Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-03 / 1. szám

A Havas-ügynökség értesülése szerint ingeri kérdést csupán Londonban, Anglia, Fanciaország képviselői fogják megbeszélni, na Curzon lord Lausanneből már visszatért. A francia munkásság tiltakozik a szankciók ellen Paris, január 2. (Wolf.) Franciaország szocialista pártja a munkásszövetséggel egyetértésben felhívásban tiltakozik a Németországgal szemben életbeléptetendő kényszerrendszabályok ellen. A felhívás többek között a következőket mondja: Minden jel arra mutat, hogy a francia kormány a „zálogok és biztosítékok” kifejezésével javasolni fogja a legfőbb tanácsnak, hogy tegye kezét a mahrvidéki ipari medencére s adjon felhatalmazást a Rajna balpttjánk erősebb megszállására. Jogos a félelem, hogy a francia kormány, ha a szövetségesekkel megegyezni nem tud, a már előkészített akciót egymaga fogja keresztülvinni. Híven a Hágai világkongresszuson elvállalt kötelességünkhöz, a brutalitás és önkény e megnyilatkozásával szembeszegezzük a munkásság felháborodott tiltakozását. Mind a két szervezet a népszövetség döntését követeli. A Ruhr-vidéki bányászok is tiltakoznak Bochum, január 2. A Ruhr-vidék bányamunkásainak konferenciája elhatározta, hogy a tulimunkaszerződést a bányamunkások rossz táplálkozási viszonyai miatt február 28-án felmondja. Ruhr-vidék megszállásának kérdésében a konferencia oly határozatot fogadott el, amely nyomatékosan tiltakozik francia kormány által sejtetett rendszabályok ellen. ■BSBBBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBIBBSBBBSS A len konkorűáfum Prága, január 2. Az orosz állam testéből elvált, most már szuverén balti állam a nemzeti kisebbségekkel való bánásmód tekintetében mintaképül szolgálhatna más államoknak is. Lettország a vallási kisebbségek védelmét illetően is a legmesszebbmenő jóakaratot tanúsítja, amint azt az Acta Apostolicae Sedis 1922. évfolyamának 577—581 lapjain közölt s a lett köztársaság és a Szentszék közt kötött konkordátum bizonyítja. Ezt a konkordátumot az elmúlt év május 30-án kötötték Rómában. A Szentszéket Qasparri bibornok, a lett köztársaságot pedig Mierovics A. Zigfrides képviselte. A konkordátum a ratifikálás után 1922 november 3-án lépett életbe. A szerződést egyelőre három évre kötötték, de hallgatagon évről évre meghosszabbítható. Különösen figyelemreméltók a konkordátum alább felsorolt cikkei. A katolikus egyház feljogosíttatik arra, hogy saját felekezeti iskolákat alapíthasson és azokat fenntarthassa. A lett kormány kötelezi magát arra, hogy ezeknek az iskoláknak felekezi jellegét elismeri, viszont az egyház a maga részéről kötelezi magát arra, hogy alkalmazkodik a magániskolára vonat ü^rtaun3:ifirtl.ift.vjBBrawnnMl|Waw«WBMMB!a»w«MDBCIUMMB›>MBIiMi kozó valamennyi törvényhez, amelyek melyek a kormány eme kötelezettségének a megfelelnek. (X. cikk.) A lett köztársaság nem fog a rigai érsek ellenőrzése alatt működő lettországi katolikus egyesületek tevékenysége elé akadályokat gördíteni. Ezek az egyesületek ugyanazokkal a jogokkal fognak hinni, mint az állam által elismert egyesületek. (XIII. cikk.) Ha egyházi férfiakat világi bíróságok előtt vádolják, a lett büntetőtörvényi könyvben meghatározott bűncselekményekért, erről az érseket vagy megbízottját kellő időben értesíteni fogják és az érsek, vagy megbízottja a bírósági tárgyalásokon részt vehet. (XVIII. cikk 1.) A szabadságvesztésre jogerősen elítélt egyházi férfiak büntetésüket egy kolostorban fogják letölteni. Egyébként a bűnösnek mondott egyházi férfiak úgy töltik le a büntetésüket, mint a többi elítéltek, ha az érsek egyházi méltóságuktól megfosztotta őket. (XIX. cikk.) KBBBBBHBBBBB.139KBISBSSISS@BSlEIBS £ SY £ S2aBBnBBBBBflBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Szerda, január 3, A politikfai Ilien. Politikusok nyilatkozatai és cikkei. Prága, január 2. Mint minden esztendőben, úgy a mostani évforduló alakalmából is a sajtóban az államférfiak és politikusok számos nyilatkozata és cikke jelent meg. Masaryk a német-orosz viszonyról. A cseh-szlovák köztársaság elnöke a Prager Presse újévi számának engedte közlés végett följegyzéseit, a német birodallomnak és az orosz szovjethez való viszonyáról. Masaryk elnök rámutat arra, hogy Németország a háború alatt azon volt, hogy Oroszországot megnyerje. (Proto povor titkos tárgyalása von Ludassal 1916-ban.) Mivel a bolsevikiek a német marxizmus iskolájában nőttek fel, közelebb állottak Németországhoz, mint az antanthoz. Trockij azonban a háború kitörésekor röpiratot irt a központi hatalmaik ellen. 