Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)

1922-12-07 / 135. szám

38^ T I—a— iJjsíSP rT~w~i i r IT M&r jSEw MW /!// z, W fjmf ÜT ZsLflr# L 135- * Prága, csütörtök, 1922 december 7. íl­löflBötéflí árftk bel- és kül­földön. l egész évre 300 Kő* félévre 150 Kő, ÉLJ? ííra — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — „ „ • A SVOVODSZKÓI és Ruszinszkói szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő, a Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. Közös munkánk sikere. (fi.) Prága, december 6. Holnap lesz két esztendeje ann­ak, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pár­tok közös bizottsága Ótátrafüreden megala­kult. Szlovenszkó és Ruszinsz­kó őslakossá­gának politikai életében 1920 december 7-ikke nem jelentőség nélküli dátum, hiszen a közös védelem hatályosabbá tételére hivatott eme szervet akkor teremtették meg. A közös bizottságot az élet szükségletei hozták létre. Gyűlésein egységbe forrt az a sok bánat és panasz, amely a cseh-szlovák köztársaságnak a Kárpátoktól délre élő né­peinek lelkét marcangolja. Tiltakozásainak végtelen láncában e népek megannyi felszis­­­szenése nyilvánul meg. Minden megmozdulá­sa pedig csupa vétó a mai kormányzati rend­szer vétkei ellen. Az első időkben ezekben a negatívumokban látszott kimerülni a közös bizottság működése. Azonban ott, ahol a ha­talom minden jajszót az állam elleni bűnnek, minden tiltakozást lázadásnak és minden el­lenállást hazaárulásnak tekint, már az is ha­talmas lépés, ha az elnyomottak elszórt pa­naszait egy közös szerv búgó szirénája har­sogja a világba. E sziréna hangja hatalmas volt, mert benne a magyar nemzet fájdalmán kívül megszólalt a magyarság évszázados sorstársainak: a német és a Szlovák és köz­vetve a ruszin népnek a nyomorúsága. Idő­­vel a közös bizottság működése egyre rend­szeresebbé lett. Egymás után épültek ki azok a szervek, amelyeknek hivatása, hogy a tilta­kozásuknak foganatot szerezzenek. így­ ala­kult meg a losonci központi iroda, így szüle­tett meg a népszövetségi liga. Így bővült ki a parlamenti titkárság és így jött létre a Prágai Magyar Hírlap. Megannyi szép kezdet, mely­re az eljövendő évek küzdelmeiben nagy hi­vatás és számos feladat vár. Tudatában vagyunk annak, hogy a közös bizottság feladata nem az, hogy a benne szö­vetkezett pártok működését fölöslegessé tegye. Mindegyiknek közülök megvan a ma­ga rendeltetése. A keresztényszociális párt, a magyar kisgazdapárt, a magyar jogpárt, a szepesi német párt és a ruszinszkói magyar pártok szövetségében tömörült pártok mind­egyike olyan adottság, amelynek nagy hiva­tása van annak a nemzetnek, annak az osz­tálynak és aznnak a területnek a körén belül, melyeknek érdekeit védi. A közös bizottság hivatása tehát nem az, hogy ezeket a párto­kat pótolja,­ hanem csak az, hogy kollektív akarattá sűrítse, ami az egyes pártok pro­gramjában közös és nagyobb rezonanciát biztosítson mindazoknak az óhajoknak, köve­teléseknek és kívánságoknak, amelyek mind­nyájukban azonosak. A politikai élet differenciálódása minden országban a kis pártok és frakciók egész so­rozatát hozta létre. Angliában, az alkotmá­nyos parlamentarizmus őshazájában is letűnt már az a hagyományos rendszer, amely a tory és a wigsh dualizmusán épült fel. A lon­doni parlamentben immár nem egy ellenzéki párt van, hanem három. A cseh-szlová­k par­lamentben pedig úgy a ko­rmány oldalán, mint az ellenzék soraiban a frakcióknak légiója küzd a parlamenti arénán. A dualiz­mus fikciója csak úgy