Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-01 / 274. (2199.) szám
Curtius külügyi szűzbeszédét Franciaország komoly elismeréssel fogadta a német külügyminiszter Hugenberg ellen — Stresemann emléke is kötetese — A Young-terv ellenes „szabadságtörvény" a birodalmi gyűlés előtt Csehszlovák osztálysorsjáték Rendkívüli nyerési kedvezmények: 160.000 sorsjegy 80.000 nyeremény Az összes sorsjegyek fele nyer. Valamennyi nyeremény fizettetik ki,levonás nélkül A lehetséges legnagyobb nyeremény Ke 2.000.000.— (Kétmillió cs. szí. korona) Jutalom: Ke 1 000.000.— (1 millió) Főnyeremény: Ke 1.000.000.— (1 millió) továbbá: 300.000, 200.000, 5 á 100.000, 2 á 90.000 2 á &0.000, 2 á 70.000, 2 á 60 a 00, 6 á 50 000,és összesen Kcs 40,432.000 készpénzben. Hivatalosan megállapított árak: Egész sorsjegy Kcs 80, fél Kcs 40, negyed Kcs 20, nyolcad Kcs 10. A sorsjegyek közvetlenül vagy írásbeli megrendelésre valamennyi osztálysorsjegyámdában kaphatók. Az I. osztály húzásai december 13-án és 14-én tartatnak meg. nap Berlin, november 30. A birodalmi gyűlés tegdélelőtt a Hugenberg-féle „szabadságtörvénnyel“ foglalkozott, úgynevezett mely alkalommal Curtius dr., Stresemann külügyminiszter utóda, elmondotta külügyminiszteri szűzbeszédét. Mint ismeretes, Hugenberg szabadságtörvényét annak a népszavazásnak alapján adta be, amely a Young-tervezet elvetését és a jóvátételek megszavazásában „bűnös“ államférfiak megbüntetését kívánja. Mivel a népszavazáson a szavazatra jogosultak több, mint tíz százaléka elfogadta Hugenberg indítványát, a német nemzeti párt vezére benyújthatta javaslatát. A birodalmi gyűlés többsége valószínűleg elveti a javaslatot, de azt nem gátolhatja meg, hogy a tízszázalékos kívánság’ hatása alatt december 22-én általános népszavazást ne tartsanak Németországban a Young-tervezetről és a birodalmi külpolitika mai irányának elfogadásáról. Akkor dől el, várjon a német nép elfogadja-e a jóvátételi szerződést, vagy nem, és megbünteti-e régi vezetőit, akik az eddigi jóvátételi szerződéseket aláírták (köztük Hindenburgot is), vagy sem. A parlamenti szavazás a nagy népszavazásnak csupán előfutárja. A képviselők többsége valószínűleg elveti a szabadságtörvényt, ami azonban Hugenberg szempontjából se nem oszt, se nem szoroz, mert — mint említettük — a döntést csak a népszavazás hozhatja meg. A törvény parlamenti vitáját Curtius dr. külügyminiszter arra használta föl, hogy vázolja elvi és praktikus elgondolásait a birodalom jövendő külpolitikájáról. Curtius mindenekelőtt Hugenberggel polemizált. Véleménye szerint a külpolitikát nem lehet plebiszcitummal eldönteni, mert a diplomácia bonyolult és komplikált gépezetének működését a nép nem tudja elbírálni. Különben sem lehet az igazság fölött szavazással dönteni. Hugenberg indítványát a népnek elenyészően csekély része támogatja, mert a józanabb elemek érzik, hogy a Young-tervezet elleni állásfoglalás nem patriotizmust, hanem veszedelmes elvakultságot jelent. Németország akaratát képtelen rákényszeríteni a többi nagyhatalomra s ha passzív rezisztenciába sülyed, a nyugati népek egyszerűen elveszik életlehetőségüket. Az az idő régen elmúlt, amikor a népek sorsát egyetlen állam, vagy a háborús alliánszok egy bizonyos rendszere döntötte el. Németország e régi módszereket kénytelen új módszerekkel fölcserélni. A birodalmi kormány mindenesetre teljes nyomatékkal arra törekszik, külföldön, hogy az új idők szellemének megfelelően minél előbb érvényre juttassa a német álláspontot, ami azonban nem történhetik erőszakkal, csak nyugodt és megfontolt diplomáciával. A Hagenberg-törvény elfogadása a birodalom újabb izolálásához vezetne, aminek gazdasági és politikai következményei szinte kiszámíthatatlanok. A német nép a vereség után sem vesztette el nemzeti öntudatát és büszkeségét, de külpolitikáját illúziók nélkül csinálja. A népek küzdelmében a legdöntőbb tényező a gazdasági erő s a kormány mindenekelőtt ezt akarja a birodalomban helyreállítani. Az elvállalt kötelezettségek lojális teljesítése többet használ e tekintetben, mint a teljesítés megtagadása és a passzivitás. Curtius beszédének végén Stresemannról emlékezett meg, akinek életét hősiesnek nevezte. A