Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)
1923-03-24 / 68. (221.) szám
II. évfolyam 68. (221.) szám. I Prága, I A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja I Szlovenszkói szerkesztő, a Felelős szerkesztő: I TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. I Készül az új keleti béke. (g.) Prága, március 23. Az antant szakértői fölültarálat alá veszik Londonban azokat az ellenjavaslatokat, melyeket a lausannei békeszerződés tervezetére az angorai nagy nemzetgyűlés koncipááilít A Londonból érkező jelentések szerint a szakértők e hét folyamán elvégzik munkájukat, megteszik észrevételeiket és javaslataikat kormányaiknak s húsvét után kezdetét veheti a lausannei konferenciának folytatása. Az az éles ellentét, amely Lausanneben az antant fölfogása és Ismét pasa álláspontja között mutatkozott, az azóta történt események s minden valószínűség szerint diplomáciai akciók hatása alatt olyannyira enyhült, hogy a lausannei béketerv több-kevesebb módosítással húisvét után minden bizonnyal valóságos békévé válik. A török ellenjavaslatokat teljes egészükben nem tették eddig közhírré. A kiszivárgott részletek azonban arra vallanak, hogy az ellenjavaslatok jelentékeny engedékenységet mutatnak. Leginkább érezhető ez az engedékenység a területi kérdésekben A törökök területi követelései a minimálisra zsugorodtak össze s a határkérdésben legfontosabb követelésük, hogy Tráciában a Marica-folyó medre alkossa a török-görög határt, vagyis a folyónak keleti partja török terület legyen, óriási feltünést kelt és diplomáciai körökben különböző kombinációkra ad alkalmat az a körülmény, hogy az angorai kormány az ellenjavaslatokban nem követeli Karagacs birtokát. Ha visszaemlékezünk arra, hogy Karagacsért, Drinápoly külvárosáért mily heves és elszánt harcot vívott ismétl pasa Lausanneban, akkor valószínűnek kell tekintenünk azt az emlegeti kombinációt, hogy Angóra azért ejtette el a Karagacsra való igényét, mert a bolgárok tartanak erre a fontos sztratégiai és kereskedelmi pontra igényt , mert Angórában akként fogják föl a helyzetet, hogy az összetörött sévresi béke helyett Lausanneban megkezdett és vagy ugyanott vagy talán Konstantinápolyban befejezendő békemű csak átmeneti nyugvópont lesz a — talán nem is olyan messze fekvő— görög-bolgár háborúig. A területi igény során követeli Törökország Castellorito szigetet, amelyet Olaszország tart a tripoliszi háború óta megszállva, amely azonban török tulajdont képez. Ami az ellenjavaslatok pénzügyi részét illeti, az angorai kormány esősorban azt követel, hogy a török államadósságokat ellenőrző bizottságnak, a Dette Publiquenek hatásköre erősen korlátoztassék. Azt követelik, hogy Törökország viszonya hitelezőivel belső és az adós és hitelező gazdasági kapcsolatának megfelelő ügy legyen és ne védelmezzék a török birodalom hitelezőit Törökországgal szemben nemzetközi szerződések, aminthogy nem védelmezik más államok hitelezőit sem ilyfajta paktumok. Ez a követelés abból az általános fölfogásból ered, amely véget akar vetni az egyenjogúság elvét és az állami függetlenség eszméjét megalázó állapotnak, amely szuverenitást követel saját maga és kormányzati hatalma számára területén s nem hajlandó több biztosítékot adni külföldi hitelezőinek, mint más állam, nem hajlandó tovább tűrni a kapitulációk rendszerét és speciális bíráskodási jogokat biztosítani a török területen lakó külföldieknek és általában szakítani akar mindama lekötöttséggel, amely a török függetlenséget a múlt évtizedek politikájának következményeként lenyűgözve tartja. A török ellenjavaslatok nem követelik, hogy Moszul kérdése azonnal döntessék el s ez a körülmény lényegesen megkönnyíti a lausannei tanácskozás során annyira kiélesedett angol-török ellentét megszüntetését. Igaz, hogy ez a megszüntetés csak időleges és talán csak rövid időre szóló lehet. Bizonyos, hogy az új török békeszerződés, mely opportuniusán csak a könnyebben megoldható problémákat mérlegeli és intézi el, valóságos békét és nyugodalmas politikai viszonylatokat nem fog eredményezni a közel Keleten. A nyitvahagyott kérdések és ezek között elsősorban az óriási közgazdasági jelentőséggel bíró moszuli petróleumkérdés állandó izgalmat, bizonytalanságot jelentenek majd a keleti béke szempontjából, a petróleum könnyen gyűlő folyadék, könnyen lobbant lángot s igen könnyen elpörkölheti azt a papiros okmányt, amelyre Lausanneban vagy Konstantinápolyban ráírják a keleti béke pontozatait. Az angol lapok rendkívül