Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-01 / 74. (522.) szám
/ / . IsL Jm iJmÁIII. évfolyam 74. (522.) szám ^1—WWW—jHMMII IITilUI—■—20r<,ffi<í’m—‘timpu—1—CTI Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr, Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja A magyar kölcsönakció sikere (fi.) Prága, március 31. A magyar nemzetgyűlésnek az alatt a három hét alatt, amely a húsvéti ünnepektől még elválaszt bennünket, nagy és komoly feladattal kell megbirkóznia Az ország közgazdasági és pénzügyi újjáépítésének nagy munkáját kell lehetővé tennie az által, hogy a legsürgősebben tető alá hozza azt az öt javaslatot, amelyet a kormány az elmúlt héten terjesztett elébe. Bethlennek és segítőtársainak majdnem egy évig tartó megfeszített munka és hihetetlen sok nehézség leküzdése után sikerült a külföldön biztosítaniuk a kölcsönakció sikerét; most a nemzetgyűlésen a sor, hogy a kölcsön belföldi, alkotmányos előföltételeit megteremtse. Sorsdöntő napok ezek, amelyek ugyanakkor, amidőn egy hosszú diplomáciai akciót fejeznek be, egyúttal a közeljövő politikájának irányát is meghatározzák. A szanálási javaslatok kétségtelenül oly felhatalmazásokat kérnek a kormány részére, amineket eddig egyetlen egy magyar kormány sem kapott. A javaslatok megszavazása után valóban a pénzügyi diktatúra korszaka következik be Magyarországon, amely diktatúra már eleve is kizárja, hogy a törvényhozás Jeszállítsa a most meg sz.s.;ujdr. bevételeket és fokozza a kiadásokat. Tizenötezer tisztviselő veszíti el rövidesen a kenyerét, az adóprést még erősebben megcsavarják, a tehetős emberekre kényszerkölcsönt vetnek ki és a megmaradó állami alkalmazottak munkaidejét lényegesen meghosszabbítják. A közeljövőben tehát nagy áldozatok várnak az állampolgárok legnagyobb részére, úgy, hogy könnyen meg lehet érteni, ha Budapesten, ebben a máskor mindig jókedvű és szeretet rém élítóari könnyelmű városban ma hosszú orral, lelógatott fejjel járnak az emberek. Ámde eltekintve ezektől az egyéni érzésektől, be kell látnunk, hogy erre a nagy császárvágásra szüksége van az országnak. Szüksége van azért, hogy kilábaljon abból a szomorú gazdasági és pénzügyi helyzetből, amelyben — hangsúlyozzuk: nem a saját hibájából — ma vergődik. A kölcsönakció eredményes lebonyolítása tengelyproblémája a mai Magyarország politikájának A kölcsön ugyanis az érte hozott nagy áldozatok ellenértéke gyanánt mind pénzügyi, mind politikai szempontból, igen nagy előnyökkel kecsegteti az országot. Csak a kölcsön igénybevételével lehet megakadályozni, hogy a pénzérték állandó leromlása véget érjen és a bizonytalansági koefficiens kiküszöbölődjék a közgazdasági életből. Aki tisztában van azzal, hogy milyen megrázkódtatásokat idéz elő a pénz zuhanása egy ország közgazdasági életében- annak nem kell bővebben magyarázni, hogy mit jelent erre az országra nézve a valuta stabilizálása. Csak a szomszédos Ausztriára kell gondolnunk, amely egy esztendővel ezelőtt szinte a végét járta már, ma ellenben lassan, de biztosan halad a gyógyulás útján. A korona stabilizálásán kívül a kölcsön további eredménye lesz, hogy friss tőkét kapcsol be az ország pénzügyi életének vérkeringésébe, ami eddig olyannyira hiányzott, noha égető szükség van reája, mert csak így lehet végrehajtani azokat a nagyarányú befektetéseket, amelyekre az ország nagyon rá van szorulva. Aki figyelemmel kísérte Magyarország diplomáciai szereplését az elmúlt esztendőben, láthatta, hogy a fiatal magyar diplomácia az adott nehézségek között mily szépen állotta ki az első erőpróbát. Egy esztendővel ezelőtt Magyarországról a nyugati külföldnek általában még olyan képe volt, mint amilyet a kisantant mázolómesterei festettek róla. Tizenkét hónap alatt azonban megváltozott a helyzet. Páriában a kisantant a franciák segítségével ugyan mindent elkövetett, csakhogy elgáncsolja a kölcsön akciót, ez azonban nem sikerült neki, mivel az angol és olasz diplomácia mindvégig kezére járt Magyarországnak. Bethlen kitüntető fogadtatása az angol királynál több volt mint puszta udvariassági aktus, figyelmeztetés volt és tanújele annak, hogy a hatalmas szigetországnak fontos gazdasági érdekei fűződnek ahhoz, hogy Magyarország ismét talpra állhasson. Az angol és olasz támogatás hatása alatt a kis antant is kénytelen volt beletörődni a megváltoztathatatlanba és Benes makacs utóvédharcok után végre föladta az ellentállást. E jelentős politikai eredményekkel