Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-19 / 90. (538.) szám
jét' ji|jf III. évfolyam 90. (538.) szám W EÉ [Ón***') Prága,szombat, 1924 április 19 M 4F ** Mg ® Wm ____ xdíSÜL. _____„ _ Mű __. — —-n» min„inhit Előfizetési 6rak Dói- es Külföldön. Mw fm E^észévre SOO K félévre ISO Ke, M? i mié M jfmJm %w fm. JÜF Mm / mJ 26 - E^'es ^Éra V20 á jé$F Jr ,'A M ..’Ő ’■$$ W** ” Mff /$&' pánská-olice 40. T. Telefon. 80849. Ojv _w M. djW W lS Míf AW? §Eu JeBP WK EfP Jp 4^9 JEm ^ — Kiadóhivatal: Prága I., Lillova < »/ allcs II. au Telefon 0797 szám, ^ ~ Siktrenyehn Hírlap, Praha r> Főszerkészítő: A Szlavenszkói és Roszieszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok FejeSSs szerkesztő: PETROGALIJ OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Húsvéti gondolatok (11.) Prága, április. 18. Nagypéti tök komor, fekete gyásznapja után a tavaszi napsugár ragyogó fényözönében köszönt be a húsvét nagy ünnepe. A hálás és elsimtlás ijesztő Mércéi nem réttingetik már a sziveket és lelkünket teljesben eltölti a föltámadás és az új élet örök emiberi reménye. A Golgota fekete keresztje eltűnt és üres a sir, amelybe a Megváltó testét helyezték. Az egész emberiség egyetlenegy nagy ujjaí Tigásibaui tör ki: föltáfenaéuidk, amiként föltámadt az istenemíben és ahogy most is, állóéi: coztetóőbeai újból és njjból fölámad halottaiból a természet. A húsvét a lélek föltámadásának diadalünnepe. Örök énesnéntó az emberek számára,hogy a lelket már lehet megölni, mert hamarosan tktóxaibadül a test. poraiból és o Áani régiókba száll, ahol a naiáil és az enyészet tehetetlenek, mert ftaíateuikat megtörte az örök élet ereje. A lélek, a saeiesa és az eszme tiaShatatlanok: a nyers erő megsemmit,sillerdi, elpusztíthatja, megölieti az embert, akiben megjelennek, de nem veszetheti el a benne élő isteni szikrát, a transzoenv ,:yg+o Uc-t © ma’náció ját, a íÖ^öitólH elet visszifényét, mert ehhez Tiberis császár minden barátosa sem elegendő. Nagy és bíztató megtityugyást jelent ez &mk számára, akik egy eszmének szentelték az életüket, mert azzal a'biztos hittel tölti el őket, hogy az ő fizikai létük arasznyi fonalával együtt nem szakad el az a nagy gondolat is, amelynek szolgálatába szegődtek. Az emberiség legnagyobb eszmeáramlatainak tila mtáig a mártírok és hírvadók hekatoounáin vezet keresztül a győzelem felé, amely örök halhatatlanságot biztosít az eszmének. A jeruzsálemi farizeusok azt hitték, hogy Jézus Krisztus keresztrefeszítésével efelmuttatják azt az © ét, azt a logoszt is, amelyet ő hirdetett Judea és Ga Jilea földjén. Sötét tervük azonban nem teljesedett be, sőt a Mester kivégzésével az ellenkezőjét érték el annak, amit elérni akartaik, mert ezzel csak elősegítették azt, hogy a kereszténység ímistárnungva gyökereivel az egész világot behálózó, hatalmas, örökzöld fává terebélyesedjék. Az emberiséget megmozgató egyéb nagy eszmék mártírjai is ugyanazt a feladatot töltötték be halálukkal: előkészítették és bitosították annak a gondolatnak diadalát, amelyet életükben hirdettek. A lélek halhatatlan, csak a test a múlandóságé. Az eszme kö tör porhüvelyéből és eget kér. Legyen ez az eszme akár világmegváltó, akár az emberek valamilyen nagy csoportjának, például egy nemzetnek sorsát szolgáló gondolat. A nemzeti esetne is már számtalan vértanút követelt fejlődésének eddigi korszakaiban. Mennyi', de mennyi márványkővel díszített, vagy jeltelen suhant segélyezi azt az utat, amely egy nemzet szabadságának panteonjába vezet! A mi kicsiny magyar nemzetünkért is milyen sokan áldozták föl már az életüket, a nemzet védelmezői közül milyen sokan néztek farkasszemet a halál gondolatával és mily sokaknak akaratát a célozta meg az a tudat, hogy a nemzet gazsága, jövendője és boldogsága fontosabb, mint az a kis élet, amelynek keresztjét gyönge várainkon hordozzuk. Az Úr föltámadásának ünnepe így az eszmék halhatatlanságátnak is szimbólumává válik. Örüljünk és ujjongjuk azért e napon, s Ííozsahnánkkal kiáltsuk mil a Rámából