Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-01 / 223. (1261.) szám

'I Magyarországon és Bulgáriában nem lehet eredményes kommunista propagandát űzni A moszkvai Komintern szenzációs megállapításai Berlin, szeptember 27. (A P. M. H. berlini tudósítójától). A kommu­nista világpropaganda legfőbb szerve, a moszkvai Komintern a minap szigorúan bizalmas köriratot küldött külföldi megbízottjainak az európai kom­munista propaganda lehetőségeiről. A Komintern jegyzékében elégedetlenségének ad kifejezést a kommunista propaganda sikerte­lensége miatt, megállapítja azonban egyúttal, hogy­ két európai államban, Bulgáriában és Ma­gyarországon lehetetlen eredményes bolseviki propagandát folytatni. Magyarországon, úgymond, a rendőrség olyan pompásan kiépített szervezettel bír, hogy minden megmozdulást már csírájában elfojt és lehetet­len agitációt kezdeni. Bulgáriában a kormány szintén eredményes harcot folytatott a kommunisták ellen, a hadsere­get és a rendőrséget átszervezte, a polgárság szervezeteit kiépítette. Bulgáriában a közgazda­­sági helyzet is jelentékeny mértékben javult, valuta stabilizálódott és a megélhetési viszonyok a könnyebbek lettek. A kormány a szociáldemokra­tákkal is kibékült, amennyiben nagyobb méretű amnesztiát adott a politikai elítélteknek. Két év előtt a viszonyok Bulgáriában még olyan ziláltak voltak, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása kön­­­nyen megvalósítható lett volna, ma azonban a bolseviki agitációnak nincsen kilátása sikerre. Amidőn a Komintern ezeket leszögezi, fel­hívja egyúttal a többi európai államokban mű­ködő szervezeteket, hogy országaikban fokozzák az agitációt. A germersheimi német-francia incidens után Berlin, szeptember 30. A megszállott te­rüle­tek német birodalmi biztosa tegnap Ber­linbe érkezett. Utazása állítólag nincs össze­függésben a germersheimi eseményekkel s már régóta tervbe volt véve. Bizonyos azon­ban, hogy berlini tartózkodása alatt szóba ke­rül a germersheimi incidens is. Holnap Bell­­ dr., a megszállott területek birodalmi minisz­tere, a megszállott területekre utazik s ellá­togat Germersheimbe is. Beavatott körök sze­rint ez az utazás összefüggésben van a meg­szállott területeken történt súlyos német-fran­cia incidenssel. ^I«<«AI^\A&ÍíAR.-HXttUAP A népszövetségi ligák uniójénak kisebbségi törvénytervezete A salzburgi ü­lések első határozatai • A népszövetség mint a kisebbségek ügyeinek döntő fóruma Salzburg, szeptember 30. A népszövet­ségi ligák uniójának salzburgi tárgyalásait az albizottságok ülése nyitotta meg. Ezen az ülésen vázolták annak a népszövetség elé terjesztendő törvénytervezetnek alapjait, amely a kisebbségek jogait szabályozza. Az Unió főtanácsát október elsején nyitják meg a tartományfőnökség lovagtermében. Eddig körülbelül 70 résztvevő ígérte megjelenését. A kisebbségek jogainak védelméről szóló elaborátum 41 pontból áll. A terv sze­rint a népszövetségi tanács elnöke fel lesz jogosítva egy háromtagú tanácsbizottság („a hármas komité 4”) alakítására, amely minden kisebbségi üggyel foglalkozni fog. A kisebb­ségek netíciós jogát nem korlátozzák, csak azt kötik ki ,hogy a petícióban nem lehet szó a politikai határok megváltoztatásáról és a hangnem nem lehet durva vagy izgatott. Ha az elnök úgy véli, hogy a petíciót el kell uta­sítani, akkor a tanács dönt. Annak a kor­mánynak, amelyet megvádolnak, két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon. A