Prágai Magyar Hirlap, 1924. április (3. évfolyam, 74-98 / 522-546. szám)
1924-04-26 / 95. (543.) szám
sisak** III. évfolyam 95. (543.) szám Prága, szombat, 1924 április 26 Előfizetési árak bel és külföldön: Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1*20 Ke. — Szerkesztőség : Prága II., Stop&nská-ulive 40. I. Telefon: S0349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Likova alioe 18. ss.t Telefon 6797. szám, i — Sürgönyeim: BLirlap, Praha. — wwr ■—w'pwi.* ii in wi.niir — ~inor "TI Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Btf dl Május 4 és 11 (g.) Prága, április 25. (Május 4 és május 11: két fontos Dáltum 62 európai politika naptárát)nai. Május 4-én lesznek a nemzetbirodalmi választások, május 11-én választja meg a maga parlamenti képviseletét Franciaország népe. Ez a két nap nagyobb jelentőségű, mint két egyszerű választás napja, mert mindkét választás külön-külön is és összefüggően is belekapcsolódik az európai politika legforróbban aktuális kérdéseibe, és a jövő kialakulása tekintetében döntő fontosságú lehet. Az európai politika mai helyzetében mint a bizonytalanság tehertétele szerepel ez a két választás. A német kormány cselekedeteinek akcióképességét és sok tekintetben értékét befolyásolja az a körülmény, hogy háta mögött egy feloszlatott parlament vám és előtte áll a nép akaratának megnyilatkozási alkalma, amely lehet kedvező és cselekedeteit szankcionáló reánézve, de lehet oly kimenetelű is, hogy nyomában el kell tűnnie a német politika mai szóvivőinek és ennek következtében jöhetnek a kormányzás polcára oly politikusok, akik nem fedik és nem osztják felelősségükkel a mai német kormány cselekedeteit. De ugyanez a helyzet érezhető e francia politikai életnek az európai politikára kiható jelenségeinél, noha ott a patikai makacsságnak és a határozottságnak oly markáns egyénisége dominál, mint Poincaré. A két választási nap tehát európai politikai jelentőségű és az európai politikának mai szerves és összefonódott állapotában kihatással lehet ennek az egész földrésznek életére és jövőbeli alakulására. A két választás szorosan egymáshoz fűződik a maga érdekeivel. A német választás után egy héttel választ a francia nép és bizonyos az, hogy politikai akaratának kialakulásánál hatása lesz annak, mint végződik Németországban a május negyedike. Németországban a belpolitikai és gazdasági pártelvek mellett két elv körül alakul ki a választási harc. Teljesítési politika* vagy az antant követeléseivel szemben aktív rezisztencia — e fölött dönt május negyedikén a német nép. A választás e kettő között kétségkívül nehéz. Az egyik lenyűgözöttséget, az önálló létnek sok tekintetben való korlátozását és legföljebb mint távoleső reménységet csillogtat meg élet és békeleihetőségeket. A másik harcot, kipusztított gazdasági erőforrások szétzilált energiák melletti küzdelmet, a végesső esetben talán háborút, talán forradalmas felhördülést jelent. A német nép nem dicsekedhetik azzal, hogy a politikai ügyeskedésnek és taktikázásnak művészetével rendelkezik. A német nép május negyedikén az organizációs politikának hűséges katonájaként vonul majd a választási urnák elé, a harcot nem az dönti majd el, melyik párt tudja a maga álláspontját a prenziblitás és az igazság értékére emelni a választók előtt, de az a kérdés, mely párt tudja a maga híveit szorosabban és biztosabban a pártkeretek között megtartani és fölvonultatni. Ha a német választásokon a teljesítési politika, a mai kormányzati politika, a középső utakat kereső politika győz, akkor a francia nép választási aktusa bizonyos külpolitikai megnyugvás érzésével fog lefolyni s ez esetben a franciák, politikai megnyilatkozásai inkább közeledhetik a mérsékeltebb és a külső politikában a kölcsönösség és belátás elveit hangoztató pártokhoz, mint akkor, ha Németországban a harcias pártszervezetek kerülnek fölénybe, mert akkor maga a német nép ad igazolást arról a poincaréi fölfogásról,hogy a németekkel szemben a franciák csak ellenségként léphetnek föl. A német nép sorsa ma Európa kérdése. A német választások nyomán legalább egy időre nyugalom, vagy izgalmas fellángolás következhetik. Európa logikus érdeke tehát nyugalmas atmoszférát okozó eredményt kívánna, ha nem maradna nyitt kérdés az, miképpen parírozza, ki az örök nyugtalanság rossz szelleme. Poincaré azt, ha a német választások nem a szélsőséges nemzeti irányt viszik diadalra s ha nem lenne morális erő és sok tekintetben érthető kilobbanás a német nép körében érezhető elkeseredésben és a megalázások és elnyomorítások mai helyzetében. Amíg ez a két választás meg nem