vissza érkezett harangok zúgását, lelkünk virágait bontsák ki újra a somiunkat és kacagjunk együtt az öntözik adni járó gyermekekkel, s azért nincs okunk a kétségbeesésre: az eszme, amelyért most szenvednünk kell, halhatatlan és föl fog támadni, mint ahogy az Úr is föltámadott. A magyar anyákhoz! A magyar nő sohasem volt rabszolgasorsban, sohasem volt tehetetlen bábja a történéseknek, de segítő társa a férjének jóban, rosszban, feleség volt! Ez a név jellemzi legjobban a magyar nő helyzetét a családban. Nemes veretű, mély értelmű név, melyhez fogható nincs egy nép nyelvében sem! Minden időben férje oldalán állott, munkában és küzdelemben, amiben a magyar nép élete kimerült Igen, munka és küzdelem volt a magyarság osztályrésze ezer éven át, munka a megélhetésért, küzdelem az egész világ ellen. S míg a férj munkában izzadt, küzdelemben vérzett, otthon a család védőangyala a feleség maradt, hogy gyermekét méltóvá nevelje az apjához. Ezer év alatt annyi csapás szakadt reánk, hogy csoda a mi életünk maga is, s ennek a csodának egy a nyuja, egy a megoldásai a magyar nő lelke. Magyar nők, magyar anyák, legyetek méltók ma is arra a névre, mellyel édes anyanyelvünk megtisztelt benneteket, vegyétek Tájlatokra ma is a ránk nehezülő súlyos élet fele gondját, fele kötelességét. Ma nem kívánja tőletek a sors, hogy • táncért, fegyvert öltve elkísérjétek férjeiteket gyilkos,véres háborúba, azt se Ifőyeresi a jegzés, hogy míg áratok messze Sár, syőngt kezetek véresre törjön az ekeszarván, kapa-kasza nyelén; békés munkára hive! a kötelesség, a csúf, tezüllött élet ellen megvédeni gyermekeitek lelkét. A ti gyermekeitek lelkét, kiket fájdalommal szültetek és fájdaloamra szültetek! Tudjátok-e, mi fenyegeti a gyermekeitekét s bennük a magyar jövendőt? Összefogott ellenünk minden, hogy kiirtson. A mi vállunkra óiorasuliyal nehezül a megélhetés gondja, ha két karunk inaszakadtig dolgozik is, alig elég a munkánk arra, hogy hiába ne ostromoljuk az eget a mindennapi kenyérért A gyermekeinktől el akarják venni ráadásul még azt a tudatot is, ami a mi izmainkat szívóssá acélozza, hogy magyarok vagyunk! A magyar öntudat iskolája a magyar történetem. Van-e követendő példaképet, a nemesség, lovagiasság, önfeláldozás, méz egy nép, mely annyi jellemerősség, hősiesség példaképeit tudná a gyermek elé állítani, hogy általuk maga is nemessé, jellemessé, hőssé tegyen? És ezeket a történelmi nagy alakokat elsikkasztják életünkből, eltitkolják gyermekeink elől, sőt hamissá torzítják őket, hogy a gyermek gyűlölje meg apáit, megvesse nemzetét! hogy legyen a gyermek elszigetelt árvája, magát nem becsülő porszeme az ország épületének, melyet nem köt össze társával az együvé tartozás, a magyar öntudat érzete, s peregjen le a sárba, pusztulásba az első kis vihar szelétől. ■ Itt van a ti könnyű, tie végtelen nagy fontosságú hivatástok, magyar anyák! A ti kötelességtek a gyermekeitek lelkében ébren tartani a nemzeti öntudatot, ezt a mocsoktalan, örökké égő szent Vestatiizet, melynek szűz világossága világosította meg a lelkeket, melynek forrósága olvasztotta egy erőbe a nemzetet ezer éven át, hogy állani tudja a harcot az idők viharával! Pihenő órákon, játék közben idézzétek magatok elé a magyar nemzet történetének nagy alakjait s meséljetek róluk szeretettel a gyermekeiteknek, amint a ti magyar szigetek súgja. Kérdezzétek ki őket, mit tanultak az iskolában s ha észreveszitek, mert észre fogjátok venni, hogy hamisság az, amit a magyar nemzetről tanítanak, tépjétek ki lelkükből a gyomot, mielőtt gyökeret verne ott s ültessétek helyébe az igazság, a nemzet és önbecsülés virágait. Még soha ilyen nagy próba nem szakadt a magyar nép nyakába, mint ma. Az étet vagy halál kérdőjele van elibénk irva s az étet vagy halál kérdésére a feleletet rátok bízta a sors! Magyar anyák, ha nem teljesítitek most a kötelességteket, örök időre meg lesztek bélyegezve a nemzet itélőszéke és a népek atyja, a legnagyobb, örök Bíró előtt! És tiétek lesz az utókor