Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-01 / 249. (2174.) szám
Main °!dal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K £; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes számára 1*20 K2 A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcá nCLpilcLpja felelős szerkesztő: CZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, il. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az amerikai demokraták Hoovert teszik felelőssé a newarki tőzsdei pánikért Ros Hosnut szenátor szenzációs beszéde • Javul a helyzet - Rockefeller közbelépése Newyork, október 31. Tegnap este a tőzsde annyira megjavult, hogy a hirtelen áremelkedések még az optimisták számításait is túlhaladták. A vásárlási kedv tőzsdezárlat után sem hagyott alább s magánforgalomban a papírok még tetemesen emelkedtek. Az öreg Rockefeller kijelentette, hogy aktívan közbelép, ami nagyban fokozta a vásárlási kedvet. Ugyanakkor az ipari vállalatok előnyös kötéseket tettek és a tőzsdei tanács elhatározta, hogy két ünnepnapot iktat be a tőzsdei életbe, ami szintén hozzájárult az általános javuláshoz. A tegnapi nap a forgalmat tekintve, a newyorki tőzsdei történelem egyik legnagyobb napja volt. A forgalom körülbelül ötszázmillió dollárra emelkedett. A három fekete nap egyikét a tegnapi hossz teljesen pótolni tudta s ha a javulás a tegnapihoz hasonló lendülettel tart, a tőzsdések hamarosan elfelejtik a pánikot. A tizenhat vezető ipari papír értéke tegnap 2367 millió dollárral emelkedett. A tőzsde felvevőképessége ugyanolyan távul emelkedett, mint a múlt heti pánik.sponRobinson szenátor, a szenátus demokrata frakciójának vezetője, tegnap szenzációs beszédet mondott, amelyben a tőzsdei pánikkal kapcsolatban hevesen megtámadta Hoovert, Mellont és Coolidget, „a prosperitás főpapjait", akik hallatlan optimizmusukkal útját egyengették a veszedelmes spekulációnak. Robinson éles és ironikus beszéde Washingtonban óriási fölháborodást keltett, annál inkább, mert Robinson éppen a napokban fogadta el Hoover meghívását a londoni konferenciára. Robinson a tőzsdei krach megsemmisítő következményeiért a köztársasági pártot teszi felelőssé, amely propagandaokokból elősegítette a tőzsdei hajszát. Mellon pénzügyi államtitkárt azzal okolja, hogy kellő időben nem tett ellenintézkedéseket.• Míg a világ irigy szemekkel tekint Amerika vagyonára — mondotta Robinson —, kénytelenek vagyunk végignézni a tőzsdei összeomlás megalázó színjátékát. A külföld a newyorki tőzsdei bukást természetesen saját üzletei megkönnyítésére fogja kihasználni. Beszéde végén Robinson megállapítja, hogy az amerikai fogyasztók vásárlóereje ma korántsem akkora, mint évekkel ezelőtt volt és az amerikai prosperitásról szóló legenda hamarosan szét fog oszlani. 1 magyar jóvátétel körül (sp) Prága, október 31. Adva van a háborút veszített Magyarország, megkisebbedve, legyengülve, borzalmas belső krízisekből éppen csak kigyógyulva, negyedére csökkent iparával és küzködő pénzügyi helyzetével. Adva van ez az ország, amely pár excellence agrárállam. Nos, tűntjük, hogy a mezőgazdaság mindenfelé horribilis nehézségekkel küzd és az európai termelés nem tudja árban fölvenni a versenyt a kanadai, az argentínai és az amerikai termeléssel. Általános búza-bessz kísértés Magyarország legnagyobb kincse éppen ez a most elértéktelenedő búza lenne. Adva van ez az ország, amely kitűnő bort termel. Nos, a borra is rájárt a rúd, amióta Franciaország, Olaszország és Spanyolország nem szállítanak Amerikaiba szeszt, nincs vevő a borra és még a tavalyi termés is a pincében hever. Adva van ez az ország, amely a háború után heroikus erőfeszítéssel és óriási összegű beruházkodásokkal fiatal ipart teremtett magának. Nos, ez a kényszerűségből keletkezett ipar aligha veheti föl a versenyt a környékező