Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-24 / 68. (221.) szám

II. évfolyam 68. (221.) szám. I Prága, I A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő, a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I Készül az új keleti béke. (g.) Prága, március 23. Az antant szakértői fölültarálat alá ve­szik Londonban azokat az ellen­ja­vaslatokat, melyeket a lausannei békeszerződés terveze­tére az angorai nagy nemzetgyűlés konci­­pááilít­ A Londonból érkező jelentések szerint a szakértők e hét folyamán elvégzik munká­jukat, megteszik észrevételeiket és javasla­taikat kormányaiknak s hús­vét után kezdetét veheti a lausannei konferenciának folytatása. Az az éles ellentét, amely Lausanneben az antant fölfogása és Ismét pasa álláspontja között mutatkozott, az azóta történt esemé­nyek s minden valószínűség szerint diplomá­ciai akciók hatása alatt olyannyira enyhült, hogy a lausannei béketerv több-kevesebb mó­dosítással húisvét után minden bizonnyal való­ságos békévé válik. A török ellenjavaslatokat teljes egészük­ben nem tették eddig­­ közhírré. A kiszivárgott részletek azonban arra vallanak, hogy az el­­lenja­vaslatok jelentékeny engedékenységet mutatnak. Leginkább érezhető ez az engedé­kenység a területi kérdésekben­ A törökök te­rületi követelései a minimálisra zsugorodtak össze s a határkérdésben legfontosabb köve­telésük, hogy Tráciában a Marica-folyó med­re alkossa a török-görög határt, vagyis a fo­­lyónak keleti partja török terület legyen, óriási feltünést kelt és diplomáciai körökben különböző kombinációkra ad alkalmat az a körülmény, hogy az angorai kormány az el­lenjavaslatokban nem követeli Karagacs bir­tokát. Ha visszaemlékezünk arra, hogy Kara­­gacsért, Drinápoly külvárosáért mily heves és elszánt harcot vívott ismétl pasa Lausanne­­ban, akkor valószínűnek kell tekintenünk azt az emlegeti kombinációt, hogy Angóra azért ejtette el a Karagacsra való igényét, mert a bolgárok tartanak erre a fontos sztratégiai és kereskedelmi pontra igényt , mert Angórában akként fogják föl a helyzetet, hogy az össze­törött sévresi béke helyett Lausanneban meg­kezdett és vagy ugyanott vagy talán Kon­stantinápolyban befejezendő békemű csak át­meneti nyugvópont lesz a — talán nem is olyan messze fekvő­— görög-bolgár háborúig. A területi igény során követeli Törökor­szág Cas­tellorito szigetet, amelyet Olaszor­szág tart a tripoliszi háború óta megszállva, amely azonban török tulajdont képez. Ami az ellenjavaslatok pénzügyi részét illeti, az angorai kormány esősorban azt kö­vetel, hogy a török államadósságokat ellen­őrző bizottságnak, a Dette Publiquenek ha­tásköre erősen korlátoztassék. Azt követelik, hogy Törökország viszonya hitelezőivel bel­ső és az adós és hitelező gazdasági kapcsola­tának megfelelő ügy legyen és ne védelmez­zék a török birodalom hitelezőit Törökor­szággal szemben nemzetközi szerződések, aminthogy nem védelmezik más államok hitelezőit sem ilyfajta paktumok. Ez a köve­telés abból az általános fölfogásból ered, amely véget akar vetni az egyenjogúság el­vét és az állami függetlenség eszméjét meg­alázó állapotnak, amely szuverenitást köve­tel saját maga és kormányzati hatalma szá­mára területén s nem hajlandó több biztosí­tékot adni külföldi hitelezőinek, mint más állam, nem hajlandó tovább tűrni a kapi­tulációk rendszerét és speciális bírás­kodási jogokat biztosítani a török területen lakó