. Felemelték a balesetbiztosítási összegeket, megtérítik a parkoló gépkocsikból ellopott személyi használatú tárgyak értékét. Kifizeti a biztosító — forintban — a szocialista országokban bajba jutott autósok hazautazási költségeit is. Szerepel a kötvényfeltételekben az elektromos berendezésekben keletkezett, valamint a a lezúduló hótömeg, a belvíz és a felhőszakadás által okozott károk megtérítése is. A balesetmentesen vezető autósok továbbra is díjvisszatérítésben részesülnek. A szeptember 1. előtt kötött casccoszerződések nem szűnnek meg automatikusan, mindaddig érvényben maradnak, míg az ügyfél el nem adja kocsiját, illetve másikat nem vásárol. Az új tulajdonosok viszont az új cascobiztosítás formái közül választhatnak. Állami Biztosító POSTÁS DOLGOZÓ 5