hősiesség tettekben nyilvánul és nem kritikában, az élet igenlésében és nem a pesszimizmus katasztrófapolitikájában. Viszont Hugenberg politikája nem nevezhető heroikusnak, legfeljebb heresztrateszinek. Párisi hatás Párté, november 30. Curtius dr. külügyminiszter tegnapi beszédét a francia sajtó feltűnő rokonszennel és megelégedéssel veszi tudomásul A lapok véleménye szerint Curtius jelentős személyi diadalt aratott. A lehető legerélyesebbben szembehelyezkedik a német nemzeti párt uszításával és kitart a Youngtervezet mellett. A párisi sajtó különösen azt hangsúlyozza, hogy Curtine hű maradt Stredemann politikájához és saját kijelentése szerint lépésről-lépésre követni fogja azt. A szélsőjobboldali Echo de Paris sem talál kivetnivalót a nyilatkozatban. A francia lapok szerint Hugenberg kényszerű mosollyal hallgatta végig a német külügyminiszter megsemmisítő beszédét és nem volt bátorsága, hogy válaszoljon rá. A parlament tribünjén a német nemzetiek vezetője nem mert lándzsát törni törvényjavaslata mellett, csak suttyomban, kiterjedt sajtója és gazdagsága révén tudja a propagandát folytatni. A Journal szerint Hugenberg presztízse saját pártjában is csökkent, főleg azért, mert a vezér gyáván a háttérben mozog és a képviselők előtt nem mer nyíltan szint vallani. A mai nap Berlin, november 30. A birodalmi gyűlés ma délelőtt folytatta a Hugenberg-féle szabadságtörvény második olvasását A ház a kora délutáni órákban bizonyára leszavazza a törvényjavaslatot Hugenberget egyedül a nemzeti szocialisták, a keresztényszocialisták és a német nemzeti párt követik, ez utóbbi annak a 17 képviselőnek kivételével, aki badarságnak és kivihetetlennek minősítette Hugenberg eszméjét a tizenhét ellen- 1929 dmmbw 1, istiár—if. Igyon Gottdiener PEZSGOT zéki párttag magatartása miatt a német nemzeti frakció ma egész éjjel tanácskozott de a tizenhét renitens képviselőt nem tudta meggyőzni. Ez a csoport Lindeiner-Wodan képviselő vezetése alatt ma délután tartózkodik a szavazástól Az éjszakai ülésen Kardorff néppárti képviselő hevesen megtámadta Hugenberget Azzal vádolta, hogy a népet szánt szándékkal félrevezeti. Vad és felelőtlen agitációjával gyöngíti Németország pozícióját a küszöbön álló hágai konferencián. Emlékeztette a német nemzetieket az Erzberger- és Rathenau-gyilkosságokra és azt kérdezte tőlük, vajjon ugyanolyan áldatlan helyzetet akarnak-e teremteni, mint annak idején. I szászok is bizalmatlanok a román kormánnyal szemben Bukarest, november 90. A kamara a Meca Hmm Ottó Roth, a szászok parlamenti csoportjának vezére, a fölirati javaslat tárgyalásánál nyilatkozatot olvasott föl. A képviselő e nyilatkozatban leszögezi, hogy a szászok kiábrándulással állapítják meg, hogy a trónheszéd nem emlékezett meg a kisebbségi kérdésről szász iskolákat az állam nem támogatja, úgy, hogy a szászoknak, akik válságos helyzetben vannak, kell azokat föntartani. A német kisebbségnek a kormányba vetett bizalma megrendült és ezért a fölirati javaslatot nem fogadja el. — A prágai magyar követség cáfolata. A’ prágai magyar követség a csehszlovák távirati iroda utján a következő cáfolatot adta le: „Egyes szlovák lapokban olyan hírek jelentek meg, hogy a Szüllő dr. képviselőm ® tartott házkutatás alkalmával egy az ő nevére kiállitott magyar útlevelet találtak. prágai magyar kir. követség a leghatározottabban kijelenti, hogy SzübŐ Géza dtr.-nak, mint csehszlovák állampolgárnak, müerete oean lehetett és oe*m le vott"magyar FORRÓ MEZŐK ,w REGÉNY m írta: MÓRICZ Vilma kicsit felfigyelt. Hirtelen megsejtette, hogy elfeledkezett arról, aki vele szemben ül s gondolatait önmagának mondta el. Ennek a férfinak a hangja oly nyers volt s a lefojtott hang mögött olyan állatian vad valami lobogott, hogy megriadt. Fábián annyira belevitte őt valami szelíd muzsikába, hogy már mindenkiben legalább annyi szivet akart látni, mint ami abban volt. — Drága, drága, nem a világba való ezerat! —, mondta, a férfi. Benne iszonyatt támadt, végig varraglott és egész teste rémült volt — Idefigyeljen — mondta a férfi s visszafojtott hangon valami nagyon szépet akart mondani. — A maga ura, az, szegény, egy beteg ember volt. Valljuk be őszintén, degenerált típus volt