külföldieknek és általában szakítani akar mindama lekötöttséggel, amely a török függetlenséget a múlt évtizedek politikájá­nak következményeként lenyűgözve tartja. A török ellenjavaslatok nem követelik, hogy Moszul kérdése azonnal döntessék el s ez a körülmény lényegesen megkönnyíti a lausannei tanácskozás során annyira kiélese­dett angol-török ellentét megszüntetését. Igaz, hogy ez a megszüntetés csak időleges és talán csak rövid időre szóló lehet. Bizo­nyos, hogy az új török békeszerződés, mely opportuniusán csak a könnyebben megoldha­tó problémákat mérlegeli és intézi el, való­ságos békét és nyugodalmas politikai vi­szonylatokat nem fog eredményezni a közel Keleten. A nyitvahagyott kérdések és ezek között elsősorban az óriási közgazdasági je­lentőséggel bíró moszuli petróleumkérdés ál­landó izgalmat, bizonytalanságot jelentenek majd a keleti béke szempontjából, a petró­leum könnyen gyűlő folyadék, könnyen lob­bant lángot s igen könnyen elpörkölheti azt a papiros okmányt, amelyre Lausanneban vagy Konstantinápolyban ráírják a keleti béke pontozatait. Az angol lapok rendkívül élénken kom­mentálják azt a körülményt, hogy a törökök semmi körülmények között sem hajlandók engedni abból a követelésükből, hogy a gö­rögök jóvátételt fizessenek nekik és építsék föl újra az elpusztított kisázsiai területeket. A lapok rámutatnak arra a pikáns és furcsa helyzetre, amely e követelés teljesítése foly­tán előál majd. A versaillesi, trianoni és neuillyi békék ugyanis Görögország számá­ra jóvátételi fizetéseket biztosítanak, a meg­kötendő keleti béke pedig Görögországot fogja minden valószínűség szerint jóvátéte­lek fizetésére kötelezni s így elkövetkezik majd az a helyzet, hogy a legyőzőitek jóvá­tételi fizetéseit a békediktátummal szemben legtöbb ellenálló energiát mutató legyőzött­ Törökország kapja meg. A békeszerződések sok, eddig elképzel­hetetlen furcsaságot hoztak létre s így nem fogunk csodálkozni azon, ha ez az újabb fur­csa helyzet bekövetkezik. A londoni szakértői értekezlet még nem döntötte el azt a kérdést, elfogadhatónak tartja-e a törökök el­lenjavaslatait, a keleti béke körül lefolyt eddigi események azon­ban már régen eldöntötték azt az igazságot, hogy a világháború záróköve­ként elképzelt békeművek a végrehajtás praktikus útján összeomlanak s hogy a helyükbe lépő új bé­két már kevesebb di­ktátumi erő és több mél­tányosság és megértés kénytelen áthatni. A szlovák néppárt nem tárgyal a kormánnyal Prága, március 23. A képivselőház mai ülése után Tomanek Flórián szlovák néppárti nemzetgyűlési kép­viselő úgy nyilatkozott a parlamenti tudósítók előtt, hogy azok a híresztelések, amelyek szerint a szlovák néppárt új orientálódást keres, teljesen légbőlkapottak. Mert sem a párt összesége, sem p­edig a párt egyes tagjai —­mondotta Tomanek képviselő — nem tár­gyaltak a kormánnyal és nem is gondoltak a tárgyalásokra. Sem Hlinka, sem Juriga, sem Tomanek nem tárgyalt a kormánnyal. Tény azonban az, hogy kormánykörök keresik a közeledés útját a szlovák néppárt felé, de a párt egyáltalában nem akar hallani a tár­gyalásokról in«SEfSBffiffiBa3ffia3Be!SaaMtt­EBBBBaBiBHBBBBB0BHS5BBBBSEBBUBB3BSS!BEBBlBi3S!BUBB ® B #M IMHÜilSSienli É € Hr«SSOT «I1«SS2M»I&€ K Zárszámadási vita a szenátusban. — A­ pártalakulások. — A telekkönyvi javaslatot levették a napirendről. — Komplikáció a lakbértörvény körül* A nemzetgyűlésnek Prága, március 