tartható fenn, ha­­ a kormányt támogató és a kormányt támadó pártok egymás között akár koalíció, akár blokk formájában rendszeres együttműkö­désre szervezkednek. A kormányt támogató pártoknak ez a szervezkedése az úgyneve­zett nemzeti koalíció formájában létre is jött. Az ellenzék soraiban azonban az integráló­dási folyamat még mindig várat magára. A német szociáldemokrata párt, a szlovák nép­párt és a kommunista párt például minden más elemzéki pártra való tekintet nélkül foly­tatja a maga politikáját. Hogy azonban az in­tegrálódásra szükség van, azt a legjobban bi­zonyítja, hogy a csak nemrég fölbomlott né­met parlamenti szövetség pártjai is szüksé­gesnek tartják, hogy legalább a pártok eln­ö­keinek rendszeres tanácskozása biztosítsa a szükséges együttműködést. A szlovenszkói és a ruszinsz­kói ellenzéki pártok közös bizottsága ma a cseh-szlovák köztársaságban az egyedüli ellenzéki tömö­rülés, amely intézményesen van kiépítve. A leglényegesebb politikai érdekek közössége és az érzelmek rokonsága teremtette meg és fejlesztette tovább a bizottságot. Mivel pedig ezek az érdekek és ezek az érzelmek lénye­gesebb változáson az elmúlt két esztendő alatt sem estek keresztül, remélni lehet, hogy a közös bizottság a jövőben is teljesíth­eti fontos hivatását. Vállvetett munkánk sikere nem csekély mértékben függ attól, hogy szövetkezett pártjaink közös bizottsága a jövőben tovább tu­d-e haladni a fejlődésnek amaz útján, mely­nek biztató kezdeteit az elmúlt esztendőben láttuk és olyan intézményeket képes-e al­kotni, amelyek a rendelkezésünkre aló erők gazdaságos kihasználását és az együttműkö­dést biztosítják. A tengervárosok kérdése fenn­tarja a MhcMerencit Prága, december 6. A lausannei konferencia megfeneklett hajóján ma igyekeznek lökni egyet a konfe­rencia m­ielőbbi befejezését óhajtó szövet­séges hatalmak. A szövetségesek tegnap es­te megállapodtak egy nyilatkozatban, melyet ma délelőtt a tengerszorosok bizottságának ülésén fognak leadni s amely Gsicserin teg­napelőtti nyilatkozatára fog­ válaszolni. A mai napon tehát ismét megkezdődik a harc a Dardanella-kérdés körül, amely nyilván­valóan Angliának és Törökországnak hatal­mas összecsapása. Egy ma reggel érkezett távirat szerint Gsicserin tegnap este kijelentette a sajtó kép­viselői előtt, hogy Oroszországnak pozitív terve van a tengerszorosok kérdésének sza­bályozásáról. A terv szerint­­ egy tisztára technikai bizottságot, vagy egy messzemenő teljhatalommal bíró bizottságot kell a fel­ügyelettel megbízni s ennek a bizottságnak rendőri albizottságot kell rendelkezésére bo­csátani. A török delegáció tegnap este nyilatko­zatot adott ki, amellyel kiegészíti a tenger­­szorosok kérdésében tegnapelőtt leadott nyi­latkozatát s kijelenti, hogy a kérdés tárgya­lásáról szerzett általános benyomása nem te­kinthető kielégítőnek. Hangsúlyozza, hogy a Boszporus és a Dardanellák oly terület mel­lett fekszenek, amely terület fölött a törö­köknek korlátlan uralmuk van. Mivel a ha­talmak szabad keresztülvonulást követelnek török területen, a török delegációnak a ha­talmak javaslatait vizsgálat tárgyává kell tenmi­e. A konferencia eredményének bizonyta­lansága és a tárgyalásra kerülő kérdések megoldása körül mutatkozó nehézségek Tö­­rökorszában is éreztetik hatásukat. Egy Reu­ter jelentés arról tud, hogy az angorai nem­zetgyűlés tárgyalás alá vette ismét pasának a lausannei konferenciáról küldött j­eelntését. A török képviselőknek az az álláspontjuk, hogy az a körülmény, hogy a konferencia