1918 februárjában (a bersztinovsztoi béketárgyalások alatt) azt a javaslatot tette, hogy Angliát és Franciaországot meg kell nyerni az orosz hadsereg újjáépítésének. Ezt a javaslatot Lenin is helyeselte. Az elnök nem ismeri a javaslat szövegét, de tudomása van arról, hogy Ladoult Lenin és Trockij felszólították arra, hogy az antant-missziókkal a tisztek átengedéséről tárgyaljon. A bresztlitovszki békét a bolsevikok csak egy szavazattöbbséggel fogadták el. Trockij a szavazáson nem vett részt, Lenin az elfogadás mellett volt. Trockij 1918 márciusában, mikor a bukaresti béke aláírása után Berthelot francia tábornok harminc tisztjével elhagyta Romániát, tárgyalásokba kezdett vele, amelyek segítségnyújtását célozták. Noha nemcsak Franciaország, Anglia és Olaszország sem idegenkedett be tervektől, Noulens, a vologdai francia követ jllentállásán meghiúsultak. Az elnök előtt nem ismeretes, hogy Lenin milyen állást foglalt e tervekhez. A cseh légionáriusoknak a németek ellen való bachmacsi csatájában a bolsevikiek is részt vettek, de nem állapítható meg, hogy ukrán, vagy nagyorosz bolsevikiekről volt-e szó és hogy a bolsevikiek mily célokat követtek. A világválság oka a bizonytalanság, s Benes külügyminiszter is a kormány prágai német lapuban írt hévi cikket a világválságról és annak politikai, gazdasági, szociális és etikai okairól. A válság legfontosabb politikai okát a bizonytalanságban, a viszonyok állandóságának hiányában és a bizalmatlanságban látja. Ezt az állapotot főként négy fontos kérdés idézi elő. Az orosz kérdés közvetlen megoldására a külügyminiszter szerint nem lehet gondolni. Németországnak Franciországhoz való viszonya — a második probléma — hatalmas az európai politikában. A Rajna balpartjának és a Saarvidéknek megszállása arra mutat, hogy a probléma megoldása a politikai kérdések egész sorozatáról való hosszadalmas tárgyalását követeli. A keleti kérdést a lausannei konferencia a legjobb akarat mellett sem lesz képes a föld színéről eltüntetni. A balkáni és előázsiai eseméyek a nyugtalanságot és bizonytalanságot a jövőben is táplálni fogják. Benes szerint lélektani szempontból nagy szerepet játszanak a mai világválságban a békeszerződéseik is, mert mindaddig, míg a békeszerződések, különösen azok területi záradékainak megváltoztatására irányuló törekvések véget nem érnek, nem lehet szó arról, hogy Európa megnyugodjék. Az ujesztendő a választások éve. Kaffka Brúnó német képviselő a Bohemaufoam abbeli nézetének ad kifejezést, hogy a Csehországban ez év folyamán megejtendő községi választások eredménye maga után fogja vonni a nemzetgyűlési választások kiírását is. úgy véli, hogy a kormány ez alkalommal nem fog ahhoz az eszközhöz nyúlni, hogy a községi képviselőtestületi mandátumokat meghosszabbíitea. Nem azért, mintha tisztelettel viseltetnék a demokrácia elvei iránt, hanem egyszerűen azért, mert egyes kormánypártok az időközi választások eredményei után abban a reményben ringatják magukat, hogy a választások kivátásiart rájuk nézve kedvezőek. Kafka szerint — Szlovéniakótól eltekintve — a községi választások eredménye nagyjában az lesz, hogy a szoci tVista pártok a polgári pártokkal szemben sok szavazatot fognak elveszíítetni. Úgy a németek, mint a cserkeik oldalán számolni kell a*gresszténiy szopMTsok térfoglalására. A cseh szociáldemokraták a komoun listáikkal szemben fognak számos szavazatot elveszíteni. Szlovenszkóban a kormányió szlovákok