Katolikus főgimnázium, Pozsony, 1872
(E keresztény eszme párhuzamba téve az islam vallástannal.) — Életünk munka, a halál csak pihenés. (Serkentő beszéd a történelem s életből vett példákkal világosítva.) — Omnia sunt hominum tenui pendentia filo, et subito casu quae valuere ruunt. Ovid. (Mondattárgyalás.) — A „Pannonia“-féle régi világi ének mai irányba áttéve. — Hogyan kell költői műveket komolyan és eredményesen tanulmányozni. (Értekezés). — Kölcsey „Vanitatum vanitas“ czimű satirájának értelmezése. — Facilis descensus Averno; sed revocare gradum superasque evadere ad auras, hoc opus, hic labor est. Vergilius (Mondattárgyalás). — Búcsú a tanodától. (Elegia vagy búcsúbeszéd, a gymnasiumi pálya fontosságának megvilágításával). — A lélek halhatatlansága a természet jelképes tüneményeivel támogatva. (Egybevetési okoskodással.) — Egy gymnasium végzett ifjú elmélkedése e mondat felett: „Quam quisque norit artem, in hac se exerceat.“ Cicero. (Érettségi vizsgálatra.) — Kitűntek: Petheő Rikárd, Reviczky Gyula és Stauber József. A Vl. osztályban. Katona József életrajza, irodalmi működése, s „Bánk bán“ prológjának tartalmi ismertetése. — A barátság édes méz, ha azt adja magyar kéz. (Értekezés). — Hasznosak- e az önképző körök az ifjúságnak s mi a feladatuk? (Értekezés.) Petőfi Sándor emlékezete születésének ötvenedik évfordulóján (jan. 1-én). Csokonai Vitéz Mihály költői működése s helye az irodalomban. — Virág Benedek hatása a magyar irodalomra. — Petőfi, mint népköltő. (Jellemzés).— Vörösmarty Mihály irói jellemzése. — Classicismus és romanticismus. (B. Kemény Zsigmond után.) Madách Imre élete s jellemzése. Az irodalmi humorról. (Bérczy Károly után) — A „családi kör“ szépészeti méltatása. — Vörösmarty , Mihály „Volt tanítványaimhoz“ czimű tankölteményének ismertetése. — B. Eötvös József élete s irói működése. — Kitűntek: Kutrucz Rezső, Pethes Albert és Puchovszky István. A VI. osztályban. Mérsékelt szerencse, mérsékelt boldogság ezek az élet egének állandó és biztos csillagai. — A véletlen nagyra emelkedés bámulatot, de gyakran borzalmat is gerjeszt és gyorsan oda lesz. (Értekezés.) — Az árvalányhaj. Tompa Mihálytól. (Tartalmi ismertetés.) — Ányos Pál „Egy boldogtalannak panasza a halvány holdnál“ czimű elégiájának ismertetése, kapcsolatban az elegia kellékeivel. — „Alföldi kép“ Tompa Mihálytól. (Prózai elbeszélés.) — Elmélkedés Petőfi Sándor születése ötvenedik évfordulóján. — Csokonai Vitéz Mihály „A reményhez“ czimű költeményének műelemzése. — Kisfaludy Sándor jelentősége a magyar költészetben. (Értekezés.) — Az óda helye a költészetben, kellékei s kik voltak jelesebb ódairóink? — Széchényi István élete, hatása a nemzetre s érdemes. — A bazini fürdő. (Leírás.) — Erdélyi János élet- és jellemrajza. — Arany János „A fülemile“ czimű költői beszélyének széptani ismertetése. — Nagy Imre „Múlt, jövő, jelen“ czimű költeményének ismertetése. — B. Eötvös József érdemes nemzeti irodalmunk emelése körül. — Az aurora kori költészet befolyása a nemzeti általános költészet emelésére. (Értekezés.) — Kitűntek: Koroda Pál, Bartal Béla és Rubner Adolf.