Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-01 / 25. (1359.) szám

2 A Toldy-Kör tisztújító közgyűlése p Pozsony, január 31. (Saját tudósitónktól.)A Toldy-Kör vasárnap délelőtt tartotta meg rendes évi tisztújító közgyűlését a Royal-szálló nagytermében Jankovics Marcell dr. elnöklete alatt Jankovics dr. lelkes megnyitó beszédében megelégedéssel pillantott végig a kör elmúlt évi működésén és büszkén állapította meg, hogy a lefolyt év erkölcsi és anyagi tekintetben kielégítő volt A skerteljes múlt képezi az egyesület programpontját a jövőre vonatkozólag is, mert ha fogyatkoznak is soraink és mindegyikünknek kettő helyett is kell dolgoznia, amikor a magyar kultúra felvirágoztatásáról van szó, gánccsal és kicsínyléssel nem törődve kell egyenesen haladnunk előre választott utunkon. Jankovics dr.-nak viharos tetszéssel fogadott beszéde után Gánóczy Sándor pénztáros tette meg jelentését. Eszerint a körnek hatszázhetvenhárom tagja van, öt elhalálozott. A közgyűlés az elhunytak emlékét percekig tartó felállással tisztelte meg. Móra Lipót főkönyvtáros jelentése szerint a tagok kezén négyezerhétszáz kötet fordult meg, valamivel kevesebb mint az előző évben. Cottely János indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet mondott a távozó Malatinszky főpénztárosnak. A közgyűlés ezután a tisztikarnak megadta a felmentvényt és az 1927-ik évi költségvetést, mely harmincnégyezer korona körül mozog, elfogadta. Az elnökség erre elhagyta helyét és Sághy Kálmán korelnök vezetése mellett kezdetét vette az új tisztikar megválasztása. A korelnök indítványára egyhangú felkiáltással Jankovics Marcell dr.-t, az eddigi elnököt újból alelnökivé választotta. A Kör tisztikara a következőképpen alakult ki: tiszteletbeli elnökök id. Aixinger László dr., főjegyző Vámossy János Pál dr., jegyzők Strompf Gyula és Tamás Lajos, ügyészek Neumann Tibor dr., Stampfel Frigyes dr. és Péterffy Ervin dr., főkönyvtáros Móra Lipót, könyvtárosok Császár István és Cottely János, pénztáros Gánóczy Sándor, számvizsgálók Prenghy János elnök, Malatinszky Elek és ifj. Riszper Rezső, háznagy Kőréri Ferenc, háznagyi titkárok Barényi Vilmos, Csáder Ernő és Hirt Elek. b. V j. 1.1 A választmányi tagok és póttagok megválasztása után Jankovics Marcell dr. lendületes beszédben mondott köszönetet a tisztikar nevében a beléje helyezett bizalomért. A közgyűlés ezzel végetért. — Diákmozgalmi hír. Kathona Tibor, a prágai MAKK elnöke, jogi tanulmányait a nyári szemeszterben Pozsonyban folytatja és a prágai diákmozgalomban viselt tisztségéről erre való tekintettel lemondott. A prágai MAKK vezetését Csontos Béla alelnök veszi át. ^yuai-MaofrAn-HYRTian 1927 február 1, kedd. ——... Autótulajdonosok figyelmébe 1 I Kriflik Gábor, Nitra, modern autójavító Igarágéját autopneumatik javító műhellyel tökéletessé bővítette (vulkanizáló eljárás). Telefon: 231. Nyilvános Vaculum benzínállomás, autóalkatrészek és Michelin autopneu, Hutchinsor tömör kerékgummi. Garanciák nélkül nem tárgyal a Vatikán A eseti néppárt érdekes állásfoglalása a Vatikánnal megújítandó diplomáciai viszony és a konkordátum kérdésében - A kormány többé nem vehet részt a Húsz-ünnepélyen - Zavorál apát lesz az új nuncius? Prága, január 81. A szenátus külügyi bizottságának múltbeli ülésén Benes külügyminiszter expozéjában egy rövid mondattal intézte el a vatikáni kérdést. A külügyminiszter csupán azt jelentette ki, hogy a Vatikánnal nem folynak semmiféle tárgyalások, úgy látszik azonban, hogy a kényszerszabadságon volt Benes, akit ugyan az új kormány külügyminiszterének neveztek ki, de akiről eddig hivatalosan még nem jelentették, hogy a miniszteri fogadalmat már le is tette volna, nincsen kellően informálva a készülő külpolitikai eseményekről. A kormányban lévő három katolikus párt, a cseh és szlovák néppártok és a német keresztényszocialista párt már hónapok óta sürgetik a vatikáni kérdés kedvező elintézését s fokozatosan előkészítik a Vatikánnal fölveendő tárgyalások talaját. A hatalmát és befolyását egyre jobban veszítő Benest tehát egy