Prágai Magyar Hirlap, 1926. augusztus (5. évfolyam, 172-197 / 1210-1235. szám)

1926-08-01 / 172. (1210.) szám

2 Augusztus 15-től nagy kedvezmény. Érelmeszesedés CSÍZI-JÓD-BRÓM-FORDO l@gei>§sebi I6d-brómos források Nyitva október 1-ig. Érelmeszesedés Csontok, ízületek és mirigyek megbetegedéseinél, neurasthenia, golyva (struma), angolkór, a központi idegrendszer betegségei, küdéssk, izzadmányok, bőrbajok köszvényes lerakodások, a gyomorsav túltengése és általában az anyagcsere forgalom zavarainál kiváló gyógyhatású. Jód- és szénsavas fürdők. Hidegvíz és izzasztó kúrák, fénykezelés (quart) stb. — NAPI ELLÁTÁS szobával együtt 30.­ Kc.-tól — Teljes felvilágosítással szolgál Gyermekek speciális MrdSie. A fürdőigazgatóság, Csízfürdő-Cir­kupele, 7. XVÍÍL K8hö ® TMTMbbb*_shbbi Románia til külpolitikai orientációja A Dunamedencében Franciaország rovására az olasz befolyás erő­södök — A román király olaszországi útjának érdekes kommentárja Páris, július 31. A párisi sajtó élénken foglalkozik a román királyi pár olaszországi látogatásával. Givet neves publicista az Ave­­nir hasábjain azt írja, hogy a román királyi pár olaszországi látogatásával Románia úgy látszik, végre akarja hajtani régi tervét, mely esetben Keleteurópa államainak viszonyában nagy változások várhatók. A feszültség köz­pontja eddig Magyarország volt. Minden jel arra vall, hogy Románia már nagyobb jóakarattal kezeli Magyarorszá­got , ez a tény Keleteurópában nagy változást fog előidézni. Ennek első jele már látható volt a népszö­vetségnek a magyar pénzügyi ellenőrzés fel­függesztése kérdésében tanúsított magatar­tásában. Franciaország az ellenőrzés fentartásá­­hoz való ragaszkodásával vereséget szenvedett. Példáját Csehszlovákián kívül a kisantant többi állama nem követte. Franciaország nagy hibát követett el, amikor néhány pénz­hamisító tisztességtelen vállalkozása miatt az egész nemzetet meg akarta büntetni. A legnagyobb ügyetlenség volt az, hogy más állam belpolitikájába akart beleavatkozni. Ezzel Franciaország elvesztette Magyaror­szág rokonszenvét , viszont megerősítette Bethlen pozícióját. Franciaország ezzel fel­adta a Duna medencében gya’­íróit eddigi nagy befolyását Olaszország javára. Az uj állampolgársági törvény írta: Végházi. A lex Dérer—Szent-Iványnak nem poli­tikai bírálatát szándékozunk adni az aláb­biakban, — az más lapra tartozik — inkább azokat az uj helyzeteket vesszük bonckós alá, amelyek adódhatnak a törvény végrehajtása körül és nehézségeket támaszthatnak a ma­gyar nemzeti kisebbség tagjainak. Nem jelent még ugyan meg a törvény végrehajtási utasí­tása, mely az alsófokú hatóságok részére zsinórmértékül fog szolgálni, de az bizonyos, hogy a zsupáni hivatalokhoz benyújtandó ké­relmeket a járási hivatalok fogják átvizsgálni és a kérelmezőről jelentést tenni, nem ütkö­zik-e a kérvény a törvény által taxatíve felso­rolt kivételek valamelyikébe. A járási hivatalok annak idején tudvale­vőleg utasítást kaptak a szlovenszkói minisz­tériumtól, — amely még 1921-ben az 1886. XXII. t.-c. 10. paragrafusa alapján szerzett illetőségeket elismerte és a hallgatólagosan megszerzett illetőséget négyévi egyhelyben lakáshoz és négyévi adózáshoz kötötte bírói döntés alapján, — az 1923. évi 16455. számú közigazgatási bírósági döntésnek a legmere­vebb alkalmazására. Az uj törvénynek köz­­igazgatási szempontból a legsúlyosabb hiá­nya az, hogy a döntvénynek hatályát nem szüntette meg kifejezetten és így az hallgató­lag ma is érvényben van. Mit is mond ez a döntvény? Azt, hogy a négyévi egyhelyben lakás és adózás csak