párhuzamosan egyre nőtt a Bethlen alakja és a magyar miniszterelnök olyan tekintélyt szerzett magának a külföldön, amely előkelő helyet biztosít neki az európai államférfiak társaságában. Magyarország külpolitikai helyzete szempontjából mindennek az a nagy jelentősége van, hogy az ország — amint Korányi Frigyes, az új pénzügyminiszter legutóbb mondotta — bekerült a recipiált nemzetek sorába, ahonnan irigyei mindenáron ki akarták zárni. Külpolitikai tekintetben tehát az egyéves akciónak éppen ellenkező az eredménye, mint ahogy annak egyes ellenzői föltüntetik. A kölcsönakció ugyanis távolról sem szolgáltatta ki az országot a kisantantnak, hanem ellenkezően bebizonyította, hogy a fák nem nőhetnek az égig és hogy varrnak még nagyobb hatalmasságok, amelyek nem hajlandók eltűrni Magyarország további meggyöngítését és csődbe kergetését. A kölcsönakció számos helyen fölkeltette a rokonszenvet Magyarország iránt, kár volna tehát ezt a rokonszenvet elveszíteni az által, hogy eltérnek a megkezdett útról. Rezüménk: az a politika, amelyet Bethlen egy esztendővel ezelőtt inaugurált, úgy közgazdasági, mint politikai szempontból már eddig is nagy előnyöket hozott Magyarországnak és ezért semmi ok sincsen arra, hogy a magyar nemzetgyűlés jóvá ne hagyja ezt a politikát. Ez az érzésünk és ez a véleményünk nekünk, az anyaországon kívül élő magyaroknak. Megszakadnak a romte-orosz tárgyalások Bécs, március 61. Ma nyilvánosságra az a-Hyiíattío'5-át, amelyet az e-ro.,, a román konferencia első ülésén Kreszinszky szovjet megbízott tett. Eszerint a szovjet Besszarábia okkupációját erőszakosnak és jogellenesnek tartja. Kijelenti, hogy Besszarábia sohasem tartozott Romániához, de 1812 óta Oroszország fenhatósága alatt állott. Hivatkozik arra, hogy Frascioti bukaresti olasz követ a román kormánnyal történt megállapodás után 1918-ban közölte az odesszai olasz konzul utján a forradalmi orosz csapatok főparancsnokságával, hogy a román csapatok bevonulása Besszarábiába nélkülöz minden politikai célt s csak azért történt, hogy az orosz és román csapatok és a polgári lakosság élelmezését biztosítsa. Hivatkozik arra, hogy amikor a román csapatok bevonultak Besszarábiába, tudomására adták a lakosságnak, hogy a megszállásnak csak átmeneti jellege van. Végül fölemlíti, hogy Áveresen tábornok a román minisztertanács elnöke 1918 márciusában Rakovszky szovjet megbízottal írásbeli szerződést kötött, amelyben kötelezte magát arra, hogy két éven belül Besszarábiát Románia kiüríti. Krestínszky tehát azon az állásponton van, hogy maga a román kormány sem gondolt Besszarábia végleges okkupációjára.. A szovjet kormánynak az, az álláspontja, hogy Besszarábia népe az önrendelkezési jog alapján hivatott dönteni arról, vajjon a szovjetköztársaságok tagja akar-e lenni, Romániához kíván-e csatlakozni, vagy önálló szuverén államot akar alkotni. Ez a nyilatkozat arra késztette a román bizottságot, hogy a második ülésnek mára való elhalasztását kérje és új instrukciókat szerezzen be Bukarestből. Minden valószínűség szerint a román kormány arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy területi kérdésekről csak az esetben tárgyal, ha Besszarábia anekszióját a szovjet rés judicájaként ismeri el. Ily körülmények között a konferencia kritikus helyzetbe került s nem lehetetlen, hogy a mai második ülésen a tárgyalások megszakadnak. Poincart iiilirlfa §§§i€§ f®gK®¥&eléseft A szenátusi ellenzék vezére a kormányról, Poincaré tűnő presztízséről és a választásokról Paris, március 31. Az új miniszterek legnagyobb része átvette a minisztérium vezetését. Tegnap, délután minisztertanácsi ülés volt és azután az Elyséebe mentek a miniszterek, ahol Mitserand elnöklete alatt, háromnegyed hét óráig tanácskoztak. A köztársasági elnök elé terjesztették a kormánynyilatkozat szövegét, amelyet ma délelőtt mindkét házban fölolvasnak. Az Eclio de Paris úgy tudja, hogy a kormánynyilatkozat csak általános megállapításokat fog tartalmazni és apellálni fog a köztársasági és nemzeti egység szükségességére. Havas-jelentés szerint a ma felolvasandó kormánynyilatkozat fenntartja Franciaország összes jogköveteléseit, kijelenti, hogy a kormány ragaszkodik a zálogokhoz mindaddig, amíg a jóvátételeket el nem intézik s hogy a kormány a jóvátételek megoldása érdekében nemzetközi szerződések kötését tartsa szükségesnek. Az Éclair munkatársa előtt Francois Marsall- az új pénzügyminiszter megcáfolta azokat a