ta­nács dönt a bizonyítás idejéről és formájáról. Különleges esetekben külön bizottságot ne­vezhetnek ki a kisebbség n­eta­dójának meg­vizsgálására. Egy-egy vizsgálat nem tarthat hat hónapnál tovább. A vizsgálat befejezése után a tanács azon lesz, hogy barátságos uton szabályozza az n­evet. Ha ez nem sikerül, ak­kor legjobb belátása szerin­titéletet hoz. Az Ítéletet nem lehet megfelebbezni s ellen­állás esetén a népszövetségnek joga van min­den eszközzel elősegíteni annak keresztülvi­telét. Egy elintézett esetet csak akkor lehet új tárgyalás tárgyává tenni, ha új, eddig is­meretlen tények kerülnek napfényre. A per­manens nemzetközi döntőbíróság a tárgyalás ideje alatt véleményt adhat. ✓ 1­926 október 1, péntek. Teljes rendben folyt le a budapesti polgármester választás Ripka lemond főpolgármesteri állásáról — óriási előkészületek a pénteki pótválasztásra Budapest, szeptember 30. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon. Lapunk tegnapi számában, lapzárta után érkezett telefonjelentés alapján, csak egész röviden közöltük a budapesti polgármesterválasztás eredményét, amely szerint október elsején délután 4 órakor pótválasztás lesz Sipőcz dr. és Bárczy dr. között. A tegnapi választás le­folyásáról és előkészületeiről az alábbi rész­letes tudósítást közöljük: Az új városháza épülete előtt már dél­után két óraikor óriási embertömeg gyüleke­zett, hogy a polgármesterválasztás nagy ese­ményénél jelen legyen. Az épületbe még a sajtókiküldötteket is csak szigorú igazoltatás után engedték be. Négy órára, zsúfolásig megtelt a terem. Az ülést Folkusházy alpolgármester nyitotta meg a belügyminiszteri rendelet felolvasá­sával, amely a polgármesterválasztást el­rendeli. Folkusházy ezután bejelenti, hogy az ülés egyetlen pontja a polgármestervá­lasztás. A polgármesteri állásra összesen hét pályázat érkezett, időközben Márkus Jenő pályázatát visszavonta, így a polgármester­­jelölő bizottság a hat pályázó közül három­nak a jelölését indítványozta és pedig Ripka Ferenc dr., Sipőcz Jenő dr. és Bárczy István dr. jelölését. Az alpolgármester bejelentését a városatyák egyhangúlag és vita nélkül el­fogadták. Folkusházy ezután elrendelte a szava­zást és a városatyák fehér és fekete golyóval szavaztak. A fehér golyó igent, a fekete golyó nemet jelentett és ezeket az egyes je­löltek urnáiba dobták. Folkusházy az ülést félbeszakította, öt órakor még 27 ppig hiányzott. Lassan azonban még a betegek is, köztük Friedrich István is, megérkeztek, úgy hogy negyed 7 órakor már csak négyen hiányoztak.­­ A szavazást fél 7 órakor bezárták s az ered­mény, amint ezt már jelentettük, a­­ követ­kező volt: Sipőcz Jenő dr. 124, Bárczy István dr. '­­4 és Ripka Ferenc dr. 56 szavazatot kapott. Minthogy a választási rend szerint a három jelölt közül egyik sem kapott abszolút több­séget, Falkusházy bejelentette, hogy pénte­ken délután 4 órakor pótválasztás lesz Si­pőcz és Bárczy között.