régi, hatalmas iparokkal s bizonyára hosszú időre lesz szüksége, amíg teljesen életképessé válik. Adva van ez az ország, amely a békeszerződések óta a menekültek százezreit kénytelen eltartani, amely bolsevizmuson, bojkottokon ment keresztül és oly csupaszon áll a környező rosszakarat közepette, mint Robinson az elhagyott szigeten valahol az óceán közepén. Amije volt, tönkretette a háború, amije van, alig elég a legszükségesebbekre. Megesne az ember szíve ezen az országon, még ha nem is volna magyar. Könny csillog az ember szemében, ha látja, hogy ez a mamagyar nép mily elszánt akarással kezd hozzá az uj munkához és az elmúlt tíz esztendő alatt valamiképp elviselhető sorsot vívott ki magának. Valóban gigászi erőfeszítésre volt szükség, ami elérhette azt a szerény minimumot, amelyben a jelen pillanatban — folytonosan küzdve és akarva — Európa népei között él. És ekkor a párisi keleti jóvátételi konferencián föláll egy úr, aki szemrebbenés nélkül bemondja a tájékozatlan antantpolitikusoknak, hogy Magyarország — a kérem — valóságos Eldorádó, tejjel-mézzel folyó Kánaán, ahol mindenkinek túl jól megy a sora és ideje volna már kissé csökkenteni az ottani általános bőséget. Munkás, hivatalnok, kereskedő, földbirtokos, iparos, gyáros egyaránt gazdag, egyaránt fizethet. Ez az ár — Osusky, párisi csehszlovák követ— számokkal érvel. Bebizonyítja, hogy a magyar ipar öltven százalékkal nagyobb, mint ugyanezen a területen a háború előtt volt. Természetesen, nem veszi figyelembe, hogy ez a növekedés nagyobbára kényszerűségből történt, amennyiben a mindenéből kiforgatott ország óriási anyagi áldozatokkal kénytelen volt kárpótolni önmagát az elveszett iparért. Ilyenformán a növekedés inkább passzív, mint aktív tétel. Osusky többi érve hasonlít az elsőhöz és egyenesen blaszfémiának hangzik azok előtt, akik tájékozottak (mint a Magyarországiban járt Sir Good) és ismerve az ország tragikus helyzetét, most mégis a magyar bőségről hallanak beszélni Parisban. Ha Magyarország moratóriumot kér és jóvátételi terheinek csökkentését kéri, nem kíván mást, mint nehéz gazdasági helyzetének tekintetbe vételét. Aminthogy Ausztriától nem kérnek semmit, mert „nehéz helyzetben" van, Bulgária eddigi fizetnivalóinak pedig elengedik jelentős részét, természetes volna, hát az ugyanilyen nehéz vagy talán feledjék Magyarország Csehszlovákiához, ha úton-útfélen azt kénytelen tapasztalni, hogy Prága minden alkalmast megragad megalázására és gazdasági kibontakozásának letörésére? Ez a pánikl példá — a csehszlovák delegátusok követelései és Osusky beszéde a napnál világosabban igazolja, hogy a kisantant Magyarországot egyszerűen nem akarja engedni lélegzethez jutni. Amint magához tér, nyomban vissza akarja lökni a régi sorba. Zokon vehető el ilyen körülmények között, ha Magyarország bizalmatlan és ha a csehszlovák-magyar viszony nem javul? kisantant párisi magatartása tényleg nem alkalmas arra, hogy e kényes viszonyt megjavítsa. Holott éppen most volna kedvező alkalom arra, hogy Csehszlovákia levegye magáról az ódiumot és megmutassa, hogy nem napa múlik a Magyarországgal való gazdasági kibékülés. Engedékenységével megnyerheti a magyar közgazdasági élet bizalmát. Magyarország nem akar többet, mint amennyire föltétlenül szüksége van, e Csehszlovákiában nem okozna nagyobb gazdasági megrázkódtatást, ha elfogadná Magyarország jóvátételi szempontjait. Az óriási háborús költségvetés néhány százalékkal való csökkentése (mennyit beszélnek Európában lefegyverzésről!) máris megadná a szükséges anyagi eszközöket és eltüntethetné a két állam közötti parim differenciát A hadügyi költségvetés csökkentése és a jóvátételi kérdés rendezése összefüggő probléma s azt hisszük, nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy a kényes magyar-csehszlovák viszony