történik, addig minden európai politikai akció ennek árnyékaiban feneklik meg. Addig a ki nem alakultság és bizonytalanság helyzete fogja le a definitív elhatározások gesztusait, addig a várakozás stádiumába kerül minden döntő kérdés, mert sorsdöntő lehet a május negyedike Európára, de sorsdöntő lehet a május tizenegyedikére nézve is. E két fontos aktusnál az európai politikai életnek a következő héten hűséges megvilágítást és méltatást fogunk adni. nttfön rmmntmi pénteken Nacdonaldal tériül Theunis Az angol kormány válasza ma Párisba érkezik — Kész a francia válasz is — Az angol-francia ellentét újabb jellemzője A jóvátételi kérdés Prága, április 25. kiérlelte önmagából annak a tegnapi napon szükségességét, hogy a belga miniszterelnök és külügyminiszter közvetítőként lépjen föl Franciaország és Anglia között. Az utóbbi évek tapasztalataiból hagyományosnak mondható francia-angol ellentét, mint minden európai kérdésnél, hogy a jóvátételi kérdés végleges rendezésére irányuló törekvésnél is előtérbe nyomul. Ezt az ellentétet szeretnék átlő?ni a belga államférfiak, noha nagyon kérdéses mert egy londoni távirat arról számol be, hogy a belgák részéről tervezett eszmecserére az angol kormány szerint nincs szükség, mert a szankciókról folytatandó antantvita a jelen pillanatban kellemetlen belpolitikai következményeket válthatna ki Németországban. Egy párisi távirat szintén kétségbe vonja Theunis akciójának sikerét, mert úgy véli, hogy a szankciókról való eszmecserének csak akkor lenne ma értelme, ha a kérdés fölött az összes kormányok gyors megegyezésre tudnának jutni s erre különösen az angol fölfogást ismerve, semmi remény sem kínálkozik. A szakértői jelentések és javaslatok ügye tehát a megoldás fővágányáról az antant alapvető kérdésének, a vélemények különbségének mellékvágányára kerül és bizonyos az, hogy hosszabb idő kell ahhoz, amíg onnan mesterséges erőkkel kivontatják a végleges megoldás felé vezető sínpárra. Az angol-francia álláspont ellentéte különben más fronton is erősen érezhető. A Havas ügynökség ugyanis jelentést ad arról, hogy az angol kormány instrukciókkal látta el párisi követét ama válaszra nézve, amelyet a nagyköveti konferencia a német jegyzékre szándékszik adni, mely jegyzékben a német kormány állást foglal a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság működésének újrafelvétele ellen. A jelentés szerint Anglia a német választásokra való tekintettel azon a nézeten van, hogy egyelőre arra kellett volna szorítkoznia az antantnak, hogy Németország előtt bebizonyítsa e kérdés szabályozásának szükségességét. Amíg tehát Poincaré a katonai ellenőrzés azonnali megkezdése mellett van, addig Macdonald a német választások lezajlásáig legalábbis függőben akarja tartani ezt a kérdést. Mai jelentéseink: Paris, április 25. A belga miniszterek párisi útjával kapcsolatosan a Le Journal úgy véli, hogy az eszmecsere vagy későn, vagy korán jön. Későn jön, ha arról van szó, hogy a szakértők javaslatait akarják elbírálni, mert ezeket principiálisan már elfogadták, korán jön, ha egy definitív végrehajtási tervet kívánnak létrehozni, mert ennek megteremtése a jóvátételi bizottság kötelessége. Csak akkor foglalkozhatnak a szövetséges kormányok a jóvátételi bizottság által hatáskörébe nem tartozónak minősített kérdésekkel, ha a jóvátételi bizottság által kiegészített szakértői tervek teljes és tökéletes realizációs tervezetet alkotnak és a németek tettekkel bebizonyítják szándékaik becsületességét. Tehát csakis egy dologról lehet szó s ez az, hogy engedni kell a jóvátételi bizottságot, hogy munkáját befejezhesse és munkáját, amennyire lehetséges, meg kell könnyíteni. A lap azt hiszi, hogy a szóbeli eszmecsere helyett elégséges lenne a delegátusokat helyes instrukciókkal ellátni . Pertinax az Echo de Parisban azt írja, hogy Bradburynak az a szándéka, hogy javaslatot tesz a jóvátételi bizottságnak arra nézve, hogy állapítsanak meg egy időpontot, ameddig a szakértői terveket keresztül kell vinni. Pertinax szerint Macdonaldnak kifejezett kívánsága az, hogy Theunis és Hymans Londonba menjenek. London, április 25. A Daily Telegraph arról értesül, hogy a jóvátételi bizottság jegyzékére a hivatalos angol válasz minden pillanatban megérkezhetik Parisba. Az elküldés körüli csekély késedelemnek oka arra vezethető vissza, hogy szükséges volt a dominionokkal e tárgyban tanácskozni. Páris, április 25. A Petit Parisien szerint a francia kormány válasza elkészült a jóvátételi bizottság jegyzékére. A francia válasz tartalmát titokban tartják. Ha a többi szövetséges kormány válasza ma délelőtt megérkezik, úgy