Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-26 / 47. (2564.) szám

10 rPl«<MMAG^ARHÍRLAP 1931 február 26, csütörtök. Kft.<31AZPAiSÍÁ6n A gazdasági válság egyik oka Legutóbb a munkácsi gazdasági élet egyik tényezőjének a gazdasági váság és munkanél­küü­liis­ég problémájáról szó­ló cikkét közöttük. Ma egy kassai­ ipa­ros tollából hozzuk az alábbi hozzá­szólást Kassa, február 25. Mi okozza a gazdasági válságot? Merész volna csekélységem­től, ha azt állítanám, hogy megfelelek erre a fogas kérdésre. Mindössze a gazdasági válság egyik fattyúhajtására kívánok rámutatni. Sokszor olvassuk, hogy a nagy pénzbőség okozza a gazdasági válságot, máskor ennek el­­ellentéte, a pénzhiány van kiélezve s most leg­újabban Oroszország erőszakos árleszorító hullámára kenünk mindent. Nézetem szerint a pénzbőség sohasem okoz­hat válságot, mert az nem fog bekövetkezni sohasem, hogy mindenkinek sok pénze, túl sok pénze legyen, de valószínűbb az, hogy amíg élet lesz, addig mindég feszn­ek szükséget szenvedők. A közelmúltnak valuta­ okozta gazdasági vál­ságai bizonyos mértékben óvatosságra tanítot­ták az embereket és ennek tulaj­doní­tható, hogy ma a túl sok pézzel rendelkezők túl óva­tő­sek és voltaképpen ez az óvatosság okozza a válságot. Kérdés már most, hogy helyes-e ma ez a túlzott óvatosság? Szerintem nem! Mert ahogy mindent bizonyos mértékkel mérünk, tehát ha­­tárolunk. Ugyanúgy meg kell szabni határait a pénz elhelyezésének is. Mértéktelen, hogy a nagybank összevásárolja néhány nap alatt a kisbank részvénytöbbségét, avagy a nagyvál­lalat tönkreteszi és ezáltal megakaszt­ja a kisvállalatot és mivel bőven rendelkezik tar­talékkal, tehát könnyen szüneteltetheti és szünetelteti is üzemét, miáltal hozzájárul gazadasági válság kiéleződéséhez. Ha mérték­­­letes volna, könnyen áldozhatná fel nagy tar­talékának egy csekély hányadát, miáltal eny­hítené a gazdasági válságot A világháború előtt egy 30—40 ezer lakosú városban volt 6—7 bank, melyek a helyi és környékbeli igényeket (igaz egy százalékkal magasabb kamatláb mellett) minden nehéz­ség nélkül és sokszor — mondhatni — csak j becsületszóra, de ellátta. Ezek mellett volt egy-két ügynöke egy-két nagyobb banknak, akik csekély provízió ellenében nagyon ked­vező amortizációs kölcsönt folyósítottak. Ezek­nek áldásos működése csendes megelégedést és hangsúlyozom, nyugalmat biztosítottak. Az evvel kapcsolatos üzleti élet állandóan fog­lalkoztatott mindenkit, vagyis ismeretlen foga­lom volt a nagyfokú munkanélküliség, az éhe­zés, az egymást taposó zsúfoltság, a pince, vagy disznóól-lakás és végül az általános el­égedetlenség. Ezzel szemben mi van ma? Dacára a világháborúnak mindenütt szép­számú a szaporodás és az azelőtt 40 ezer la­kosú város, ma 70 ezer lelket számlál, 7 kis­bankja helyett ma 3 szövetkezete, 21 bank­fiókja, 6 banküzlete, számtalan bankügynöke van, melyek — ha adnak is — nagyon drágán adják a pénzt. Ez azonban még nem volna a legsúlyosabb baj, hogy drágán adnak, de na­gyobb baj, hogyha adnak kölcsönt, akkor leg­alább 5—6-szorosan akarnak biztosítva lenni. De túlnyomórészben egyáltalában nem folyó­sítanak kölcsönöket. Amortizációs kölcsönről szó sem lehet, mert