23. mindkét háza ma formális üléssel nyitotta meg a tavaszi ülés­szakot. A képviselőház ülésének egyedüli tárgya a szlovenszkói és ruszinszkói állami üzemek igazgatásáról szóló javaslat volt. A szlovenszkói és ruszinszkói telekkönyvek rendezéséről szóló törvényjavaslatot ellen­ben meglepetésszerűleg levették a napi­rendről és csak a következő ülésen fogják tárgyalni. A mai ülésen kellett volna beter­jeszteni a lakbérlők oltalmáról szóló tör­vényjavaslatot is, de mivel tegnap a késő esti órákban a cseh nemzeti demokraták kijelen­tették, hogy a maguk részéről nem szavaz­zák meg a részleteiben is már megállapított kormányjavaslat szövegét, a javaslat be­nyújtása elmaradt és erre is csak húsvét után kerül rá a sor. A képviselőház mai ülé­sének külön érdekessége volt az, hogy az elnök a vöröskereszt akciójával kapcsolat­ban a politikai béke eszméjét hangoztatta. Ez az elnöki nyilatkozat mindenesetre ellen­kezik a kormánypártoknak az ellenzékkel szemben kifejtett erőszakos taktikájával és így csak szép szó marad, amelyet tettekre váltani szinte kilátástalan feladat volna. A szenátus ülésének érdekes pontja volt az 1918. és 1919- évi zárszámadások vitája. A két ház üléseiről alábbi jelentéseink szám­olnak be: Képviselőház A képviselőház mai ülését egynegyed két órakor nyi­to­tta meg Tam­ások elnök és felolvasta a köztársasági elnök kéziratát, amellyel a parlament őszi ülésszakát be­rekeszti és egybehívja a tavaszi ülésszakot. Azután bejelentette az elnök, hogy Vrbensky és Charvat képviselők nyilatko­zatot nyújtottak be az elnökségnél, amely szerint „Egyesült szocialista párt“ néven új parlamenti klubot alakítottak. A klubnak tagjai: Vrbensky, Bartosek, Landova-Stiehova, Charvat, Bredecky, Klein és Draxl képviselők. Az új klub elnöke Vrbensky volt miniszter. Bejelentette az elnök azt is, hogy Modracsek kilépett a haladó szocialisták parlamenti klubjából­ Az állami üzemekről szóló törvényjavas­latot, amely szerint a szlovenszkói és ru­szinszkói állami üzemeket is a közmunka­­ügyi miniszter fogja igazgatni, Dérer Iván dr. adta elő. Kucsera kommunista képviselő tiltako­zott az ellen, hogy a törvényjavaslatokat az utolsó pillanatban osztják szét a törvény­­hozás tagjai között. így történik ez a lakás­bérlők oltalmáról szóló törvényjavaslattal is. Az elnök erre figyelmeztette a szónokot, hogy ne térjen el a tárgytól. Kucsera erre a javaslatot bírálta. A javaslatot ezután első olvasásban el­fogadták. Az ülés berekesztése előtt az el­nök bejelentette, hogy Warmbrun és Krizs kommunista képviselők és társaik sürgős in­terpellációt nyújtottak be a tisztviselők drá­gasági pótlékáról, de ennek az interpelláció­nak a sürgősségéről most nem lehet tanács­kozni, mivel a ház nem tanácskozásképes. Az elnöknek ezt a bejelentését a kommunis­ták gúnyos kacajjal és lármás közbekiáltá­sokkal fogadták. Az elnök ezután felhívta a képviselőház tagjainak fi­gyelmét a cseh-szlovák vörös­­keresztnek március 314-i békeakciójára és nyomatékosan kérte a képviselőket, hogy legalább a húsvéti szünet alatt ne zavarják a politikai békét. Majd jelezte azt, hogy a hús­véti szünet csak rövid lesz és ezzel bezárta az ülést. A következő ülést írásbeli uton fog­ják összehívni. A szenátus A szenátus ülését negyed öt órakor nyi­totta meg Prásek elnök és felolvasta az el­nöki kéziratot. A kereskedelmi aranyérmék veretéséről és a távírdákról szóló törvényt második