szép napon kész helyzet elé állítja a polgári többség s ő kénytelen-kelletlen ismét fel fogjja venni a diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel; vagy pedig, amint a politikai rossz nyelvek tudni védik, megcsinálják ezt — nélküle is, majd késő tavasszal egy másik külügyminiszterrel ... Zavara apát lesz a vatikáni követ Prágában Az olmützi néppárti Nasinec azt írja, hogy Zavorál prágai apát lesz a Szentszék prágai követe. Mértékadó körökben ugyanis azt a gyakorlati megoldást tervezik, amit keresztülvittek annak idején Münchenben, ahol az ottani Alhubsz dominikánust nevezték ki pápai követnek, így lehetne a legegyszerűbbem nálunk is ezt a nehéz kérdést elintézni. Zavorál apátot követté való kinevezésével egyidejűleg — írja a Nasinec — érseknek is kineveznék. A baloldali, vatikánellenes sajtó, elsősorban természetesen Benes szócsöve, a Ceské Slovo ezzel szemben azt állítja, hogy a Nasinec híre minden alapot nélkülöz s a mértékadó körök nem is gondolnak arra, hogy ilyen módon rendezzék a vatikáni kérdést. „Csak az akadályok eltávolítása után lehet szó a tárgyalások megkezdéséről" Srámek páter népjóléti miniszter lapja, a Lidové Listy vezércikkben foglalkozik a Vatikán és a csehszlovák kormány között meginduló tárgyalások kérdésével. Az érdekes cikk kivonatos tartalmát a következőkben adjuk: — A külügyminiszter jelentése szerint a konkordátumot illetőleg jelenleg nem folynak tárgyalások a Vatikánnal. Ez azonban még nem jelenti azt — írja a Lidové Listy —, hogy más természetű tárgyalások nem folynának. Nem a tárgyalás formája a fontos, hanem a tartalma. A cseh pokrokárok azon a véleményen vannak, hogy a konkordátum veszélyezteti az állam szuver ámítását. De miért? Erre a kérdésre azonban már nem tudnak választ adni. „Az állam az egyedüli úr és felsőség a saját területén — mondja például Hodzsa tanár, a pokrokárok szószólója — és az más hatalommal polgárainak életéről szerződést nem köthet/* 1 * * 4 A néppárti Lidové Listy azonban egészen más véleményen van az állam szuverenitása kérdésében. Hodzsa teóriája az állam szuverenitásáról csak történelmi megáFamlás, a nép azonban úgy rendezi be az államot, ahogy ez felfogásának legjobban megfelel. Az, hogy konkordátumot kell-e kötni vagy sem — írja a lap az a közvélemény és nem a tudomány kérdése. Ez az akarat és a hatalom kérdése, Benes miniszter kijelentése szerint a konkordátumról nem folynak tárgyalások. Ez azonban mellékes is. XV. Benedek pápa 1921 november 21-én megállapította, hogy a régi monarchiával kötött szerződések és megegyezések (a konkordátum) nem érvényesek az utódállamokra. „Ha azonban ezek az új államok a megegyezésről talán oly új feltételek mellett tárgyalni akarnak az egyházzal, amelyek a változott viszonyoknak megfelelnek, vegyék tudomásul — mondta a pápa —, hogy a Szentszék fölveszi a tárgyalásokat" Ebből látható, hogy a Vatikán nem ragaszkodik a megegyezés konkordátum formájához, hanem hajlandó más formák és szövegezés alapján is tárgyalni. Nálunk azóta természetesen kiéleződött a helyzet — folytatja a lap — s ha most, Marmaggi nuncius elutazása után az elejtett fonalat újból föl akarják venni, akkor előbb el kell távolítani a fönálló akadályokat Az első akadály a nuncius elutazásának az oka, a Húsz-ünnepély kérdése, írásbeli vagy más diplomáciai úton bizonyos biztosítékot kell nyújtani arra vonatkozójobbágyok bőrét lehúzni, erre a célra ezek a pogányok alkalmasak csupán. Üljünk türelemmel ama ifjú mellé és nyissunk utat eme szennyes hitetleneknek. A kanonok elröstelte magát, hogy éppen a harci erényekben kiváló Jakab, a templomosok mestere, inti türelemre. Végigtörölte gyöngyöző homlokát, aztán mindketten leültek János mellé. Most hegyeskucsmás, barnabőrű, gyérbajuszú emberek tűntek fel aaz előszobába kivezető teremajtóban. Pillanatra látni lehetett a hosszú, oszlopos termet, amelynek végében mennyezetes trónszék állott magas lépcsőzés fölött. Aztán becsukódott a terem ajtaja, melynek két oldalában ma a Johannita rend kétkét lovagja őrködött. A hegyeskucsmás embereken