Prágai Magyar Hirlap, 1922. december (1. évfolyam, 130-153. szám)
1922-12-08 / 136. szám
m? VG._álk Prága, péntek, 1922 december &. B jg JT* Ggjflr - Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — \ Szlovenszkót és Ruszinszkót Szövetkezeti Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkó! szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Nyitott sirgödrök. (g.) Prága, december 7. „Szegény öreg Európa! Annyi nyitott sirgödre van és nincsen senki, aki behantolná ezeket a sírokat." Ezt a szomorúan igaz mondatot egy amerikai írta le, ugyanaz az író, aki Európát nem régen a bolondok házának nevezte és aki óva intette Amerikát attól, hogy Európához közeledjék, mert úgy látszik járványos elmebetegségről van szó s kár lenne Amerikáért, ha inficiálódna az Európával való érintkezés során. Az amerikai írónak könnyű és kényelmes helyzete van. Az óceánok óriási mérföldjei választják el tőlünk, Európában tengődő szerencsétlen emberektől s a távolság s a jobb élet körülményei megengedik azt, hogy nyugodt fejjel és higgadt gondolatokkal ítéljen Európa helyzete és sorsa fölött. Mi, akik a hantolatlan sírok európai temetőjében kóborlunk, akik az európai bolondokházában élünk és akiknek sötét éjszakáiba belebeleüvölt a dühöngés lelket rázó sikoltozása, akikben a lepergett évek és le nem pergett kínok megzavarták a tisztánlátás nyugodtságát, mi kétségbeesünk, ha Európa helyzete és sorsa fölött gondolkodunk. Az a temetői hangulat, amelyet az amerikai író Európára vonatkoztatott, bennünk is .. Látjuk napról-napra, hogy azok,a sírásók, akiknek kötelességük lenne,,a" ni. „,"tifottak nyitott sirgödreit földdel betemetni, a kötelességteljesités helyett fanatikus buzgalommal ássák az uj sírokat s a tátongó, hideg gödrökbe uj halottakat vánszolnak. Látjuk azt, hogy az emberi szívből fakadt kegyelet, mely a temetőt virágokkal díszíti föl, az uj Európa temetőjéből száműzve van. A hantolatlan sírok körül nem nyílik szomorú, hamvas kegyeletvirág. És mikor vánszorogva kóválygunk a nyitott sírgödrök között, melyekben elbuktatott emberi sorsok, háborúban megölt emberi életek és törekvések, a béke szent nevével farizeuskodók által kivégzett álmok, reménységek és hitek hideg, oszladó hullái feküisznek, érezzük azt, hogy a sírok körül vad és kegyetlen táncot jár a halál, a gyűlölet, az embertelenség és a megtébolyodottság szelleme. Ezzel az érzéssel éljük európai életünket. Éljük, ha ugyan élet az, hogy nem merek hinni a holnap fölvirradásában, hogy elfelejtettem milyen ize van a napsugár melegének, milyen szine van az emberies és igazságos élet kertjében kinőtt virágnak, hogy nem érzem azt, hogy ember vagyok és emberek, a szívemmel egyforma szívü teremtmények kezében van a sorsom. A mi életünk nem lángoló akaratok és gyönyörű célok hatalmas lendülete, a mi életünk gépies lépések hosszú lábnyomsora az élet országútjának sarában, porában. És ez a temetőies hideg hangulat bennünk él akkor is, mikor a nemzeti életünket éljük. Mikor a sirba tett önérzet, jog és igazság hantolatlan sírja körül állunk, amikor a sirt megások lapátjai a behantolás helyett uj gödröket ásnak s az uj gödrökbe uj halottjainkat vetik bele. Mert a nemzeti életünknek minden nap van egy halottja. Egyszer egy ember, akinek a kezéből kivették a kenyeret, akinek ambícióját, hitét és munkakedvét törték meg, egyszer egy iskola, amelyből száműzték a kultúránkat, a velünk született és bennünk élő nyelvet, egyszer város, amelynek elvágták az életerét és ezzel a benne élők gazdasági létét döntötték föl, egyszer egy szobor, amely eszmét és hitet testesített meg, egyszer egy akarat, amely elé farkasvermet ástak és nem egyszer sok reménység, aminek magvát azért plántálta el az emberi szívbe a sors, hogy legyen az életnek szépsége, napsütése és mosolygása is. Ezek mind belekerülnek egy-egy gyorsan ásott nedves gödörbe és mind elvesznek a nagy-nagy temetőben. Csak a szellemük jár kísérteni, csak az emlékük tapad hozzá a lelkünkhöz, de azok, akik a sirásás mesterségébe oly hamar beletanultak, azok elfásultak minden érzéssel szemben, azok nem érzik, mit jelent egy kisértő szellem, mit jelent egy emlék. Ezek a temető lélektelen és szívtelen napszámosai lettek. Temetnek és abból élnek, hogy temetnek. Temetnek itt és temetnek mindenütt Európában. Ma Lausanneban, holnap London ködös ege alatt, holnapután talán Brüsszel cifra falai között. Temetnek, mert Versailles óta kedvenc foglalkozásuk lett