rendezése mindenképpen megérné Prágának például a katonai büdzsé némi reszéniitását. Megoldhatatlan kormánykrízis Franciaországban Clémentel ma megalakítja kormányát? — Pesszimizmus — Jourrenel hadügyminiszter lesz? Páris, október 31. Clementel radikális szenátor és dezignált miniszterelnök tegnap este újból meglátogatta Doumergue köztársasági elnököt, majd a látogatás után annak a reményének adott kifejezést, hogy még a mai nap folyamán sikerülni fog az uj kormányt megalakítania. Clementel optimizmusával szemben mnizmust mutat. a sajtó veszedelmes pesszinyire udvariassági Az információs lapok többformulákkal intézik el Clementel kísérletezését, a jobboldali lapok viszont utalnak arra, hogy Clementel volt annak a kartelkormánynak pénzügyminisztere, amelyben Herriot illegális módon túllépte a Francia Bank bankjegyforgalmának maximumát. A baloldali sajtó hideg, csaknem fagyos közönnyel figyeli Clementes munkáját. A szocialista Populaire szerint a dezignált miniszterelnök eredményt semmiesetre sem ér el. Politikai körökben mindazonáltal lehetőnek tartják, hogy a radikális szenátor megalakítja az új kormányt, amely természetesen nem lehet hosszú életű. Briand például máris beígérte támogatását s még nehezebb helyzetben lévő Magyarország sorsán is enyhítenének. De a kisantant érthetetlen szívóssággal tagad meg mindent Magyarországitól. Mintha haragjának egyedüli céltáblája volna, úgy fekszik rá és igyekszik lehetetlenné tenni. Könnyű az országot „rebellisnek", a „Young-tervezet elgáncsolójának", a „béke megbontój ának" elnevezni, ha olyanokat követelnek tőle, amit szegénységében a legjobb akarat mellett sem tud teljesíteni és így kénytelen önmagára venni a „békebontó" ódiumát. Olyan ez, mintha valakire rázárom az ajtót, azután kihívogatom s ha nem tud kijönni, világgá híresztelem, hogy nem akart kijönni. Olcsó fegyver, nem szép fegyver. Csehszlovákiában váltig hangoztatják, hogy a csehszlovák-magyar közeledés kerékkiötlője mindig Magyarország. De miként koironikusan megjegyezte, hogy ez alkalommal nem köti azt feltételhez. Herriot azonban nem hajlandó részt venni Clementel kormányában. Herriot azzal magyarázzák, visszavonulását általában hogy a radikális kamatra a frakció egy részében nem szívesen látják Clementel formuláját, amely a ,köztársasági kibékülést" propagálja. A radikális szocialista párt különben hivatalosan egyelőre nem foglalt állást Clementel személyével szemben. A Petit Parisien és a Matin szerint a dezignált miniszterelnök Briand támogatásán kívül biztosítani tudta Cheron pénzügyminiszter, Loucheur munkaügyi miniszter együttműködését, sőt megnyerte Jouvenelt hadügyminiszternek, Lavallt igazságügyminiszternek és Dumesnilif tengerészetügyi miniszternek. Laurent Eynac megmarad a léghajózásügyi minisztérium élén, Germain Martin pedig továbbra is a posta- és táviratügyi minisztérium államtitkára marad. Taraién természetesen megválik a belügyminisztérium vezetésétől , helyét átadja egy radikális képviselőnek, de Clementele fontos helyre még nem talált jelöltet. Egyelőre nem lehet tudni, meddig fog terjeszkedni jobb felé az új kormány, vájjon csak Tardieu köztársasági baloldalának csoportjáig vagja pedig Maginot demokratáiig. Ellentétek a szocialista pártban Páris, október 31. Mint ismeretes, a szocialisták delegációs konferenciája meghazudtolta a francia szocialista parlamenti frakció múlt heti határozatát és állást foglalt a Daladuer-kormányban való részvétel ellen. Frot képviselő, a szocialista párt helyettes főtitkára, a delegációs konferencia határozata miatt lemondott állásáról. Kijelentette, hogy a delegátusok határozata ellentétben áll a szocializmus és a demokrácia érdekeivel , így nem látja annak lehetőségét, hogy a szocializmus érdekében továbbra is hasznos munkát végezhessen eddigi helyén.