jog­alapot nyújt az illetőség megszerzésére, de az illetőség­szerzésnek szükségszerű velejárója az, hogy az illető kifejezettem kérje a községi kötelékbe való felvételét. Szóval, aki 30—40 éve vagy hatvan éve lakik is itten, az nem szerzett illetőséget, mert nem kérezkedett a községnél a kötelékbe való felvételre. Minden jogász tisztában van azzal, hogy a törvénymagyarázat rendszeresen kiterjesz­tő hatályú és a csehszlovák közigazgatási bí­róság súlyos tévedése abban rejlik, hogy dön­tését a csehszlovák közigazgatás visszaható erővel ruházta fel és a döntvény meghozata­la óta nem az életben levő 1886. XXII. t.-c. érvényben levő szakaszai, hanem a döntvény volt életben, szóval azt törvényerővel ruházta fel a közigazgatás. Holott a kezdő jogászok­nak is kell tudni azt, hogy az 1886. évi állapo­tot nem az 1923. évi döntvény, hanem az ak­kori törvény is bírói gyakorlat alapján lehet csak megítélni és elbírálni. Erre mutatott rá a magyar nemzeti ki­sebbség genfi panasza is és a kisebbségi ligák kongresszusain is ez a jogi álláspont győze­delmeskedett, amiben kételkedni sem lehe­tett. Ámde a szlovenszkói minisztérium, mely 1921-ben elfoglalt álláspontját cserben hagyva örömmel deferált a súlyos döntvény­nek, holott az reá nézve nem is lett volna kötelező, — hiszen hány döntvény felett tér napirendre — valódi mentalitását az új tör­vénnyel szemben megmutatta Palkovich Vik­tor és társai kiutasításával. Itt a kritikus döntvényt, mely oly sok magyar embernek szerzett igaztalanul keserűséget, nem fogják irattárba tenni, hanem — hacsak addig gene­rális törvényt nem hoz az illetőségszerzésről a törvényhozás, — alkalmazni fogja az ötévi kedvezményidő leteltével és le fog csapni azokra, akik öt éven belül nem folyamodtak állampolgárságért. Igen sokan, különösen olyanok, akik Szlovenszkó területén születtek és itt élnek, itt katonáskodtak, abban a véleményben van­nak, hogy ők kétségtelen állampolgárai a köz­társaságnak. Mi tudunk olyan esetet, hogy a közigazgatási bíróság kimondta olyan állam­polgár illetőségének a megsemmisítését is, aki hatvan és egynéhány éve került ide és ötven éve adózik egy községben. Következés­képpen gyermekeinek illetősége is megsem­misült a famózus és jogilag tarthatatlan ítélet­tel, mely ötven év alatt szerzett jogokat sem­misített meg, amihez pedig a világ egyetlen bíróságának sincsen joga. Akik tehát biztonságban tudják állampor­­t jogát összeegyeztetni nem fogja. Hogy ez az gárságukat, öt év múlva, ha azt nem b­érel­ 1 aggodalom nem ok nélkül való, arra bizonyi­­mezik, pórul járhatnak, hacsak ezt az átme­­r­tékul ismét csak a közigazgatás lesipuskás ai­­neti törvényt nem pótolja egy olyan uj tör­ jnak kiutasitási akcióit hozzuk fel, melyekkel vény, mely a két államrésznek, a történelmi; a zavarosban akartak halászni a törvény meg­­országoknak és Szlovenszkó—Ruszinszkónak­­ hozása és életbeléptetése közti intervallum homlokegyenest ellenkező illetőségszerzési­ alatt. felállítását határozta el. A piac állandó ellen­őrzése feltétlenül szükséges a spekuláció és a terméskészletek visszatartásának meggátlá­­sára. A törvényjavaslat indokolásában el­mondja, hogy csak az ország érdeke és a la­kosságnak jobb ellátása ösztönözte a beavatott tényezőket e törvényjavaslat kidolgozására. Poincaré pénzügyi expozéja A nyilatkozat feltűnően tartalmatlan volt. — Új aggodalmak Franciaországban — A pénzügyi program csak a pillanatnyi bajokra vonatkozik­­ Páris, július 31. Ma reggel megkezdődött a kamara pénzügyi vitája­ Azonnal az első felszólalók között volt Poincaré miniszterel­nök, akinek