ol­vasásban elfogadták-Azután az állami számvevőszéknek az 1918. és 19. évi zárszámadásokról szóló je­lentése került szóba. P­a­c­s­e­k, a költségvetési bizottság elő­adója szerint az 1919. évi zárszámadás két milliárd koronával kevesebb deficitet tüntet el, mint amilyenre számítottak. Ennek oka részben a takarékosságra, részint az adók és tarifák emelésére vezetendő vissza. Indítvá­nyozta, hogy Heller német szociáldemokrata szenátornak két határozati javaslatát uta­sítsák el. (Az egyik azt indítványozza, hogy az állami számvevőszék az 1920. évi zárszá­madást a legrövidebb időn belül, az 1921. évi zárszámadást pedig 1923. június végéig ter­jessze a nemzetgyűlés elé. A másik fölvilá­­gosítást kér, hogy a zárszámadások mért nem készültek el.) Hiller (német szociáldemokrata) az ál­­lami számvevőszék jelenlévő elnökétől föl­­világosítást kért arra nézve, hogy mire for­dították a zárszámadásban kellőképpen nem részletezett ama tételt, amely 103 millió ko­ronáról szól. A deficit csökkenése szerinte nem a takarékosságra, hanem arra vezeten­dő vissza, hogy a szegény néposztályokat az adók és tarifák emelésének terhével súj­tották. Pácsok előadó zárszava után az állami számvevőszék jelentését tudomásul vették és elvetették Heller két határozati javasla­tát. A szavazásnak ezt az eredményét az el­lenzék zajos tiltakozásokkal fogadta. Az elnök megemlékezett a vöröskereszt békenapjáról és a szenátoroknak boldog hús­véti ünnepet kívánva az ülést bezárta. A leg­közelebbi ülést írásban hívják össze. A lakb­érleti törvény Tegnap a késő esti órákban a cseh nemzeti demokraták klubja úgy határozott, hogy a lak­­bériők oltalmáról szóló törvényjavaslatot, amely­nek részletei már kiszivárogtak a nyilvánosság­ra, a kormány által megállapított szövegében nem fogadja el. Az ülés folyamán hangoztatták, hogy legalább a lakbérek részbeni emelését kö­vetelik. A klub elhatározta, hogy a koalíció többi pártjainak új javaslatokat fog előterjeszteni és tiltakozni fog az ellen, hogy a javaslatot a mai ülésen előterjesszék. A nemzeti demokraták állás­­foglalása foglalkoztatta a cseh koalíciós pártok tizes bizottságát is, amely a késő éjszakai órákba belenyúló tanácskozásba fogott. Egy másik ne­hézség merült fel a cseh szocialista pártok részé­ről is. A szocialista pártok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy az úgynevezett Meissner-rendeletet, amely bizonyos lakóhelyiségeknek végrehajtási úton való kiürítésének elhalasztásáról szól, akár egészben, akár részben fölfüggesszék. Az így tá­madt ellentéteket, amint az már bevett szokás, az utolsó pillanatban áthidalták. Értesülésünk sze­rint a kompromisszum lényege az, hogy olyan személyeket, akiknek évi jövedelme a hatvan­ezer koronát fölü­lhaladja, kiveszik az oltalom alól, másfelől pedig a Meissner-féle rendelet ér­vényét továbbra is föntartják. Noha a kompro­misszumot a képviselőház mai ülésének kezde­tekor már nyélbeütötték, a javaslatot még­sem le­hetett beterjeszteni, mert az államnyomda annak kinyomtatásával nem készült el így tehát a kép­viselőház mai második formális ülése, amelyen az eredeti tervek szerint a bizottságnak kiutal­ták volna a javaslatot, elmaradt. |M­.UHU JMMSr’MWnm 100 csen-sil. koronaírt fizettek ma, március 23-án: Zü­richben(^r^­kor)16.05 svájci frankot Budapesten 10950.—* magyar koronát Bécsben 212400.— osztrák koronát Berlinben 61950.— német márkát

Next