bár van egy filiálé, ame­lyik csupán ezzel foglalkozna, de annak lebo­nyolítása legkevesebb egy félévet vesz igény­be, miért is pl. új építkezéseknél közben egy­­ideiglenes kölcsönről is kell gondoskodni, ami méregdrágává teszi az üzletet, tehát nem vehető igénybe. Vagyis mit csinálnak a nagybankok? Össze­vásárolták a kicsinyek részvénytöbbségét és létesítettek helyettük fiókokat, amelyeknek szabad kezük nincsen s feladatuk minél több betétet szerezni, azokat a központba küldeni, ahol biztos trezorokban nyugodtan halmozha­tók és halmozódnak mindaddig, míg a pénz­kapacitások megelégelik és mesterségesen nem csinálnak egy jobb konjunktúrát. De vajjon lesz-e ehhez idejük? Már most, nézzünk széjjel egy kissé az ipar és kereskedelem tenén is. Mi történik itten? A kisiparost tönkre tette a jelemtelen kon­­társág s aki ezt is elbírta, azt tönkre tette vagy tönkre fogja tenni a gyáripar. A kisgyárakat felszívta a nagygyár, a nagygyárak egyben ke­reskedők is lettek és még ezzel sem elégedtek meg, hanem európai karteleket létesítettek s mo­st vannak kialakulóban a világká delek. Mi következik ebből? Világos, hogy nem más, mint a pénznek, vagyis a legnagyobb föl­di hatalomnak minél szűkebb körzetbe való tömörítése, tehát az egészséges verseny meg­szüntetése és a pénz hatalmas, mindent uraló diktátuma. Amit ma Amerikában egy néhány pénzfejedelem, bár még nem egyetértve, de már gyakorol is. S ez a meggondolatlan, népő gazdasági po­litika okozza elsősorban a gazdasági válságot. Meggondolatlan és helytelen gazdasági poli­tika, mert ennek folyománya az, hogy tönkre­ment és válságba jutott a közhivatalnok, a kispogár, az iparos, a kereskedő s végül kü­lönösen a munkás! Tehát a tulajdon képzeld adófizetők, vagyis az államfén tartók ma már túlnyomórészt teljesen vagyontalanok és fize­tőképtelenek. Az ember azonban öntudatos és cselekvő lény, miértig ez a folyamat még tá­volról sem nyert befejezést, illetőleg folyta­tódni fog. És mi lesz ennek a folytatása? Ezt nem is kell körvonalazni, mert a természet­szerű következményeket minden józan, nyitott szemű embernek látnia kell és ettől joggal félhetünk. Nem azokat féltjük, kik ezt elő­idézték, de féltjük azt a millió és millió ártat­lan embert, akik ennek szenvedő alanyai lesz­nek. Most még nem késő, most még lehet vál­toztatni ezeken a félelmetes kilátásokon, az eddigi határtalan önzésből és pénzéhességből kell az illető köröknek egy keveset, egy na­gyon keveset engedniök. Nem kell senkinek munkanélküli nem kell pénzpocsékoló szü­kségmunka, segély, nem kell álmos és semmit el nem végző ankét, mert ezek mind csak az adóterheket emelik fölöslegesen. De adjanak mindenkinek, akinek jár, a megélhetéshez elegendő nyugdíjat, tisztességes rokkant ellátási díjat, a munka­képeseknek pedig mindenkinek munkát. Munkát? Kérdezhetik sokan kétkedően mosolygva. Igen, munkát! Mégpedig úgy, hogy a kapitalisták ne üljenek a pénzen, de forgassák azt méltányos kamat ellenében, adjanak amortizációs kölcsönöket és gyorsan adjanak. Ne nézz­enek minden­kit gazember­nek, hisz van még becsületes ember is. S ne legyenek kapzsiak! Szűnjenek meg a kartelek, fejlődjön ki is­mét az egészséges