háláiéi, emléketek örök időkre szent marad, ha magatokra vállaljátok ezt a csekély munkát, nem is munkát de gyönyörűséget, mert a magyar történetem a leggyönyörűségesebb virágoskert, mely telis tele van a legpompásabb, legillatosabb embervirágokkal! Válasszatok, magyar anyák, átok és áldás között megvetés és szeretet között mely gyermekeitekben valósul meg aszerint, amint méltók vagy méltatlanok lesztek a magyar anya, a magyar feleség nevére! . _ . ... SzSovofflixkos és Ruszinszkoi Szövetkezet Ellenzéki Pártok // Idealista szocializmus írta: Stuhrmanni Patrik dr. Kassa, április 18. Bármennyire nehéz is az angol munkáskormány helyzete, hiszen többsége nincs és csupán a konzervatívok vagy a liberálisok támogatásával tarthatja fenn magát, bármennyire kérészéletet jósolnak is neki, tény, hogy érdeklődéssel tekint feléje az egész világ, hogy mit fog csinálni, a legsúlyosabb és legbonyolultabb problémák egész tömegét hogyan fog igyekezni megoldani. A napokban bizonyos vallási szervezetek gyűlést tartottak, amelyen azt mondotta Ramsay Macdonald: „A kereszténységre nagy szerep vár a szegénység kérdésének megfejtésében. Ez a nagyjelentőségű ügy foglalkoztatja, a szocializmust is. Mi a szocializmus? Talán legmegfelelőbben úgy határozhatjuk meg, ha azt hirdetjük: a kisemberek fölemelésére és gazdasági felszabadítására irányuló törekvés, amely az ellen nem őrzött magánvagyon s a kapitalizmus kaotikus túlprodukcióval, majd ipari pangással és katasztrófákkal teli termelése helyére egyre fokozódó mértékben az állami ellenőrzést és termelést kívánná állítani. Azok, akik efelé a cél felé igyekeznek, nem egy uton járnak. Vannak olyanok, akik nem hisznek csupán az anyag létezésében £*minden értelmi, érzelmi és, erkölcsi" tényt •az árnyas, megnyilvánulásának, termékének ,vésznek. Szerintök a szocializmus megvalósulása nem a szellemi tényezők eredménye lesz tehát, hanem az anyagé,, a gazdasági erőké, amelyek kikerülhetetlenül, mechanikus szükségszerűséggel vezetnek hozzá. kapitalista társadalom vagyona, más szóval : a magánbirtokon magángazdálkodást űző társadalom vagyona folytonosan koncentrál födik, ’ egyre kevesebb és kevesebb ember kezébe jut, a proletárok, a semmi tulajdonnal nem rendelkezőik száma egyre inkább nő, míg aztán egyszer ez a tömeg alkalmas pillanatban ezt az összpontosult vagyont kisajátítja, a közösség kezébe adja. Döntő hatással itt csak a külső tényezők bírnak, belsők nem és éppen ezért léleknevelés, léllekfinomítás nem szükséges. A vallás sem szükséges, hiszen ezt az ő véleményük szerint csupán a magánvagyon, a nyomorúság szülte s ha eltűnik földünkről a nyomorúság, vele tűnik el majd az Istenben való hit is, mert a szenvedésekért égi kárpótlás után nem fognak többé vágyakozni az emberek. A proletárt büszke osztálytudat hassa át, ne ismerje sem az az emberiességet, sem a könyörületet, sem az igazságosságot, hanem kíméletlenül törjön önző céljai felé, mert egyetlenegy a feladatunk: mennél több örömhöz, mennél több élvezethez jutni itt a sártekén. Ezekkel szemben állanak azok, akik amazoknál egy cseppel sem kisebb lelkesedéssel óhajtják felemelni a mélységben élőket, megmenteni az elesetteket, védeni a gyengéket, ám ők nem materialisták, nem az anyag kizáróagos létében hivők, hanem idealisták, akik a szellemnek juttatják az elsőséget, az elsőbbséget az igazi létezést s azt vallják, hogy az anyag ennek a szellemnek a teremtménye, ennek a megnyilvánulása, megtétele. Az emberi élet anyagi feltételekhez van kötve a földön, a gazdaságkörülmények szerepe reánk nézve vitathatatlanul nagy és fontos, de az, ami éltet, ami megelevenít, ami irányt, amitől a legtöbbet kell várnunk, nem a gazdálkodás, nem a matéria, hanem a szellem, a belátás, az érzés, az erkölcsi és vallási felfogás. Hiába szüntetik meg ott a magánvagyont, ahol a kommunista vezetők meggazdagodnak és életmódjuk olyan, hogy a les •élvetegebb tőkések dőzsöléseit is megszégyeníti. A tömeg még jobban nélkülöz. :ob* lapunk mai sídma 316 oldal — Ára Mc„