gazdag arany díszítésű bivalybőr páncél volt és nadráguk olyan bő, hogy szoknyának látszott első tekintetre. Kezüket keskeny, görbe kardjuk markolatán tartva némán mentek a folyosó ajtaja felé, nem tekintve sem jobbra sem balra, mintha valamitől félnének. Egyikük az élen haladt, négyen félkaréjban mentek utána mintha körülfognák. Amint elhaladtak három erdélyi főur előtt, azok kiköptek. A hegyessüvegüek arca merev maradt, mintha nem láttak volna semmik De Rajnáid, az erdélyi püspök, aki énen akkor volt a folyosó felől bemenőben a királyhoz, feddően rázta meg feléjük jobbkezének nagy kristyállyal ékesített gyűrűs mutatóujját. — Vigyázzatok, még majd nagy szükség leend rájuk. Kuthen ismeri a tatárokat és azonfelül negyvenezer bárányt hajtott az egyház aklába. A három főúr lekapta a süvegét a püspök előtt. Egyikük, Gál fia, Acsád, mosolyra vonta duzzadt ajkait és alázatos, halk hangon mondta: — Atyám, magam is abban a seregben voltam, amely tavaly a Fekete tenger környékén szétkergette ama kutyáfejűi rajzatot. Nem fog, hogy áis 1925. évi eset nem fog megismétlődni. Részünkről az események természetes következménye az — írja a L. L. —, hogy egy kormány, amely Cyrill és Method, valamint Szent Vencel emlékünnepén részt nem vesz, a Húsz-ünnepélyen sem vehet részt. Csak ennek az akadálynak elhárítása után és talán már a nuncius jelenlétében lehet majd tárgyalni. Minden remény megvan arra, hogy a jelenlegi helyzet, ami a köztársaság és Vatikán közötti viszonyt illeti, rövidesen teljesen meg fog változni. — Interpellációk. A párt sajtófőnöksége jelenti: magyar nemzeti dr.. a magyar nemzeti párt Korláth Endre nemzetgyűlési képviselője a közmunkaügyi miniszterhez intézett kérdésében előadja, hogy a Tisza balpartján fekvő Visk község négyéves vashidját még 1919-ben járhatatlanná tette egy áradás azáltal, hogy a jobbparton a védőmüveket elsodorta, a jobbpart ekként egy kilométerre eltolódott a hídtól s is, a hid most a víz közepén áll. Visk község lakosainak a száma meghaladja a hatezret s a lakosok nyolcvan százalékban magyarok. Visk a vasúti állomásával a Tiszán át kompon közlekedik, ami nagy nehézségekkel jár. Ha a Tisza csak egy kicsit megárad, úgy a közlekedés teljesen lehetetlen. Kérdi tehát a minisztert, miként szándékszik segíteni a viskieknek e tarthatatlan helyzetén. — A magyar nemzeti párt képviselői kérdést intéztek az iskolaügyi és a belügyminiszterhez s ebben előadták, hogy hitelt érdemlő értesüléseik szerint Negyed községben a szlovák tannyelvű népiskola megszervezése most van folyamatban. Az iskolaépület most készül s állítólag a tanárok kinevezése is megtörtént A község lakosai száz százalékban magyarok s ennek következtében az a veszély forgott fenn, hogy a létesítendő iskola látogató nélkül maradna. A községi jegyző ezt megakadályozandó megkezdte a szlovák iskola látogatóinak gyüjtését .Az állami alkalmazásban levő személyeiket (vasúti munkások stb.) magához rendeli, s rábeszélte őket, hogy gyermekeiket a szlovák iskolába járassák. Ebben a munkájában hathatósan támogatja őt a baptista egyház ottani prédikátora is. A magyar nemzeti párt képviselői azt kérdik a két minisztertől, van-e tudomásuk a fenti esetről, hajlandók-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy Negyed község magyarajku lakosai a túlbuzgó jegyző és a baptista prédikátor agitációjától mentesitlessenek. i nminna !■ [UNK] [UNK] ii 11 in i min i min ii nn i ■ min mini..."imrimir—m Szántó György BÁBEL TORNYA IA PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (25) ■ — Mondd meg neki, János, hogy erre még nem járt ilyen szőke hajkorona, amilyen az övé. János lefordította a várispán szavait. Hilgur alig láthatóan elmosolyodott. — Itt is csak ugyanazokkal a butaságokkal kezdik a férfiak, mint minálunk. Milyen kicsi a világ. 