verseny. Egy ember an­­­nyit keressen, amennyire tényleg szüksége van, miáltal jut más embertársának is. Legyen megértő gazdasági politika minden vonalon és mindenkivel szemben s ha már muszáj határvámokkal dolgoznunk, mindegyik fél érdekeit egyenlően védjék.azok Az sem szerencsés politika, hogy munkanél­küli segélyekre súlyos milliókat fordítanak, amelyek annyira elapróztatak, hogy a mun­kásoknak még levegőre sem elegendő és ez­zel szemben az adóterhek mindég nagyobbak s az adókönnyítéseket (pl. a h­ázadó mentes­séget) egyre szűkebb korlátok közé szorít­ják. Holott ellenkezőleg az adókedvezménye­ket ki kellene bővíteni és a kivetéseket mél­tányosan kellene kezelni, miáltal kifejlőd­hetne az adómorál. Ha a pénz nem a trezorban fog heverni, de közhasználatban lesz, ha a kartelek megszűn­nek, ha az államok minden tisztviselőjüket megfizetik, nem kegyelemkenyeret, de nyu­godt megélhetést biztosító fizetéssel, nem pro­tekciós, de igazi munkásokat fognak alkalmaz­ni, törlik a 703-as és hasonló törvényeket akkor nem lesznek megvesztegések, nem sikkasztás, korrupció, lopas, rablás, gyilko­lás, nem lesz szükség oly sok börtönpalotá­­ra, mert mindenkinek lesz munkája és meg­élhetési lehetősége. Akkor ismét teherbíró lesz a polgár, ismerni fogja az adómorált és szí­vesen fogja fizetni a reá kirótt méltányos adót, már csak azért is, mert az nem lesz ellenér­ték nélkül felhasználva. Erőskezűl, helyre irányo­s akadályt nem is­merő politikusok kellenének a mai gazdasági problémák megoldásához, akik meg tudnák menteni a gazdasági megsemmisüléshez köze­ledő vén Európát. "» Re&atkó Endre: gazdasági válság nemzetközi relációi nem fog­nak súlyos befolyást gyakorolni a csehszlovák piacra. A január havi külkereskedelem­ terje­delme nagyon csekély volt, emellett az árszín­vonal ismét süllyedt a nemzetközi piacokon is. A január havi fizetésképtelenségek száma na­gyon magas volt, a régebbi jelentésekben meg­állapított indokokon kívül erősen hatott az év­szak is.­­ A csehszlovák korona árfolyama nyugodt maradt, a devizakészlet csökkent, a csökkenés azonban kisebb, mint az előző évek megfelelő szakában. Autonóm vámot vezetnek be az autók be­hozatalára? A február 20-án aláírt csehszlo­vák-francia kereskedelmi pótszerződés Cseh­szlovákiának az automobil vámok megállapí­tásánál való kötöttségét felmondotta, miután Franciaország kijelentette, hogy autóiparának semmi különösebb érdeke sem fűződik a csehszlovákiai autóiparhoz. Ez azt jelenti, hogy Csehszlovákia most tetszése szerint emelheti az autó vámját­ Ezek a hírek nagy feltűnést keltettek egyrészt ama belföldi kö­rökben, amelyeknek az autósport fellendü­lése a szívén fekszik, másrészt a külföldi autóiparban is, amely megijedt, hogy most Csehszlovákia tényleg védővámokat fog be­vezetni az autóbehozatalra. A belföldi autó­gyárak egyelőre azzal igyekszenek megnyug­tatni a közvéleményt, hogy az esetleges vám­emelés a belföldi autók árát nem fogja meg­drágítani. Ha ez igaz is, ezzel szemben két­ségtelen az is, hogy az autó további áresését a magas vámok fel­tétlen­ül megakadályoz­nák. A Lidové Noviny értesülése szerint­ az autonóm automobilvámokat a kormány a legrövidebb időn belül