a francia választ is átadják és a jóvátételi bizottság a válaszokkal már ma kezdhet foglalkozni. London, április 25. A Times brüsszeli jelentése szerint Theunis és Hymans a jövő hét péntekjén érkeznek Londonba. Macdonald a belga követtel folytatott rövid tanácskozás alkalmával kijelentette, hogy rendkívül örül a látogatásnak. I szenátus megszavaztsa Prága, április 25. A szenátus mai ülésének legfontosabb tárgya a lakásjavaslat volt, amelyet rövidített eljárásban el is fogadtak. Az eredeti tervtől eltérően, a szenátus holnap is ülést tart, amelyen ugyancsak rövidített eljárásban végeznek a szlovenszkói és ruszinszkói legelőjavaslattal, mire a szenátus is május közepéig tartó szünetre megyen. A mai ülés részletes lefolyásáról alábbi tudósításunk számolt be: Az ülést egynegyed tizenkét órakor nyitotta meg Souscup alelnök. A sajtójavaslatot, az összeférhetetlenségi javaslatot, valamint a választási bíróság hatáskörének kibővítéséről szóló javaslatot az alkotmányjogi bizottságihoz tették át azzal, hogy jelentését három héten belül terjesszék elő. A mentelmi javaslatot az alkotmányjogi és a mentelmi bizottságnak, a szloveniszkői és ruszinszkói felelőjavaslatot pedig a közgazdasági bizottságnak utalták ki, az utóbbit nyolc napos határidővel. Miután második olvasásban elfogadták a tegnap megszavazott javaslatokat, a hadfoizsoratörvény novellája került tárgyalásra, amely — miként jelentettük — a népbíróságok hatáskörét megszünteti és az uzsoraügyeket a szakbróságok elé utalja, továbbá a büntetéseket lényegesen enyhíti. Az előadó jelentés után Thoir (cseh ,iparospárti) beszélt, aki a javaslatot nem tartotta megfelelőnek és arra hivatkozott, hogy az uzsoratörvény, amely különben sem szünteti meg az uzsorát, a kisiparosokat és a földmiveseket sújtja a legigazságtalanabban. Az előadó zárszavai után a javaslatot első olvasásban elfogadták és áttértek a lakbérlők oltalmáról szóló javaslatra. Érdekes hogy Ecksteinné, a szociálpolitikai bizottság előadója is beismerte, hogy a javaslat nem fogja kielégíteni sem a lakók, sem a háztulajdonosok kívánságait. Slavik a szociálpolitikai bizottság jelentését terjesztette elő a végrehajtási uiton való kilakoltatásokról szóló törvény (íex Meissmer) meghosszabbítását célzó javaslatról, amelynek vitáját a lakástörvényével egy időben folytatja le a szenátus. A javaslat a kilakoltatás elhalasztását csak kétszer, kivételes esetekben pedig háromszor engedi meg, ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha az elsőfokú politikai hatóság igazolja, hogy a községben nincs más lakás. A vitában először Hacl (német nemzeti) beszélt. Ez a javaslat — mondotta — szintén olyan összetortozott törvény, mint amilyeneket 1922-ben és 1923-ban tömegével gyártottak és tele van hibával. A javaslat nem oldja meg a lakbérlők oltalmának problémáját. Kifogásolja az építkezési mozgalom támogatására vonatkozó törvény gyakorlati alkalmazásának módját és reméli, hogy e törvény hibáit egy újabb törvénnyel fogják megszüntetni Knesch (német agrárius): Reméli, hogy a lakbérlők oltalmát a többi háborús intézménnyel együtt rövidesen hatályon kívül helyezik. A lakáshiányt a kormány idézte elő azzal, hogy hivatalnokai részére nem építtetett házakat, hanem bérpalotákat vásárolt részükre. A törvény főképpen a középosztályt, a kisbirtokosokat és az iparosokat sújtja és megbénítja az építkezési kedvet- Indítványozza, hogy a háromezernél kevesebb lakosú községekben a lakbérlők oltalmát szüntessék meg. A lakbérlők oltalmának leépítésére a legjobb példát Magyarország szolgáltatja. Lőw (német szociáldemokrata): Tizenegy módosító indítványt terjeszt be. Az előadók zárszavai után a javaslatokat eredeti szövegükben első és második olvasásban elfogadták és Lőw módosító indítványait elvetették. Megszavaztak azonkívül két határozati javaslatot. Az egyikben a szenátus azt kívánja, hogy a miniszterközi bizottság becslése, amennyiben az állam által garantált építkezésekre vonatkozik, a tényleges kiadások alapján történjék. A második határozati javaslat fölszólítja az illetékes ügyosztályokat, hogy a miniszterközi bizottságot a legrövidebb időn belül küldjék ki a már fölépített házak munkálatainak kollaudációjára. A festők és mázolók védelméről szóló javaslat vitája következett ezután, amely bizonyos festékek vegyi összetételét határozza meg a festő- és mázolómunkások egészségének és életének megoltalmazása ér- 109 cseh-szl. koronáért fizettek ma, április 25-én. Zürichben 16.60 svájci frankot Budapesten 1239 000.— magyar koronát Bécsiben 209500.— osztrák koronát BorlillllOQ 12460000 80000.*— német márkát