híreiket, hogy a francia pénzügyi ■ politika a frankot a jelenlegi árfolyamon kivárnia stabilizálni. Paris, március 31. (A P. M. H. párisi tudósítójától.) Francois Albert a szenátusi ellenzék vezére, akire úgy tekintenek, mint a francia politika egyik jövendő irányítójára, ma nyilatkozott előttem az új kormányalakítással kapcsolatos kérdésekről. Kijelentette, hogy Poincare új kormányalakítását az a belpolitikai helyzet jellemzi, hogy a többség úgy érzi, hogy nem hagyhatja cserben Poincaret és Ruhr politikáját. A szenátor kijelentette, hogy Poincarenak nehézségbe fog ütközni, hogy a jóvátételi kérdésekre kielégítő megoldást találjon a szakértők véleménye alapján. Poincare már két év előtt elkövette azt a nagy politikai hibát, hogy visszautasította azt a lehetőségét, hogy egy szakértői bizottsággal megegyezési alapot találjon s ez a visszautasítás meggyöngíti jelenlegi pozícióját. Az eljövendő tárgyalások alatt egy másik államférfiu sokkal hathatósabba határozhatna. A szenátor szerint Poincaré presztízse a külföldön már nem az, ami volt. A gazdasági helyzetről szólva kijelentette a szenátor, hogy veszélyt lát a frank túl gyors emelkedésében. Ennek következtében csökkent a kivitel és jelentkezik a kereskedők és földmivelők elé gedelensége. A legközelebbi választásokon a francia paraszttömegek elégedetlensége egyik döntő tényezője lesz a baloldali pártok győzedelemelkedésének. A szenátor azt hiszi, hogy a szélső baloldali pártok kerülnek ki megerősödve a választásokból. Paris, március 31.. (Havas.) Az új kormány bemutatkozott és a kormánynyilatkozat célként tűzte a republikánus és a nemzeti egységet. A kormány keresztül akarja vinni a pénzügyi programot, a takarékossági akciót és folytatni akarja a háborúts kiírók jóvátételét s a reparációs kérdés megoldását és a béke biztosítását akarja elérni. A miniszterek személyes nézeteiket alárendelik ama problémáknak, amelyek megoldásától Franciaország sorsa függ és a külső politikát rázkódtatás nélkül az előbbi kormány vágányain kívánják továbbvinni. A kormánynyilatkozat további része pénzügyi és adózási kérdésekkel foglalkozik. Poincaré programjának hűvös fogadtatása Paris, március 31. Poincare programnyilatkozata a kamarában igen hűvös, a szenátusban pedig határozottan hideg fogadtatásra talált. Amikor Poincare programbeszzdlét befejezete, a kamarában alig harminc negyven képviselő tapsolt, míg a szenátusban egyáltalán nem volt tetszésnyilvánítás. ki uj frassera kormány és Magyarország ■ • A P. M. H. párisi tudósítójától. Paris, március. 31. Az uj francia kormány magatartása a magyar kérdésben nem lehet más, mint Poincaréé volt. Érdemes mégis megemlíteni, hogy az uj minisztereik közül többen alaposan tájékozódva vannak, a magyar kérdés felől. Régi feletőse a magyar kérdésnek: Henry de Jouvenel, az uj kultuszminiszter. Egyike volt ő ama kevés francia politikusnak, akiik akikor, midőn a francia külügyminisztériumban Bartherot a legmarkánsabb magyarellenes politikát inaugurálta, Monzáéval együtt Magyarország mellett foglalt állást. Ezt a magyarbarát állásfoglalását utóbb feladta, vagy legalábbis módosította, ami azonban inkább személyi, mint elvi természetű okora vezethető vissza. Úgy látszik ugyanis, hogy ez a tehetséges politikus gyakran rendeli alá politikai meggyőződését személyes szempontoknak. Poincaré már első kabinetalakulása alkalmával felajánlott neki egy miniszteri tárcát. Akkor elutasította. Most hevesen támadta Poincarét a szenátusban, de a kultusztárcát mégis elfogadta. Állítólag azért, mert ezt találta a legmegfelelőbb módnak, hogy a Maiir-tök ahol a kiadóval ellentétbe került megváljon. François-Marsal, az új pénzügyminiszter élénk összeköttetést tart fenn az Union des Banques Parisiennes-el, amelynek egy ízben vezérigazgatója is volt. Ez a bank erősen érdekelve van a Schneider-Creuzot cég pénzügyi vállalkozásaiban, így a budapesti Dunakikötő építésében is. Francois Marsai meglehetős figyelemmel kísérte a magyar kölcsöntárgyalásokat is, amik iránt nagy megértést tanúsított. Egyik fiatal és nagyon rokonszenves tagja az új kabinetnek Louis Marin, a felszabadított tartományok minisztere, akinek minden pártban csak barátai és tisztelői vannak. Ezt a megkülönböztetést kivételes egyéniségé- 100 cseh-szl. Koronáért fizettek ma, március 31-én. Zürichben 17.225 svájci frankot Budapesten —— magyar koronát Bécsben 212000.— osztrák koronát Berlinben 12710000000000*— német márkát