nagy veszteségeket fogjak szenvedni mind a szlovák néppárt,mind a kommunisták javára. A községi választásoknak ez az eredménye nagyjában meg fog ismétlődni a nemzetgyűlésen is. A koalíció legnagyobb pártja, a cseh szociáldemokrata párt, kénytelen lesz felvetni azt a kérdést, hogy továbbra is közreműködhet-e a mai konstelláció fentartásában, mivel befolyása lényegesen meg fog csökkenni. De ha a szociáldemokrata párt nem mondaná fel a koalíciót, még akkor is a koalíció nem lenne képes arra, hogy kormánytöbbséget alakítson- Arra fognak ugyanis törekedni, hogy a koalíciót fentartsák. A cseh iparospártot bizonyosan meg is fogják nyerni ennek a törekvésnek. Tovább is fognak menni és igyekezni fognak arra, hogy a szlovák néppártot újra megnyerjék a koalíciónak. Kafka úgy véli, hogy teljes határozottsággal nem lehet állítani azt, hogy ez a terv eleve meghiúsult, mivel a beavatott a szlovák néppártnak az utolsó ülésszakban tanúsított űrötén buzgalma elemére ingadozásokat vehetett észre a pártban. Igyekezni fognak arra is, hogy a kommuninista pártot fogják be a kormány szekerébe, mivel a cseh kommunisták szükség esetén egészen jó nacionalisták és Smerá 1 vezetése alatt az opportunizmustól sem áreilnak távol. Azonban, ha egy iyen kombináció meg is valósulna, ez a legeltérőbb elemek kombinációja volna, minden egységesítő idea nélkül, úgy hogy csak Iát- SEÓilcgos élete lehet. A cseh egységesítő pártok érzik az istenek alkonyát. Pártállásuk szerint különbözőiképpen készülnek a jövőre. Vagy óvatosan kapcsolatot akarnak létesíteni egyes német csoportokkal, amelyeket elvi engedmények nélkül az új többség számára meg akarnak nyerni, vagy pedig a diktatúrára készülnek. Cseh-német kormánykoalíció azonban Kafka szerint lehetetlenség mindaddig, amíg a cseh-szlovák nemzeti állam eszméjét végképpen fel nem adták. Az olasz fascizmust szerinte nem mindenütt lehet megvalósítami. Az uj választások tehát minálunk sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak, mint egy konszolidált államban. Itt úgy árts nincsen szó a kormányhatalom változásáról, mert a koalíció válsága az állam alkotmányának a válsága is. A köztársasági elnök üdvözlés Prága, január 2. Tegnap délelőtt megjelentek a várban a diplomáciai kar tagjai, hogy az újév alkalmával szerencsekivánataikat tolmácsolják. A köztársasági elnök Hailerman és Benes miniszterek, valamint Sámál kancellár jelenlétében fogadta őket a kis kihallgatású teremben. A diplomáciai kar doyenje, Micara pápai mincitus üdvözlő beszédet mondott. Az üdvöző beszédre Masaryk elnök válaszolt és a többi között ezeket mondotta: „Újból biztosítom Önöket, hogy mi mindnyájan Iudatában vagyunk a háború utáni idők komolyságának és minden rendelkezésünkre álló erőnkkel arra fogunk törekedni, hogy a békének biztositsa és valamennyi nemzet gazdasági és kulturális reneszánsza érdekében megszilárditsuk a n«mcvmamMHMDBMiaiiiniil ■ ■miami ■ ■ " m NIMRÓD Pali és Sári. Nylik a pitvariajtó. Erős férfihang belekiálít a hajnali csöndbe: — Pali, Sári! A félszer alatt, az ebalakból kiperdül két borzasszőrü, görbelábu tacskó, nyiffantva, csaholva végigrohanak az udvaron. A pitvarban majd fölforditják a zöldkabátos férfit tomboló örömmel körülötte perdülnek, a mellére pattannak, mintha versenyeznének, hogy melyikük csókolja meg előbb a deresedő szakálét. És mert többszöri kísérlet dacára sem sikerül vállalkozásuk, legalább a ráncos kezén végighúzzák sima nyelvüket. Az a kéz pedig szeretettel megcirógatja az eleven ördögöket és a mély hang meghitten szól hozzájuk: — Kutyuskáim, fölkeltetek már? Az öreg uri megnyomja a kilincset, a görbelábúak a szobába rohannak. Valaki az ujjukba került: — Hajrá! kül, A megrémült cirmos az ágy alá menea bestelelikek nagy hűhóval utánavad hajsza a szobában kering, a macska asztalon, székeken keresztül az ágyra pattan, teste béket görbül és diadalmasan a tanácstalanul megtorpant borzasok felé köpköd. — Holló — gondolja Sári —, innen is kikerülsz! Az ágyra perdül, a dunyha csücskét !