15. Annak ellenére, hogy az ügyes-bajos dolgokat még a főuraknak is írásban kellett beadni a kancelláriához, a király fogadótermének előszobája mindig nyüzsgött a legkülönbözőbb rendű, rangú, nemzető és fajú kérelmezőtől. Ez aztán a Bábel tornya, mi? Ülj ide öcsém, mondotta a kancellária egyik vezetője Jánosnak. Bizony jó lenne, ha megérkeznél, mert ebédidő előtt aligha jutsz be. János akkora pergamentekercset szorongatott a hóna alatt, mint egy dárda. Egy fehércsuhás kanonok, akinek égszínkék selyemöv abroncsozta a pocakját, odaszólt: — Ugyan kit akarsz felöklelni azzal a papírlándzsával? — Az esztergomi székesegyházat. A premontrei rend ruházát viselő Férfiú csodálkozva húzta fel szemöldökét a homlokára, amelyen ez a művelet mély barázdálRt Ivóul. — Nem lesz ez nehéz, kisöcsém? János fáradt volt még az üllői,alig, hogy leporolta magát. Leült a kőpad egyik sarkába, amely végigfutott a falak mentén. A tekercset vigyázva maga mögé fektette a padra. Aztán elmerült a sokaság szemléletében, Dénes nádort keresve. A nádor hozta magával ide, Székesfehérvárra. Amikor János megtudta, hogy a nádor még két napot tölt az Ispánnál, még az este körzőt és vonalzót szerzett a vár öreg itáliai építőmesterétől és másnap megrajzolta egy csúcsíves székesegyház alaprajzát és homlokzatát. Összeszedte minden rajzbeli készségét és belelehelte az egytornyú templomba mindazt, amit nyolc éven át Anzelmus mestertől tanult. Meg is nedvesedtek néhányszor a szemei rajz közben, amikor a mester méltóságteljes alakja és méltóságteljes szavai emlékezetébe léptek. Ez a rajz többet ért, mint minden beszéd. A harcokban és vadászatokban megkeményedett emberek megdöbbenve nézték, mint valami túlvilági csodát és János boldogan szemlélte győzelmét. Minden idejében fel érezte a sikert. Egy pergamen tlap dalolt diadalt harcosok felett Toll és ecset nyomain kerekedett ispán, érsek és nádor fölé. Diadal, diadal ! Megrósz égi? lon itta a mámor italát és valami balsejtelmek határain túl fel érezte, hogy ez életének legszebb napja. Boldogan felír tettel: az egész horizontról a lehetőségek és ez volt minden. Távolabbra ennél még nem látott emberi szem. A nádor most jött be a várószobába. Miután tárnokmester is volt, a szaracénok és izmaeliták egész serege fogta rögtön körül. A fehér csuhás kanonok hangosan szitkozódott. — Pokol faljzatjai, ezek a pokol fajzatjai! Meddig fogja még a föld ezeket az undok férgeket a hálán hordani? Meddig tart még őszentsége türelme? Csendes, sisakos ember mosolygott a dühtől kipirult kanonokra, vállára téve óriási tenyerét. — Nyugodjék meg, Rogérius atya, ilyen a világ sora. Keresztény ember nem képes a jönnek azok többé magyar szablya éle elé. Az a negyvenezer bárány meg farkas is lehet A püspök továbbment és nem válaszolt. Tekintete fátyolos volt, mintha egy távoli pontra meredne, amely messzi tul van a tereferélő, sürgóforgó csoportokon, túl a falakon, városon és országon. Furcsa nézése volt Rajnárdnak, az erdélyi püspöknek. Jakab, a templomosok mestere épen a folytonosan nyugtalanító osztrák hercegről kezdett beszélni, amikor két úr lépett az előszobába és feléjük tartott. Világos szemük és szőke, meg vöröses hajuk azonnal elárula német származásukat. Nagyapáik nyelvét már nem beszélték, nevük sem árulta el eredetüket. A vöröshajú Bors volt, a pilisi ispán, a szőkehaju Farkas, Csanád ispánja. Mindk'dth'u szívből gyűl’ölték a királyt és ez a gyűlölet tette őket jóbarátokká. Mosolyogva üdvözölték a kanonokot és a lovagrend főnökét. — Ki van bent atyám, zsidók, szeretsenyék, avagy kunok? Bors ispán Írdban beszélt, nehogy avatatlanok is meghallják. — Mindhárman, mondotta a kanonok. Azaz, hogy Kuthen az imént ment el. — Pedig épen abban a járatban vagyok, mondotta a Csanádi ispán, hogy a hőn szeretett népről meséljek el egy más épületes dolgokat. Alig bírom féken tartani a vár révet, hogy rá ne vesse magát a kunhordákra. A falvakban mindenki szeme láttára erőszakolják meg az asszonyokat és valami racát terjesztenek, amelytől kifekélyesedik a torok és a száj. Undok betegség, ámbátor nem jár fájdalmakkal. Az ő nőik meg olyan istentelen csúnyák, mondotta a kanonok, hogy magának Belzebub ördögnek sem kellenének. Frodék és ráncosak, miként az aszalt szilva. Hát te mi járatban vagy, Bors fiam? !Folytatjuk.).