élénken kommentálják azt a körülményt, hogy a törökök semmi körülmények között sem hajlandók engedni abból a követelésükből, hogy a görögök jóvátételt fizessenek nekik és építsék föl újra az elpusztított kisázsiai területeket. A lapok rámutatnak arra a pikáns és furcsa helyzetre, amely e követelés teljesítése folytán előál majd. A versaillesi, trianoni és neuillyi békék ugyanis Görögország számára jóvátételi fizetéseket biztosítanak, a megkötendő keleti béke pedig Görögországot fogja minden valószínűség szerint jóvátételek fizetésére kötelezni s így elkövetkezik majd az a helyzet, hogy a legyőzőitek jóvátételi fizetéseit a békediktátummal szemben legtöbb ellenálló energiát mutató legyőzött Törökország kapja meg. A békeszerződések sok, eddig elképzelhetetlen furcsaságot hoztak létre s így nem fogunk csodálkozni azon, ha ez az újabb furcsa helyzet bekövetkezik. A londoni szakértői értekezlet még nem döntötte el azt a kérdést, elfogadhatónak tartja-e a törökök ellenjavaslatait, a keleti béke körül lefolyt eddigi események azonban már régen eldöntötték azt az igazságot, hogy a világháború záróköveként elképzelt békeművek a végrehajtás praktikus útján összeomlanak s hogy a helyükbe lépő új békét már kevesebb diktátumi erő és több méltányosság és megértés kénytelen áthatni. A szlovák néppárt nem tárgyal a kormánnyal Prága, március 23. A képivselőház mai ülése után Tomanek Flórián szlovák néppárti nemzetgyűlési képviselő úgy nyilatkozott a parlamenti tudósítók előtt, hogy azok a híresztelések, amelyek szerint a szlovák néppárt új orientálódást keres, teljesen légbőlkapottak. Mert sem a párt összesége, sem pedig a párt egyes tagjai —mondotta Tomanek képviselő — nem tárgyaltak a kormánnyal és nem is gondoltak a tárgyalásokra. Sem Hlinka, sem Juriga, sem Tomanek nem tárgyalt a kormánnyal. Tény azonban az, hogy kormánykörök keresik a közeledés útját a szlovák néppárt felé, de a párt egyáltalában nem akar hallani a tárgyalásokról in«SEfSBffiffiBa3ffia3Be!SaaMttEBBBBaBiBHBBBBB0BHS5BBBBSEBBUBB3BSS!BEBBlBi3S!BUBB ® B #M IMHÜilSSienli É € Hr«SSOT «I1«SS2M»I&€ K Zárszámadási vita a szenátusban. — A pártalakulások. — A telekkönyvi javaslatot levették a napirendről. — Komplikáció a lakbértörvény körül* A nemzetgyűlésnek Prága, március 23. mindkét háza ma formális üléssel nyitotta meg a tavaszi ülésszakot. A képviselőház ülésének egyedüli tárgya a szlovenszkói és ruszinszkói állami üzemek igazgatásáról szóló javaslat volt. A szlovenszkói és ruszinszkói telekkönyvek rendezéséről szóló törvényjavaslatot ellenben meglepetésszerűleg levették a napirendről és csak a következő ülésen fogják tárgyalni. A mai ülésen kellett volna beterjeszteni a lakbérlők oltalmáról szóló törvényjavaslatot is, de mivel tegnap a késő esti órákban a cseh nemzeti demokraták kijelentették, hogy a maguk részéről nem szavazzák meg a részleteiben is már megállapított kormányjavaslat szövegét, a javaslat benyújtása elmaradt és erre is csak húsvét után kerül rá a sor. A képviselőház mai ülésének külön érdekessége volt az, hogy az elnök a vöröskereszt akciójával kapcsolatban a politikai béke eszméjét hangoztatta. Ez az elnöki nyilatkozat mindenesetre ellenkezik a kormánypártoknak az ellenzékkel szemben kifejtett erőszakos taktikájával és így csak szép szó marad, amelyet tettekre váltani szinte kilátástalan feladat volna. A szenátus ülésének érdekes pontja volt az 1918. és 1919- évi zárszámadások vitája. A két ház üléseiről alábbi jelentéseink számolnak be: Képviselőház A képviselőház mai ülését egynegyed két órakor nyitotta meg Tamások elnök és felolvasta a köztársasági elnök kéziratát, amellyel a parlament őszi ülésszakát berekeszti és egybehívja a tavaszi ülésszakot. Azután bejelentette az elnök, hogy Vrbensky és Charvat képviselők nyilatkozatot nyújtottak be az elnökségnél, amely szerint „Egyesült szocialista párt“ néven új parlamenti klubot alakítottak. A klubnak tagjai: Vrbensky, Bartosek, Landova-Stiehova, Charvat, Bredecky, Klein és Draxl képviselők. Az új klub elnöke Vrbensky volt miniszter. Bejelentette az elnök azt is, hogy Modracsek kilépett a haladó szocialisták parlamenti klubjából Az állami üzemekről szóló törvényjavaslatot, amely szerint a szlovenszkói és ruszinszkói állami üzemeket is a közmunkaügyi miniszter fogja igazgatni, Dérer Iván dr. adta elő. Kucsera kommunista képviselő tiltakozott az ellen, hogy a törvényjavaslatokat az utolsó pillanatban osztják szét a törvényhozás tagjai között. így történik ez a