munkájában nem tud előrehaladni, Anglia magatartására vezethető vissza. A szónokok kijelentették, hogy Ismet pasának megingat­hatatlanul ki kell tartania álláspontja mellett, mert a jelenlegi helyzet alkalmas arra, hogy Törökország teljes függetlenségét biztosít­hassa. A konferenciáról a mai napon ezeket a híradásokat kaptuk: A konstantinápolyi keresztények helyzete. Lausanne, december 6. Ismét pasa fel­hatalmazta a sajtót annak közlésére, hogy a konstantinápolyi keresztények helyzetéről terjesztett hírek csak arra szolgálnak, hogy a konferencia tárgyalásait Görögország ér­dekében befolyásolják. * Ez a h­ír összefüggésben van azal a k­ö­­­­rülménnyel, hogy a pápa jegyzéket intézett konferenciához, amelyben kijelentette, hogy hírt kapott arról, hogy a konstanti­nápolyi keresztények és kisázsiai örmények körében nagy pánik tört ki s a pápa arra kéri a konferenciát, hogy ezek élet- és va­gyonbiztonságáról gondoskodjék. Egységes antant-álláspont a tengerszorosok kérdésében. Lausanne, december 5. A viharos hétfői nap után ma szemmel látható javulás állt be a konferencia helyzetében. A hétfői ülés után elhatározták a szövetségesek, hogy Orosz­ország hajthatatlan programja és a törökök tartózkodó magatartása egységes állás­pontra készteti őket. A francia delegáció en­nek érdekében hozzávetőleges javaslatot dol­gozott ki. A delegátusok közül egy sem emelt észrevételt a javaslat ellen, csak Gar­­rotti olasz delegátus jelentette ki azt, hogy tárgyalnia kell kormányával. Elhatározták, hogy a szövetségesek katonai és tengeré­szeti szakértői a francia javaslat alapján kedd reggel programot fognak kidolgozni. Az ös­­­szes szakértők, beleértve az olaszokat is, megállapodtak az egységes álláspontban, amely ekként körvonalazható: A hatalmak ragaszkodnak a szeptem­ber 25-én kelt jegyzékben foglalt javasla­tokhoz, a tengerszorosok szabadságának alapelvét elismerik úgy a kereskedelmi, mint a hadihajók részére. Az a vélemé­­nyük, hogy a Márvány-tengerszorosokon és a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók szabad közlekedése csak a hadihajók sza­bad közlekedésével kapcsolatban engedé­lyezhető .A francia tengerészetnek az az álláspontja, hogy mindenütt, ahol kereske­delmi hajók közlekednek, hadihajók is jár­hatnak. Ezért állapították meg a szakértők azt, hogy a kereskedelmi hajózás abszolút szabadságát biztosítani kell s amikor ezt tették, abból a jogból indultak ki, hogy úgy a békében, mint a háborúban áthaladhattak a hadihajók a tengerszorosokon, ^eláták azonban azt, hogy ezt a jogot szabályozni és a keresztülhaladást vagy a hajó tonna­­tartalma, vagy a hadihajók egysége mér­tékében korlátozni kell. Az angol álláspont a tárgyalások megkezdésekor messzebb­menő volt, mert a hadhajók keresztülha­­ladásának minden korlátozás nélküli abszo­lút szabadságát követte. A tengerszoro­sok szabadságának ellenőrzésével a nép­­szövetség helyett egy nemzetközi bizottság bízatnék meg, amelyben a nagyhatalmak, Törökország, a feketetengeri államok, tehát Oroszország és Bulgária is, képviselve volnának. Végül ragaszkodnak a hatalmak a tengersírosok mentén fekvő egyes zónák katonai leszereléséhez. Ezt a javaslatot a szakértők egyhangú­lag elfogadták és este a delegáció elé ter­jesztették. Carson a bizottság szerdai ülésén fogja leszögezni ezt az álláspontot. Felborítják a washingtoni leszerelési egyezményt. Páris, december 6. (Párisi szerkesztőségünk távirata). A Chicago Tribuna arról értesül, hogy a tengeri leszerelésről szóló