­­■'T’”~tás eredményének kihirdetését városatyák minden közbeszólás és ér­­­­demnyilvánítás nélkül vették tudomásul. A választás eredményéből megállapították, hor­ 13 demokrata városatya nem szavazott Bárczy mellett. A demokratikus sajtó ezt az­zal magyarázza, hogy a 13 városatya a nem­régen belépett demokrata párti tagok közül kerülhetett ki. A sajtó továbbá megállapítot­ta azt is, hogy a kijelölő bizottság tagjainak még a fele sem szavazott a kormánypárti Ripka mellett és ma már az a hír terjedt el, hogy Ripka főpolgármesteri állásáról is le fog mondani. A szavazás valósággal rekorderedményt je­lent, mert 311 városatya közül 304 szavazott s a távolmaradottak közül 4 külföldön tar­tózkodik.. Az éjszaka folyamán úgy a demokrata blokk, mint a keresztény blokk ülésezett. A demokrata blokk röpcédulákat adott ki, amelyben felszólítja a városatyákat, hogy a pótválasztásnál Bárczyra adják le szavaza­taikat. A Ripka-párt is gyülésezett és bizalmi kérdéssé tette, hogy tagjai a pótválasz­táson Sipőczre szavazzanak. Mindkét blokk bizalommal tekint a pótvá­lasztás elé és saját jelöltjének győzelmét reméli. — A prágai gólyavezetés. A prágai MAKK választmánya tudatja a Prágába újonnan érkező diákokkal, hogy a P. M. H. szerkesztőségében minden délben 1 és 2 óra között az egyesület egy diákmegbizottja tanácsokkal és útbaigazításokkal várja a rászoruló bajtársakat. A kalauzolás és felvilágosítás díjtalan. SCHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY XIV. (34) Gyula úgy egy háromnegyed óra múlva ment fel a szobába. Üresen találta. Azt hitte, Elza csak kiment valamiért. Várt. Egy ne­gyed óra múlva kezdett nyugtalankodni. Ki­nézett a folyosóra, nem látott senkit. Újra várt, most már fülelve, nyugtalanul, nem hall-e lépéseket a folyosón. Egyszer-kétszer kinézett, vacsoráról jövő fürdővendégek jöt­tek haza. Már majd egy óra óta várt, nagyon ideges lett. Lement a hallba, megkérdezte a bóbiskoló portástól: — Nem látta a feleségemet? — Láttam kimenni úgy egy óra előtt, azt hittem, a nagyságos ár után megy vacso­rázni — felelt hivatalos előzékenységgel a portás. Gyula szó nélkül kisietett a gyógytérre, körüljárta, megnézett minden padot, tudta, hogy hiába, de benézett az étterem teraszára is. Csak a nyugtalanság hajtotta. Aztán föl­sietett a szobába, hátha visszakerült Elza. Üresen találta a szobát, újra lerohant, meg­tudakolta a Matild címét és csaknem futva ment a villa elé. Matild a verandán ült, elgondolkozva cigarettázott. A közeledő lépések zajára megrettenve kiáltott fel: — Ki jár ott? — Ne tessék megijedni, én vagyok, Ber­talan Gyula. Nincs itt a feleségem? Matild lesietett a veranda lépcsőjén. Az arca fakó volt a rémülettől. — Elza? Mi történt? — dadogta. Gyula röviden, izgatottan elmondta, amit tudott. Matild a félelemtől roskadozó térdekkel állt előtte. — De hát hova lehetett? — kérdezte egészen színtelen hangon. Aztán, mint erős asszony, a bajban, hir­telen összeszedte magát. — Jöjjön, meg kell keresni — mondta szilárd, határozott hangon. Előhívta a kis leá­nyai guvernantját, röviden néhány utasítást adott neki, aztán elindult Gyulával. dezte.— Látta valaki? Merre ment? — kér­— Csak annyit tudok, hogy mialatt lent vacsoráztam, kiment a szállodából — felelt kishitüen Gyula. Matild ijedtsége és még in­kább mostani elszánt magatartása, félelmes komolysága megrémítette. — Hogy aztán merre ment, azt nem tudja senki. Csak nem gondolja, baj? ... méltóságos asszony, hogy valami * — Egyelőre nem gondolok semmit — felelt Matild kurtán. Aztán, mintha valami gondolat szállta volna meg, hirtelen ezt kérdezte: — Béltekyt nem látta? — De igen. A színésznővel vacsorázott. Aztán, mielőtt idejöttem volna, láttam egye­dül ülni az asztalnál. Szivarozott. — Úgy! —­ mondta Matild elgondolkoz­va. — Mielőtt maga lement vacsorázni, nem mondott Elza semmit? Nem történt semmi? — Nem kérem, semmi. Csak nagyon ide­ges volt, sírva fakadt, sokáig sírt. Aztán ma­ga