Katolikus főgimnázium, Pozsony, 1873
a letűnt és élő nemzetek jellemzése által az ifjúságot munkakedves kötelességérzetre ébreszteni.) Irodalmunk az „Auróra-kör“ korában. Költészet az Árpádok korszakában. A classikai nemzeti epos kezdete, fejlődése s tetőzete. Érettségire: Az irodalom- s műveltség történetének szorgalmas tanulása éleszti, ápolja és terjeszti az igaz hazaszeretetet (Értekezés.) Kitűntek: Csemez, Kutrucz, Langer, Pekri s Puchovszky. A VII. osztályban: Pozsony (Helyrajz.). Csokonai Vitéz Mihály emlékezete születésének századik évfordulóján (1873. nov. 17.). Katona József életrajza, irodalmi működése s „Bánk bán“ első szakaszának széptani méltatása. A gyárak, mint a nemzeti vagyonosodás forrásai (Közművelődési értekezés). Nyelvünk viszontagságai (Nyelvtörténeti értekezés.). Vörösmarty Mihály írói jellemzése. Petőfi Sándor mint népköltő. Kazinczy Ferenc élete s jellemrajza. Kölcsey Ferenc mint bíráló. Ezeken kívül több szabad dolgozat. Kitűntek: Koroda Pál, Rubner Adolf. A VI. osztályban. Mit használ hinnünk, hogy Isten képére teremtettünk (Buzdító beszéd Berzsenyi „Fohászkodása“ nyomán). — Közelítő tél Berzsenyitől (Hatméretü alakká változtatva). — Karthago pusztulása (Bajza prózája után költeménynyé változtatva.) — Mi tesz valamely államot virágzóvá (Vörösmarty Hymnusa nyomán megfejtve). — A nyugati gothok vándorlása az alsó Dunától az Atlanti óceánig (földrajzi és történelmi tanulmány).— A „Fóti dal“ mind tartalmi mind alaki szépségeinek megbecslése. — Vida Lászlóhoz, lyrai epistola Kazinczytól (bizalmas prózai levéllé átalakítva). Hív szivünk csöndesebb intésit nem halljuk, az előttünk nyíló rózsát letapodjuk, messzebb járnak szemeink — Berzsenyi (Mondattárgyalás). — Párhuzamos jellemzése az ódon és újkori költészetnek, mind tartalom, mind alak szempontjából (b. Kemény Zsigmond értekezésére való tekintettel). — Remény és emlékezet Kölcseytől (prózában). — Berzsenyi Dánielnek mint ébresztő költőnek hatása, költeményeinek, főleg „a magyarokhoz“ című ódájának méltatása (Kölcsey emlékbeszéde nyomán). — Berzsenyi mint költő (jellemrajz). — A csecsemő- és ifjúkor (leírás Kisfaludy Károly után). — A tavasz (lantos költemény). — A tavasz és ősz versenye (költemény vagy próza). — Epigrammok és gnomák készítése. — Ludas Matyi Fazekastól (a mű rövid meséje s irodalomtörténeti fontossága). — Költészeti tanulmányaim hasznos volta (barátomnak irt levél). Kitünően dolgoztak: Gyürky János, Petőcz Jenő, jelesen Csőke Mihály, Király János, Neumann Ágost, Pálffy Béla, gr. Rajner Miklós; dicséretesen: Gervay Béla, Gróf József, Polacset Endre, Schwarz Fülöp. Az V. osztályban. Szünnapjaim örömei (leiró próza). Egy kert leírása. — Egy fa, egy erdő leírása. — A tudomány legnagyobb kincs (rövid mondattárgyalás). — Az idő múlandó (Kölcsey „Parainesise nyomán kidolgozva). — Plus est in uno saepe, quam in turba boni — Phaedrus (az oroszlán és hangya meséjében előadva). — A koldus gyermek, életkép Jókaitól (rövid kivonatban). — A Heraklesféle monda allegóriás jelentése (tanulsággal kapcsolt leírás). —