be akarja vezetni, egyelőre azonban nem lehet még tudni, hogy az milyen formában fog megtörténni. A kül­földi autógyárak képviselői a mai napon til­­takoz­tak a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszternél az autóvámok hirtelen és elő nem készített emelése ellen. Az európai enyvkartell csökkenti a terme­lést­ Az európai enyvkartel a közelmúltban határozta el a termelés tíz százalékkal való redukálását. A kartel a múlt napokban Pá­­risban tartott ülésén elhatározta az újabb 10 százalékos redukciót. Hatalmas szovjetorosz megrendelések Len­gyelországban. Az orosz kereskedelmi kép­viselet a felsősziléziai acélszindikátusnál 70 ezer tonna hengerelt acélárut rendelt meg s ezt a rendelést állítólag 100 ezer tonnára fogja felemelni. A megrendelés pénzügyi ol­dalának lebonyolításáról most társainak. A szén és koksztörmelék szállítási ked­vezménye. A csehszlovák állami vasutak ked­vezményesen szállítják a barnaszenet és a koksztörmeléket a következő vonalakon: Ra­­dovcc államhatárról Podbrezová, Hnusta ál­lomásra. Linjiak­tovcéről Vluehovo, Rozsnyó­­bánya, Hnusta, Gom­baszögbánya állomások­ra. A szállítási díj­kedvezményt az év végén visszatérítés formájában adják meg, feltéve, hogy legalább 10.000 tonna barnaszenet, illet­ve összesen 28 ezer tonna barnaszenet és koksztörmeléket szállítottak. A prágai Kreditansta­lt der Deutschen múlt napokban tartott közgyűlésén, elhatároz­a­ta, hogy 4,5 százalékos osztalékot fog fizetni, vagyis ugyanannyit, mint a múlt évben. Az 1030 évi tiszta nyereség 1 millió S06 ezer 355 korona volt. „A gazdasági válság oka­ s enyhítésének lehető­ségei". Spitaler dr., a reichenbergi kereskedelm­i és iparkamara szakférfija most adta ki a fent közölt címen egy érdekes szaktanulmányát, amely *20 koronáért ka­pható a Stiepel könyvkiadóvállalat rei­­chenbergi központjánál. A kis kötet a gazdasági válságra vonatkozó statisztikai adatok gazdag tár­házát adja, majd a válság okai körül kifejlődött vitákat. Ismerteti, végül részletesen előadja a gaz­da­­sági válság politikai természetű szülőokait s az ezek megszüntetésére irányuló törekvéseket (Fián­­európa, középeurópai mozgalmak) ismerteti. A má­sodik részben a marxizmusnak a gazdasági válság­hoz való viszonyát fejti ki s ennek kapcsán meg­ismerteti az olvasóval Schmalenbach, Brown, Fer­­dinand Fried elméleteivel. A szerző a továbbiakban Cassel, Lederer, Keynee, Lloyd George, Görbeim tanait ismerteti s különösen Amno­n berni közgaz­dász érdemeit méltatja. — Külön részben foglalko­zik a mezőgazdasági válsággal. A könyvecskének minden gazdasági kérdéssel foglalkozó egyén szá­mára érdekes mondanivalói vannak. Az osztrák mezőgazdaság védelme. Bécs­­ből jelentik. Az alsóausztriai Landbund köz­gyűlésén egyebek között Winkler mérnök, belügyminiszter azokról a kormányintézke­désekről referált, amelyekkel az osztrák me­zőgazdaságot védelmezni kívánta. Ezen kí­vül a mezőgazdaság védelmét célzó terveze­tekről is referált, így az osztrák kormány rendeleti úton fogja megtiltani a fagyasztott hús behozatalát. A kormány a lengyel ser­­téskiviteli szindikátussal abban állapodott meg, hogy az évi 506 ezer darab sertéskon­tingenst heti részekre