küldött, menjek le vacsorára. Neki nem volt étvágya. Aztán végképp megrémülve tette hozzá: — t­e hát hova lett? Mi lett vele? Mond­ja, méltóságos asszony, mire gondol? Matild nem felelt, gyors, energikus lépé­sekkel sietett, Gyulát magával vonszolva, a gyógytér felé. A szálloda elé érve Gyula megkérdezte a portástól, nem látta-e a feleségét. Nem látta. Újra felszaladt a szobába, a szoba üres volt. Mikor megint lejött, Matild ezt mondta neki: — Menjen, keresse meg Béltekyt. Gyula nem értette ugyan ezt a paran­csot, de engedelmesen elszaladt és egy perc múlva visszatért Béltekyvel. Útközben szak­­gatott, rövid szavakkal elmondta neki, miről van szó. Bélteky is sápadt volt, mire odaért Mariidhoz, aki szigorú, ellenséges hangon mondta neki: — Maga is velünk jön Elzát megkeresni. A strand felé megyünk. Lementek a strandra. Megnéztek min­den padot, végigkeresték a Balaton partot. Nem találtak senkit. Kimentek a hajóhídra, kikérdeztek egy ott üldögélő matróz-félét, ez sem tudott semmit, nem is látott senkit, pe­dig, amint mondta, már este óta itt üldögél. Mentek tovább. A strand vége táján egy csendőrrel találkoztak, aki feltűzött szuron­­nyal jött esti cirkáló útjáról. Matild megállí­totta, leírta Elza alakját. Nem látott egy ilyesforma nőt erre jönni? — Láttam egy hölgyet a sötétben a strandfürdő felé vezető útra térni. Meg is kérdeztem, merre megy a nagysága? Azt fe­lelte, hogy valamit otthagyott a strandfürdő­ben, azt megy keresni. Hajadonfővel volt, szürke kabát rajta. Olyasforma volt, mint a méltósága mondja. — A strandfürdőhöz — adta ki a paran­csot Matild. A csendőr is csatlakozott hozzájuk. Men­tek a nádasba vágott utón a strandfürdőhöz. Nem szóltak egy szót sem. Matild ment elől, határozottan, gyorsan, mögötte Gyula, mind­untalan megbotolva, izgatottan, rémülten. Aztá­n Bélteky, keményen összeszorított száj­jal, a sápadt arca szinte világított a sötétben. Negyediknek baktatott utánuk a csendőr. A strandfürdőnél nem találtak egy lel­ket sem. A csendőr elővett egy villamos zseblámpát, végig világította a partot, nem találtak semmi nyomot. Kimentek a hídra, ott se volt semmi nyom. Már vissza készültek menni, amikor a csendőr erősen odavilágí­­tott a híd végénél a vízre. — Itt szokott lenni a mentőcsónak. Most nincs itt — mondta ijedten. Megfordult és gyors lépésekkel a kabin­sor végéhez sietett, ahol a kabinos szobája volt. Bezörgetett. Az őr dünnyögve tápászko­­dott fel. — Ki az? — Én vagyok, Gida bácsi — mondta a csendőr. — No mi baj, őrvezető úr? — mondta megjuh­ászodva a kabin­ őr. — Mondja, Gida bácsi, hova lett a men­tőcsónak a helyéről? — Ott kell annak lenni. Az este még ott volt — mondta Gida bácsi és előbújt a kalit­kájából, egy ingben, gatyában, ahogy az ágyból kelt ki. Ment a csendőrrel a hídra. — E bizony nincs itt. Valaki elkötötte — mondta mogorva megbotránkozással. csendőr odavilágított a lámpájával, Gida bá­­­csi megvizsgálta a cölöpöt, melyhez a csónak kötve volt. — Valaki elvágta a kötelet — mondta aztán. N Érelmeszesedés . „ ^ ^ Neurasthénia Golyva-, csont-, izületi-, mirigybajok, köszvény, hüdéseknél stb., a Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz kiváló gyógyhatású) átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógytárakban, ásványvízkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a Gyermekek göm­élyes, ízüleit, csonthéjainál, angolkórnál ajánljuk! Fürdőigazgatóság Csizfürdő-Cirkupele, 7. XV ni.

Next