lakásbérlők oltalmáról szóló törvényjavaslattal is. Az elnök erre figyelmeztette a szónokot, hogy ne térjen el a tárgytól. Kucsera erre a javaslatot bírálta. A javaslatot ezután első olvasásban elfogadták. Az ülés berekesztése előtt az elnök bejelentette, hogy Warmbrun és Krizs kommunista képviselők és társaik sürgős interpellációt nyújtottak be a tisztviselők drágasági pótlékáról, de ennek az interpellációnak a sürgősségéről most nem lehet tanácskozni, mivel a ház nem tanácskozásképes. Az elnöknek ezt a bejelentését a kommunisták gúnyos kacajjal és lármás közbekiáltásokkal fogadták. Az elnök ezután felhívta a képviselőház tagjainak figyelmét a cseh-szlovák vöröskeresztnek március 314-i békeakciójára és nyomatékosan kérte a képviselőket, hogy legalább a húsvéti szünet alatt ne zavarják a politikai békét. Majd jelezte azt, hogy a húsvéti szünet csak rövid lesz és ezzel bezárta az ülést. A következő ülést írásbeli uton fogják összehívni. A szenátus A szenátus ülését negyed öt órakor nyitotta meg Prásek elnök és felolvasta az elnöki kéziratot. A kereskedelmi aranyérmék veretéséről és a távírdákról szóló törvényt második olvasásban elfogadták-Azután az állami számvevőszéknek az 1918. és 19. évi zárszámadásokról szóló jelentése került szóba. Pacsek, a költségvetési bizottság előadója szerint az 1919. évi zárszámadás két milliárd koronával kevesebb deficitet tüntet el, mint amilyenre számítottak. Ennek oka részben a takarékosságra, részint az adók és tarifák emelésére vezetendő vissza. Indítványozta, hogy Heller német szociáldemokrata szenátornak két határozati javaslatát utasítsák el. (Az egyik azt indítványozza, hogy az állami számvevőszék az 1920. évi zárszámadást a legrövidebb időn belül, az 1921. évi zárszámadást pedig 1923. június végéig terjessze a nemzetgyűlés elé. A másik fölvilágosítást kér, hogy a zárszámadások mért nem készültek el.) Hiller (német szociáldemokrata) az állami számvevőszék jelenlévő elnökétől fölvilágosítást kért arra nézve, hogy mire fordították a zárszámadásban kellőképpen nem részletezett ama tételt, amely 103 millió koronáról szól. A deficit csökkenése szerinte nem a takarékosságra, hanem arra vezetendő vissza, hogy a szegény néposztályokat az adók és tarifák emelésének terhével sújtották. Pácsok előadó zárszava után az állami számvevőszék jelentését tudomásul vették és elvetették Heller két határozati javaslatát. A szavazásnak ezt az eredményét az ellenzék zajos tiltakozásokkal fogadta. Az elnök megemlékezett a vöröskereszt békenapjáról és a szenátoroknak boldog húsvéti ünnepet kívánva az ülést bezárta. A legközelebbi ülést írásban hívják össze. A lakbérleti törvény Tegnap a késő esti órákban a cseh nemzeti demokraták klubja úgy határozott, hogy a lakbériők oltalmáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részletei már kiszivárogtak a nyilvánosságra, a kormány által megállapított szövegében nem fogadja el. Az ülés folyamán hangoztatták, hogy legalább a lakbérek részbeni emelését követelik. A klub elhatározta, hogy a koalíció többi pártjainak új javaslatokat fog előterjeszteni és tiltakozni fog az ellen, hogy a javaslatot a mai ülésen előterjesszék. A nemzeti demokraták állásfoglalása foglalkoztatta a cseh koalíciós pártok tizes bizottságát is, amely a késő éjszakai órákba belenyúló tanácskozásba fogott. Egy másik nehézség merült fel a cseh szocialista pártok részéről is. A szocialista pártok ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy az úgynevezett Meissner-rendeletet, amely bizonyos lakóhelyiségeknek végrehajtási úton való kiürítésének elhalasztásáról szól, akár egészben, akár részben fölfüggesszék. Az így támadt ellentéteket, amint az már bevett szokás, az utolsó pillanatban áthidalták. Értesülésünk szerint a kompromisszum lényege az, hogy olyan személyeket, akiknek évi jövedelme a hatvanezer koronát fölülhaladja, kiveszik az oltalom alól, másfelől pedig a Meissner-féle rendelet érvényét továbbra is föntartják. Noha a kompromisszumot a képviselőház mai ülésének kezdetekor már nyélbeütötték, a javaslatot mégsem lehetett beterjeszteni, mert az államnyomda annak kinyomtatásával nem készült el így tehát a képviselőház mai második formális ülése, amelyen az eredeti tervek szerint a bizottságnak kiutalták volna a javaslatot, elmaradt. |M.UHU JMMSr’MWnm 100 csen-sil. koronaírt fizettek ma, március 23-án: Zürichben(^r^kor)16.05 svájci frankot Budapesten 10950.—* magyar koronát Bécsben 212400.— osztrák koronát Berlinben 61950.— német márkát