fogják felosztani. gabonabehozatali központ — lényegében A gabonamonopolium­ — tervéről végleg a jövő a héten fognak dönteni. Ez a terv azonban olyan nagy nehézségekbe ütközik, hogy Win­­ter miniszter nem bízik életre hívásában. A Jugoszláviával, Olaszországgal és Magyaror­szágal folyamatban levő tárgyalások a kon­­tingentálás elvén alapuló kölcsönösséget akarják megvalósítani. A miniszter ama re­ményének adott kifejezést, hogy ezt az újfaj­ta kereskedelmi szerződ­és típust sikerül meg­kötni s akkor ezek a szerződéseik is nagy mértékben fogják védeni az osztrák mezőgaz­daság érdekeit. Ripária portális alanyon készült, gyökeres, fás oltványok. A leg­elterjedtebb csemege és borfajták és néhány különlegesség, lugas művelésre is alkalmas eladók. Gerő István szőlésznél, M­ irtt-Z­obor, Martinská dolina. A csehszlovák kereskedők központi tanácsa jóváhagyta a kamarai novellát. A kereskedel­mi és iparkamarák reformjáról szóló törvényja­vaslatról az érdekelt szak­testül­etek mostaná­ban tárgyalnak. Míg a gyáripari érdekeltségek a törvénytervezet némi módosítását követelik, különösen a kamarai választásokra vonatkozó intézkedéseknél, addig a csehszlovák kereske­dők központi­ tanácsa a múlt napokban tartott ülésén a kamarai javaslatot- minden módosítási kívánság nélkül, mint­ a kereskedők érdekeivel egyezőt, elfogadta. Az állami ipartanács általá­nos bizottsága ugyancsak a múlt napokban tár­gyalta a kamarai javaslatot, s annak alapelveit jóváhagyta, mindössze ama kívánságának adott kifejezést, hogy a törvényhozás a kisiparosok érdekeit a kamarákban jobban juttassa ér­vényre. Az Odera—Elbe—Duna összekötő csatorna tervéről tárgyaltak az ipari és kereskedelmi szakérdekeltségek, a kereskedelmi és iparka­marák kiküldöttei s a központi állami hivatalok képviselői a múlt napokban Mahriseh Ostrau­­ban megtartott­ értekezleten. A tárgyalás alap­jául a víziutakat építő igazgatóság által ki­dolgozott terv szolgált. A terv szerint a hatal­mas csatornát az Odera vízrendszerének a sza­bályozásával kezdenék meg. Az előkészítő munkák részben befejeződtek, részben még fo­lyamatban vannak. A pénzügyi kérdés megol­dását­ a vízgazdasági alapról szóló, most alko­tandó törvénytől remélik. Az értekezleten a hatalmas terv ellen semmi lényeges ellenvetés nem hangzott el. A francia acélgyárak a távoli kelet számá­ra dolgoznak. Néhány francia vasgyár, kö­zöttük a de Homocourt­ de Wendel, Hudir és de Rombas vállalat a Kínába irányuló keres­kedelem lebonyolítására külön kereskedel­mi társaságot alapítottak. Ez a tény annak a bizonyítéka, hogy a francia vasgyárak erő­sen érdeklődnek a távol Kelet piacai iránt. Meghosszabbították a német-román keres­­kedelmi egyezmény hatályát. A február 28- án lejáró német-román kereskedelmi egyez­mény hatályát a két állam kormánya közös megegyezéssel határozatlan időre meghos­­­szabbította azzal, hogy a szerződés egy hó­napi felmondással hatályon kívül helyez­­­h­ető. Ford után Citroennel tárgyal Jugoszlávia. Belg­ródból jelenítik: Font végleg lemondott arról, hogy Jugoszláviában autógyárat alapítson, mert azok a kedvezmények, amelyeket a jugoszláv kormány neki felajánlott, nem e­égitiik ki. Most