a temetés, a sírásás és a sirgödrök be nem hantolása. Az amerikai iró az óceánok mértföldjein keresztül meglátta, mi a lelkünk és életünk árán érezzük ezt. Anglia félti Poincarétól a londoni tanácskozás sikerét. Prága, december 7. Szombaton megkezdődik a londoni miniszterelnöki tanácskozás, hogy a brüsszeli konferencia előkészületeit megtegye, illetve, hogy az antanthatalmak egységes álláspontját megszövegezze. Ez a fontos s a jóvátételi kérdésre nézve talán döntő jelentőségű esemény erős akciót váltott ki a német kormány részéről is és egy berlini távirat azt adja hírül, hogy a birodalmi kancellár az egyes államok miniszterelnökeivel folytatott tárgyalásán megállapodott a német kormány jóvátételi programjában és ennek következtében a német kormány új javaslatokat tesz a jóvátételi kérdésben, amelyet még a londoni konferencia előtt el fog juttatni az antanthoz. Erről a javaslatról ma reggelig semmi pozitív ■ hír nem érkezett, valószínűnek tartják azonban azt hogy Hermes pénzügyminiszter ma vagy holnap Párisba utazik s a francia kormány elé terjeszti a német javaslatot. A londoni és brüsszeli konferenciáról ezeket a telefonjelentéseket kaptuk: Mussolini Poincaréval együtt utazik Londonba. Paris, december 7. (Havas.) Mussolini holnap reggel ide érkezik és délben együtt utazik Poincaréval Londonba. Franciaország nem enged a zálogokból Paris, december 7. (Saját tudósítónktól.) A Temps a londoni konferenciáról írva megállapítja, hogy francia részről javasolni fogják, hogy a jóvátételi összegnek és a nemzetközi adósságoknak kompenzációs összekapcsolása a Németországnak adandó moratórium idejére felfüggesztessék, másrészt, hogy ha Németországnak új moratóriumot engedélyeznek, úgy Franciaországnak fontos zálogokat kell kapnia. Poincaré tegnap Viviachival és Foch marsallal tárgyalt, délután a nemzetvédelmi legfőbb tanács Millerand elnöklésével ülésezett. „A londoni tanácskozás eredményessége kétséges" — A francia tervezet — London, december 6. A Times parlamenti tudósítója írja: A londoni tanácskozás eredményessége kétséges. Attól lehet tartani, hogy Poincaré túlságosan tartózkodóan fog viselkedni és éppen úgy, mint előbbi londoni látogatásánál, ki fogja kerülni azt az utat, amely a problémák végleges megoldásához vezet, de amelyet ő veszélyesnek tart A londoni tanácskozás értéktelen lesz, hogyha a miniszterek teljesen némán tekintenek egymásra és az a hír, hogy Poincaré tervét csak a brüsszeli konferencián akarja előterjeszteni, nem tekinthető megnyugtatónak. A tudósító a francia javaslatot, amely azonban nem tekinthető pozitív tervezetnek, ezekben ismerteti: Németország különleges zálogok kiszolgáltatása nélkül nem kaphat moratóriumot. Ilyen zálogok a bányák és az erdők. 2. A német kárpótlási összeg leszállítása parallel a francia és más szövetségközi adósságok leszállításával. 3. A német fizetésekből az antant államainak megállapított felosztási százalék revíziója. Franciaországnak az az álláspontja, hogy neki többre van igénye, mint az eddig megállapított 52 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Angliának nemcsak a Franciaországnak adott hitelekről kell lemondania, hanem Franciaország Angliától az egész jóvátételi részt el akarja venni. 4. Az esetben, ha Németország vonakodnék fizetési kötelezettségének eleget tenni, vagy belső pénzügyi reformot keresztülvinni, Németországot meg kell büntetni szankciók által, így például a szövetséges megszállás helyi és időleges kiterjesztése, a Ruhr-vidéknek vámsorompóval való körülvétele és a Rajnavidéknek az antant által való gazdasági és közigazgatási megszervezése által. A porcellánfiguirák politikája Hága, december 7. (Saját tudósítónktól.) A Daily telegraph megerősíti azt a hírt, hogy az angol és a belga kormány mindaddig elutasítja a brüsszeli konferencia egybehívásának tervét, amíg Franciaország nyílt kártyával nem játszik és föl nem fedi teljesen terveit A Times párisi tudósítója azt jelenti, hogy Poincaré ez alkalommal sem hajlandó tervét megismertetni. A tudósitó Poincarénak eme viselkedését a porcellánfigurák politikájának nevezi, mert úgy fest a helyzet hogy Poincaré és Bonar Law hallgatagon élnek egymással szemben s mind a ketten azt várják, hogy a másik szólaljon meg. Tavasszal lesznek az osztrák választások. Bécs, december 7. (Bécsi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Jól informált politikai körökből nyert értesüléseink szerint a nemzetgyűlés