washingtoni egyez­ményt fel fogják bontani. Egy új nagyszabású flottaleszerelési tervezetet dolgoznak ki. FLACHBARTH ERNŐ dr. Amerika nem h­ihcsetlik a tranic Macrt. Erős franciaellenes politika az Egyesült Államokban. — „Nem megyünk át többé Európába!” —­ Az amerikai néplélektől ide­gen a francia sajtó uszító hangja. Páris, december 5. A Figaro washingtoni tudósítója Cle­­menceau útja alkalmával érdekes levélben számol be róla, hogy milyen szemmel nézik Franciaországot most az Egyesült­ Államok­­­­ban. A cikket francia ember írja, adatait eléggé megerősítik azok a tüntetések, me­lyek Clemenceau útjával kapcsolatban min­denfelé bekövetkeztek. A cikk így szól: „Anglia után Franciaország következett. Az amerikai féktelen angolellenes propa­ganda helyett napról-napra tért hódat a fran­ciaellenes propaganda. Szomorúan ke­l meg­állapítani, hogy Amerikának az utolsó éve­kig tanúsított francia szimpátiája már a múl­té. Most már egyedül Franciaországot te­kintjük az európai zavarok okozójának. „Vad imperialisták és militaristák" — hangzik fel mindenütt, ahol Franciaország kerül szóba az európ­ai problémával kapcsolatban. Az oroszokról már mindenki az elismerés hang­ján beszél. Németországot sajnálják, Angliá­val nem törődnek, de Franciaországból mili­tarista szörnyet csinál a túlfűtött képzelet. Nem nehéz megállapítani, hogy a­kik tegnap még barátaink voltak, ma a leg­jobb esetben csaknem ellenségeink. És mi amerikai franciák tehetetlenül állunk e ve­szélyes propagandával szemben. Mi az oka ennek? A jól megszervezett franciaellenes sajtópropaganda és a vágy az elszigeteltség után. Amerika nem akar Euró­pán segíteni. Úgy iszonyodik az európai kér­déstől, mint valami fertőző betegségtől. A nagytőkés Európának hitelre szállított áru­ját siratja. A munkás az európai zavaroknak tulajdonítja a nagyarányú munkanélküliséget Múltkor egy (intelligens) ismerős gyáros is­merősöm azt mondta: „Franciaország az oka mindennek, mert nem fér a bőrébe. A fran­ciák előre ittak a medve bőrére, milliárdos adósságokat csináltak, azt tervezve, hogy­­ majd lecsapolják Németországot. Pedig, ha kinyitották volna szemüket, tudniu­k kellett volna, hogy Németországról sem lehet két bőrt lenyúzni. Most Németország agonizál s az amúgy is beteg Európának az a nyílt fer­tőző sebe fertőzni fogja a szomszédokat is. De Önök franciák, még mos is a haldokló nyakán térdelnek és azt hiszik, hogy a kö­zépkori ököljog alapján meg lehet oldani a nagy gazdasági világválságot. Ha Önök nem akarnak észretérni, ne is kívánják, hogy mi újabb áldozatokat hozzunk Európáért, mely a közeljövőiben borzalmas szociális forradal­mak színhelye lesz. Nem vállalkozhatunk az olyan orvos szerepére, aki bekötözi a bete­get, holott tudja, hogy a beteg rögtön letépi a köteléket. Az amerikai munkás ezt mondja: „Fal­ják fel egymást!“ Aki nem akar élni, dögöl­jön meg! Az európai burzsoáziának még nem volt elég a háborúból, csináljon újat, de min­ket hagyjon ki a játékból. Már több mint öt millió munkanálkülink van. Több kölcsönt és katonát nem adunk a megőrült franciáknak, akik el akarják nyelni az egész világot. Majd ha a nyomor, mely a Volga mellől indult el és most Németországban állomásozik, elér­kezik Páris alá is, akkor talán majd észre­—B— ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Esti áll a Korona ? Dso, 6-án fizettek 100 cseh-szlovák komért, Zürichben 16.75 svájci frankot Berlinben 26433,— német márkát Budapesten 7400,— magyar koronát Bécsben 226200,— osztrák koronát

Next