Citroen pá­risi autógyárossal tárgyal a belgrádi kormány. Prágai Mintavásár-sorsjegyek. A hetedik prágai tárgysors­játékra 5 koronáért kaphatók sorsjegyek, melyeket mindenütt árulnak, így a Vásárhivat­al­ban, Prága, VII., Velctrzni tr. 200 (Sorsjáték-osztály) is. Első díjként egy luxus Tatra-automobil, vagy ékszerek, vagy egy luxuslakás berendezés szerepel a 150.000 Ke ér­tékben. Második díj egy kétszobás lakásberen­dezés, vagy motorkerékpár a 30.000 Ke érték­ben, harmadik díj egy pianínó, vagy egy motor­­kerékpár, vagy egy női bunda a 10.000 Ke ér­tékben, negyedik díj egy 12 személyes ezüst erőkészlet, egy lakásberendezés, vagy egy fér­fibunda a 10.000 Ive értékben. A további 2500 nyeremény közül van olyan, amely értéke meg­haladja az 5000 Ké-t. Az első és második díjat a nyerő kívánságára készpénzben is kifizetik. Mivel 5 sorsjegyet 25 korona helyett­ 20 koro­náért árusítanak, a sorsjegyek hamaros elfo­gyásával lehet számítani. Tanácsos tehát a sors­jegyeket idejében beszerezni, mivel az 1931 áp­rilis 6-ára kitűzött húzás előtt már aligha lesz­nek kaphatók. Hodzsa előadást tart a Középeurópai Intézet­ben. A brüinni Középeurópai Intézet­ március 5-én, csütörtökön 18 óra 30 perckor tartandó vitaestjén Hodzsa Milán volt miniszter fog elő­adást­ tartani erről a tárgyról: Csehszlovákia és Középeurópa. Az előadás színhelye a brü­nni kereskedelmi és iparkamara előadóterme lesz. Vendégeket szívesen látnak. Az előadás iránt, már most igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A postatakarékpénztár április elsején kezdi meg működését. Az 1930 szeptember végén a postatakarékpénztár megszervezéséről szóló törvény meghozatala óta az illetékes körök se­rényen dolgoztak a törvény végrehajtásának az előkészítésén. A munkálatok annyira haladtak, hogy a postatakarékpénztár a b­e­tét­gyűjtési szolgálatot előreláthatólag április elsején meg­kezdheti. A nemzetközi acélkartellben oly irányzat kezd megszilárdulni, hogy az általános értéke­sítési válságra való figyelemmel a kartell je­lentősen csökkentse a termelést. A kartell tag­jai csaknem kivétel nélkül egyetértenek ezzel a tervezettel, csak a francia csoport vall némi­leg eltérő nézetet. Franciaország ugyanis azt kívánja, hogy a belföldi piacon teljesen szabad kezet kapjon s a korlátozás csakis az exportcé­lokra gyártott acélra vonatkozzék. A Csehszlovák Nemzeti Bank a gazdasági helyzetről. A Csehszlovák Nemzeti Bank bank tanácsa tegnap tartott ülésén megállapította, hogy a pénzpiac likvidsége újév óta ismét nö­vekedett. A januári ultimé igen csekély hitel­igények mellett teljesen sima lefolyású volt. A pénzintézetek valamennyi csoportja leszállítot­ta a kamatlábat. A tőzsdei helyzet némileg megjavult, az osztalékpank­ok egyes csoportjai jelentő­s árfolyamemelkedést, értek el.­­ A me­zőgazdaságban idényszerű nyugalom van. Az őszi vetések állása jónak mondható. Az ipar foglalkoztatottsága az éveled szokásos holt idány következményeit mutatja. Egyes jelek­ből, így a készülő beruházási tervekből, a rak­tárak kiegészítésének terveiből arra lehet­ kö­vetkeztetni, hogy a legközelebbi hónapokban a­­ gyáriparban némi élénkség várható, hacsak a Szőlőoltványok

Next