feloszlatása csaknem bizonyosra vehető. Mind a három polgári párt már megegyezett erre nézve és mindannyian egyenlő állásponton vannak a nemzetgyűlés feloszlatásának kérdésében. Szóba került az uj választások kérdése is és hír szerint 1923 március 18—25-ike között tartják meg az uj választásokat. A kormány még nem foglalkozott ezzel a tervvel, mert ez idő szerint a szanálási program végrehajtásával van elfoglalva. A zsupánok kinevezésével megkezdődött a nagyzsupák végleges rendezése. A belügyminiszter Szlovenszkó teljhatalmú miniszterével együtt kiadta a megyebeosztásokról szóló törvény végrehajtási rendeletét. A rendelet szerint az újonnan felállított szolgabírói hivatalok Selmecbányán, Körmöcbányán, Újbányán és Modoron e hó 10-én megkezdik működésüket s ugyane napon megszűnnek a turdosiui, temesi, zsolányi, liptavi, stropkói, ratkói és pokorellai járások. A szepesszombati járás hivatalai egyelőre Szepesszombaton maradnak. A rendelet ötödik pontja Abauj-, Sáros-, Zemplén megyék és az Ung megyéből hozzácsatolt vidék egyesítését tartalmazza Kassa zsupáni székhelyivel. A kassai zsupanátus nagymihályi kirendeltsége ugyancsak december 10-én kezdi meg működését s ugyanakkor feloszlatják az eperjesi és nagymihályi zsupáni hivatalokat. Az eperjesi és nagymihályi árvaszékek változatlanul megmaradnak. A pokrokárság és az iskola. írta: Dobránszky János. Sóvár, december 6. Mivel a kormány közegeinek bármely egyház elleni támadását helytelenítjük és a vallási meggyőződés bárminő megsértését elítéljük, szívesen adunk helyet az alábbi cikknek. Jól mondta valaki, hogy a vallástalanság csak arra való, hogy az eget megfossza lakóitól, a földet pedig sivárrá tegye. Ennek köszönhető, hogy a Szlovenszkó földjén, amióta a vallásgyülölő pokrohár szellem rávette magát, lépten-nyomon találkozunk ezzel lelki sivársággal. Főleg ott, ahol ifjú szivek a virulnak rajta. E lélekölő szellemnek igen sok apostola buzgólkodik már itten. Tőlük ered az a hűvösség és közöny, amely sokszor még a keresztény gondolat alapján megalapozott szervezeteknél is érezhető, amidőn a veszélyeztetett vallási kérdésekről, vagy sérelmekről van szó. Már most el lehet képzelni, mennyi becsük és nyomatékuk van a vallási kérdéseknek oly tömegek előtt, amelyeket fölingereltek a pozitív hit és vallási tekintély ellen. A pokrokár szellem sehol sem olyan gonosz és istentelen, mint nyilvános pózolásában. A mai kor lelki sivársága és pusztasága többet jelent a puszta közönynél. A keresztény világnézettől idegenkedő törekvések már a teljes vallási irredentizmus felé törtetnek. Sőt ennél sem állapodnak meg, hanem fanatikus harcba fogtak az egyetemes kereszténység ellen. Iskoláink, főleg pedig középiskoláink vallási tekintetben a legnagyobb veszélyben forognak, ezekben nem csekély számban a legvadabb pokrohár szellemű tanárok, sőt szobafestők is vannak alkalmazva, akik az atheizmus hirdetését és a katolikus egyház gyalázkodását iparszerűen űzik s legfőbb nevelői hivatásuknak tekintik. Nincs az a tantárgy, amelyet fel nem használnának lélekrontó tanaik hirdetésére. Mindez a tudomány és a tanszabadság leple alatt folyik. Elképzelhetjük, hogy milyen nehéz helzetben vannak a hittanárjaink ott, ahol ilyen kollegákkal párbajt kénytelenek vívni az ifjúság érdekében. Egy ilyen épületes mozaikképet az eperjesi volt katolikus főgimnázium vetít elénk. Manek Vacláv a hetedik osztály kiforratlan történelem tanára, a tárgyilagos történelem helyett örökösen gyalázkodik és piszkolódik a katolikus egyház, annak intézményei, sőt alapvető tanai ellen is. Vakmerő nyilakozataiból egyebek közül a következőket iktatjuk ide: „Jézus Krisztus nem Isten. — A csodák a jezsuiták által kigondolt csalások, emberek csak azért mennek papnak, Fiatal hogy gondatalan élethez jussanak. — A jezsuiták csak azért buzgólkodtak a templomok fölállításában, hogy annál könnyebben nyerjék meg babonás tanaik számára az együgyű népet. — Az egyház az ingatag állhatatlan Péteren épült, következőleg nem lehet isteni eredetű." Egy csodatevő képről így gúnyolódik: „ha a hívek bőkezűen adtak, hálakönnyeket sirt, de ha keveset, vért izzadott". Valami Ironicki nevű szerző után avval is traktálta ifjú tanítványait, hogy volt olyan pápa is, aki előtt teljesen meztelen nők hogy áll a korona? Dec. 7-én fizettek 100 cseh-szlovák koronáért: Zürichben 16.75 svájci frankot Berlinben 25236.— német márkát Budapesten —.— magyar koronát Bécsben —osztrák koronát