^Rákapja, Pali segítségére siet és a takaró le csúszva a föld felé siklik. A cirmos vesztét érzi, kétségbeesetten prüszköl, az ágyban azonban megszólál egy álmos női hang: — Ne te ne! Még engemet is kárán tarnak a vad sárkányok! Az öreg ur a szemével hamiskásan hunyorgat, elfordul, hogy feltörő nevetését szakáldba fojtsa, a fegyverfogashoz lép és a füzérláncot leveszi A csőrre nem, a görbelábúak abbahagyják az ostromot, a fogásihoz rohannak. • miami más van ma készítőben! A férfi leemeli a hátizsákot, a székre teszi, a táskából töltényeket vesz ki, a vadászaszék is a hátizsákhoz társul. Pali sokatmondóan Sárira kacsint: — A miénk ma a határ! És miig az öreg ur az ól és ki a mai ráfom tesz-vesz, a két görbelábu a szék mellé csücsül, rímes a földkerekségnek az a cirmosa, aki innen most elcsinlja őket. Mikor a férfi utrakészen visszatér és a füzér láncot kezébe veszi, a nyitott szíjba mind a kettő egyszerre teszi bele a fejét, holott csak egynek van ott helye. A fogasról aztán lekanyarítja fegyverét, sapkáját fülére húzza és az ajtó felé indul. Sári a küszöbről a doromboló cirmosra még sokatmondóan visszapisillazt: — Füstére folytatjuk! Mikor az első habfehér hópelyhek az ólmos, nehéz felülőkárpitból vándorútra kelnek és az éjszaka titokzatos sötétsége alatt szakadatlanul a földre szállnak, reggel g szűzfehér, puha takaró fedi a természet gyűrött arcát. Az ő vállán szem elnézi a végtelennek látszó fehér színfoltot, a niimród szíve ellenben megdobban, mint a küls diáké, mikor az első könyvet kapja. Mert íme, itt az ő fehér, Írott könyve! Igaz, betüik nincsenek rajta, de van sok betüiremlés, apró jelecslke, visszamaradt érdektelen nyom, ezek a vadászember titokzatos jelképei és ezekből mindent meg tud ejteni, ami az élő siztak 3 sötétségének leple alatt történt. A borókás hegyoldalból zsinóregyenes . ar,b vezet ki a szántásra. Tojásdiaid. hosszuívás nyomok: mintha valaki csak egy lábon jár volna itt! A fonál egyenesen az árva bokorhoz fiúit, amely hóboritottan ott didereg a szélső barázda szegélyén. Akit éjjel itt kullogott, lábait óvatosam egymás elé és a már taposott csapásba rakta, hogy minél kevesebb zajjal, könnyedén közelítse meg a gyanútlan áldozatot. Ez a vörös ur nyoma! A cserje mellől apró, borsónagyságú, páros betüremlések vezetnek a barázdába. Egy gyanútlan egeret a kíváncsiság a fehér világba csalt, hisz egyet még nem látott, mert a föld eddig mindig zöld vagy barna volt. Az egyenes nyom a barázdában megszakad, amott megnégyszereződik, a havon picinyke vércsepp elárulja, hogy a rókakoma hatalmas szökkenéssel rápattant a kiváncsi kis cimcogóra. A megszakadt fonál ismét kiegyenesedik és a barázda hosszaiban tovább fut. A szántás végén egyre fogy a csapások közötti távolság, az urfi itt nagyon aprózta léptelép és bozontos farkával végigseperte a havat. A nyom két kiálló göröngy mellett megszűnik, e helyi ugrásra készen összekuporodott. Nini: két ölnyiie amott előtte egy tárnyér nagyságu, fekete folt! Egy fogolycsalád didergő fiai itt dugták össze fejeiket, hogy az uj jövevény, a tél hidege ellen melegítsék meggémberedett tagjaikat. A tolit előtt egy méternyire ismét ott a megnégyszerezett nyom. Az ugrás rövid volt ás a haramia az elrebbenő pecsenyék után legfeljebb a szája szélét nyalhatta! A kudarc után talán megelégelte a szántáson való bandukolást, az egyenes nyom oldalt tér az erdő felé. Ott, a száraz árok szegélyén, egy ujabbi tepp! Egymás mellett két nagyobb, mögötte egyenes vonalban két kisebb csap a szabályos térközökben a cslipkerózsabokorhoz vezet. A feltáncsolt kéreg elárulja, hogy egy tapsoifüles inségPafottal kielégítette korgó gyomrát. A nyoma innen megnyúlk, az egyenes fonál is szökésszerűen megnégyszereződik: a vörös úr rajtaütött a hosszúfülesen, a vad hajszálban megkettőzött nyom az erdőbe vezet és szétágazik. A támadás nem sikerült! Az ugrifüles ez egyszer ravaszabb volt, az erdőben oldalt pattant és a sarjfák sűrűjében megmentette veszélyben forgott irháját.