pénzügyi expozéja feltűnően üres volt. Egyáltalán nem adott kimerítő progra­mot, s csak a legközvetlenebb teendők vázo­lására szorítkozott. Poincaré elve az, hogy a legközelebbi feladat az új adók megteremté­se anélkül, hogy a későbbi pénzügyi teen­dőkre gondolni kellene. A valuta megszilár­dítása későbbi gond s a kormánynak már meg van az erre vonatkozó terve. Poincaré nem gondol arra, hogy a frankot a mai árfo­lyam mellett stabilizálja, mert az még nagyon alacsony és a francia pénz tulajdonképpen sokkal többet ér, mint a külföldi jegyzések mutatják. A kormány szemére vetették, hogy nincs kimerítő pénzügyi terve. A kormány­nak azonban az az álláspontja, hogy csak lé­­pésről-lépésre lehet előre haladni s ennek következtében most csak olyat lehet tenni, ami a legfontosabbnak látszik. Ugyanígy cse­lekedtek Belgiumban, Csehszlovákiában és Jugoszláviában is, ahol a költségvetés szaná­lását új jövedelmi források föltárásával kezd­ték meg. Mielőtt a kormány megkezdené a stabilizálást, a besszt le kell győzni. Igen so­kan vannak, akik a bessz idejét alkalmasnak látják a stabilizálásra és a frank romjaira akar­ják az új valutát építeni. A kormány távol áll ettől az állásponttól, mert megrendíthetetle­­nül hisz a nemzet erejében és a frank jövőjé­ben. A most benyújtott törvényjavaslat csak előszó ahhoz a nagy és általános szanálási programhoz, amely idők folyamán okvetlenül ki fog kristályosodni. A frank esését pusztán az értelmetlen és alaptalan pánik okozta, mely kezdetét jelentette a frankba vetett bizalom megingásának. Botrányos tény, hogy a fran­kot csakis a franciák bizalmatlansága tette tönkre. A franciák inkább bíztak a külföld­ben, mint a saját kormányukban. A kormány arra fog törekedni, hogy a frankot, amely mai katasztrofális állását kizárólag a gazdaság esztelenségének­ és a közönség neuraszténiájá­nak köszönheti, ismét visszaállítsa eredeti ér­tékére. A legfontosabb eszköz e cél elérésére az, hogy a külföldre menekült tőkét vissza­hozzák Franciaországba. A tőke nem a tőké­sek nemzeti érzésének hiánya miatt menekült a külföldre, hanem azért, mert az egyenes adók mértéke túlhaladta az egészséges nivót s a vagyonos osztály igyekezett menekülni az igazságtalan megadóztatás elöl. A kormány épp ezért elhatározta, hogy a jövedelmi és az örökösödési adó legmagasabb fokait leépíti, mert csak így várható, hogy a külföldre me­nekült tőke ismét visszatér. A kamara mai ülésén először a pénzügyi bizottság főelőadója, Chappe de Laine szólalt föl. Utána az ellenzék vázolta álláspontját, még­pedig már az új házirend alapján, csak egyetlen szónok kapott engedélyt a fölszóla­­lásra. A vita nem hozott meglepetéseket. Mi­vel a sajtó jól tudja, hogy ma a szavazás al­kalmával újdonságok nem várhatók, sokkal inkább azzal foglalkozik, hogy mi fog történ­ni a jövőben, mint a mai üléssel. Nyugtalanul kérdezik a lapok, hogy mi­kor világosítják végre föl a közvéleményt a tulajdonképpeni pénzügyi tervekről Poincaré ügyvédi rendszere, amellyel két­ségtelenül pillanatnyi megnyugvás érhető el a valuta frontján, nem alkalmas hos­­­szantartó és végérvényes orvoslásra. A Figaro a legnyugtalanabb és hibáztatja, hogy a miniszterelnök nem mutat elég érdeklődést a valutak­rizis iránt. Pillanatnyilag a kincstár szolgálatában egyetlen fillér sincs, mellyel egy esetleg meg­induló külföldi spekulációt le lehetne törni. Az úgynevezett bizalom rövid ideig pótolhat­ja ezt a manőverezésre szükséges összeget, de sokáig nem. A Morgan-k­ölcsön elfogyott s helyébe valami mást kell keresni. A lap azt ajánlja