Régi betegség volt benne. Az ősei bűnei voltak benne. Nem magának való volt. Maga egészséges ember. Maga egy isteni nő. Olyan maga, mint egy virág. Nem tudott magával mit kezdeni. Vilma, Vilmácska, kedves kis angyal! Jöjjön velem. Legyen a feleségem. Vilma nyugodtan nézett a férfira. Nézte annak a vibráló, remegő arcát. A vágytól, az ©lepedéstől remegett annak minden vonása. S az a fekete bajusz * kemény orra alatt, s ahogy a száját kinyitotta, mint egy fekete barlang nyilt ki, a fehér fogai fekete közökkel. A dohánytól átitatva s kemény kefével tisztítva olyan volt, mint egy éhes farkas, aki a fülemile hangján akar énekelni, hogy megtévessze s bekapja a kis madarat. Csak ült nyugodtan s egész testében iszonyatba.. Kezdett rájönni az ismert érzésre, kezdett biztos lenni a dolgában. A férfit félrevezette a pillanatnyi gyöngedég szemével rárohant, mintha semmi erő nem volna, ami ellenállhatna neki. — Vilma, Vilmáim! — mondta s a szeme oly fényesen égett, mint a tűzokádó. — Most tudorai, ki vagyok. Kiszakítom magamat az egész világból. Magát akarom. Maga az enyém. Nincs itt se asszony, se gyerek. Mindent kidobok, csak maga kell nekem. Vilma nyugodt volt s most eszébe villant, hogy ez a férfi becsukta az ajtót a rendőrségen ... De most nyugodt lett, mint a bíró, aki halálos ítéletet mond ki. —Kérem. Hagyjon magamra. — Soha! Koporsóm bejártáig — mondta a férfi — Ön a magáé vagyok, maga az enyém. — Semmi közöm magáéhoz. — Viszlek. — Takarodjon! Ebben a pillanatban belépett Blanka és sikoltva futott nővéréhez , átölelte. Vilma hidegem mondta: — Mentsetek meg. Blanka heves zokogásba tört te. A férfi tétovám nézett körül. Az volt benne, hogy feft kell gyújtani ezt a házat, vagy romiba dönteni, vagy... Meglendítette a fejét Érezte, hogy ébresztette a csatát önökre. Még egy percnyi várakozás után egy szó nélkül megfordult s elment. Vilma a szoba hátsó részébe indíutt, nővére vele ment, ölelte és vitte. — Mi történt? Vilma egy halott nyugalmával mondta: — Semmi. Aztán a szemei tágra nyiltak s legyintett, mintha valami igen nagy dologról mondana le. — Mi az Vilmám? — Semmi. A bosszú is ?: um' Mi ’i.’eu semmi. VTI. A főkapitány átment az irodába Bátkyhoz. Bátky felnézett s mikor őt meglátta, örvendve mondta: — Még egy ötletem van. Nem kel visszariadni a dolgoktól... Gondolkoztam az egészen újra meg újra. Én azt hiszem, közel járok a gazfickóhoz. — Milyen gazfickóhoz? — A gyilkos. Engem egyéb nem érdekel, csak a gyilkos... Én még attól sem riadok vissza, hogy a hatósági személyeket gyanúba vegyem... Nem!... Barátom, meg kel tudni, hogy pénteken hol volt hatósági szemle, vagy vizsgálat, vagy kiszállás... Hátha hivatalos kocsi volt az a bizonyos autó... — Hogy jut az eszedbe? — kérdezte fölényes mosollyal a főkapitány. — Eszembe jutott. S ez igazán villámgyorsan megállapítható... A katonai revolverről jött ez az ideám ... Mit tudom én, nincs-e benne a hadsereg... A főkapitány élesen nevetett, — Szóval mindenki gyanús. — Ez a ti elvetek! Gyilkosságnál mindenki gyanus, még én is, te is, mindenki A főkapitány újra felkacagott s megszorította bunsuzásra a Bátky kezeit. Mikor kiment az uccába, egyenesen és büszkén ment, mint akinek a szép este jól esik. A Szentkirályi-uccára fordult be. A kórházból éppen akkor jött ki Fetter főorvos. Az orvos ellenkező irányban akart menni, de ő utánakiáltott: — Halló! Az orvos megfordult, crákscerén át figyelmesen nézett, s miikor felismerte a főkapitányt, megállóit. — Szervusz. — Szervusz kérlek ajásaan. Megrázta ennek is a kezét, keményen. — Na, hogy van m ind Baltazár Pista barátunk? — A balkaiiját nem fogja többet használni. — Annyi baj legyen. Jofbbfcarrad m meg tudja ölelni az asszonyokat. Nevetett. Aztán azt mondta: — Mondd csak kérlek, mi van a látlelettel ? Bevezetted már a főkönyvbe? Az orvos hallgatott. A főkapitány nevetett — Hát csak írd be — mondta —■ hogy lövés a balikuloscsorlaton, vagy hol. A főorvos nagyon melegen, nagyon mélyen hajlott meg. (Folytatjuk.) Közismert tény, hogy Schmidthauer Igmándi «eiernvlie« Európa legtartalmasabb keserűvíz-forrása s mint ilyen egyedüli a mega nemében. Gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz mellékelve.