Poincarénak, hogy lépjen érintkezés­be a Francia Bankkal és a többi nagy fran­cia hitelintézettel s ily módon szerezze meg a manőverezésre okvetlenül szükséges devi­zákat. Gabonaközpont F­rancia­országban Páris, julius 31. A kormány törvényja­vaslatot nyújtott be, mely a terményközpont 1926 augusztus 1, vasárnap. Kudarcot vallott a prágai kommunisták tüntetése Prága, július 31. A prágai kommunisták tegnap este hét órára nagy tiltakozó népgyű­­lést hívtak össze a Budapesten folyó Rákosi­­féle politikai bűnper miatt. A szakadó eső miatt a gyűlést nem a Havlicsek­-téren sza­bad ég alatt, hanem a terménytőzsde termé­ben tartották meg. A terem többé-kevésbé megtelt — az eső begyülekeztette az embe­reket a tető alá —, amikor az Internacionále hangjaival hét óra helyett negyed kilenckor megkezdődött a gyűlés és Haken képviselő elmondotta referátumát. Erősen támadja a tőkés társadalmat és a s­zo­ciáld­e­m­ok­ra­ták­at. A Rákosi-perben szerinte a legszánalma­sabb a szociáldemokraták és általában az egész II. Internacionálé állásfoglalása. Jóllehet oly emberek állanak vád alatt a ma­gyar bíróság előtt, akik életük jó részét a szociáldemokráciának szentelték, eddig még egyetlen tiltakozó szó sem hangzott el a jelenlegi szociáldemokrata vezérek részéről. Végül az egységes proletárfront biztos győ­zelmét hangoztatta. Utána Harus titkár felolvasta a határo­zati javaslatot, amely Haken beszéde szelle­mében élénken tiltakozik a magyarországi kommunista per vádlottjainak elítélése ellen s azok feltétlen szabadlábra helyezését kí­vánja. Ugyancsak elítéli a határozat a szo­ciáldemokraták semleges álláspontját is. A határozatot az Internacionále elének­­lés­e mellett fogadták el a jelenlévők. Tilta­koztak még Sacch és Vanzetti kivégzése el­len, akiket az amerikai bíróság ítélt el kom­munista üzelmeik miatt. Majd a gyűlés szét­oszott. Rendzavarás nem volt. Elmosta az eső. Augusztus végén lesznek a nagy nyári hadgyakorlatok Prága, július 31. A Ceské Slovo értesü­lése szerint ez évben ismét csak hadosztály­egységek tartanak hadgyakorlatokat. Taka­rékossági okokból hadseregmanőver nem lesz. Mind a tizenhét divízió augusztus máso­dik felében és szeptember első napjaiban a saját körzetében rendezi meg a tábori gya­korlatot. Tekintettel arra, hogy a hadgyakor­latok csak kisebb méretűek lesznek, még nem bizonyos, hogy a köztársasági elnök is részt vesz-e rajtuk, valamint az sem, hogy a nemzetvédelmi miniszter és a vezérkar mely gyakorlaton jelenik meg. A gyakorlatok, mint rendszerint, a tartalékosok utóképzésé­re fognak szolgálni, nemkülönben arra, hogy a tisztek a nagyobb csapategységekkel való operálást gyakorolhassák. Nagyobbszerű lo­vassági gyakorlatok már az elmúlt hónapban folytak, a hadosztálygyakorlatoknál a lovas­sági egységeket be fogják osztani az egyes hadosztályokhoz. — Mussolini negyvenhárom éves. Ró­mából jelentik: Mussolini miniszterelnök tegnap töltötte be 43-ik születésnap­ját. A lapok ebből az alkalomból dicsőítő cikkeket írnak róla, amelyben kifejezik az egész Olaszország háláját és csodálatát a Duce iránt, aki Olaszország jövőjét és nagy­ságát személyesíti meg. OrmpLr ninPQ Q’yilLrQAfYí* arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz-V^IlIlL­iV lííílLo tudomása, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert IG­M A fó 0 5 keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos Hi­­­ANDI keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy Üvegben. Szétküldés! hely* Igitíum­­A keserűviz forrás vállalat Komárom. Árjegyzék ismét eladóknak kívánatra bérmentve.

Next