Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-18 / 65. (3396.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több fittyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki Mill SZÁMUNK A KÉPES HÉTTÉ 28 CLDfil Ára a korona 65. (3396) szám • Vasárnap • március 18 A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágait, Panská alice 12. IL emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská alice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGŐNYCIM: HIRLHP. PRffHrt KOSSUTH LAJOS EMLÉKÉRE írta: SZVATKÓ 1894 március 20-án hallt meg Turulban kilenckétéves korában Kossuth Lajos. Most, hogy Gálának évfordulója negyvenedszer visszatér, •iembe jut legnagyobb Kossuth-élményem, állami fordulat után alig egy évvel először értem Prágába, mint fiatal félős diák és telegalmas rettegéssel kerestem szobát, ahol megtudhatom az idegen városban. Nem értettem nyelvet, nem értettem a sziveket, az örömöt és összetörve érkeztem késő délután egy cseh dádhoz, ahol lakást kínáltak. Bevezettek a bába, fülledt kispolgári szoba volt, nagy leveceerép növénnyel az ablak előtt, fölgombosíott csipketakaróval az öreg díványon. De a ma félhomályból, a falról, szép komoly arc.1. magyar körszakállal egy ismerős arcképzett reám — Kossuth Lajos arcképe. A formát szorongatta a sírás. Ottmaradtam. Éreztem, az akciórádiusz, amellyel a kormnyzó szétharcolta a magyar székemet Euróbán, Prágán is átfutott s összeomlás, váltás ellenére ott hagyta nyomát, a cseh kispolgár obijában. A cseh kispolgár bizonyára szerette szabadságot, álmodott róla, harcolt érte és jó vagy nagyatyja Kossuthoz bűzdült annakajén, ha Réce ellen lázadozott és a népek szabóságáért lelkendezett. így került a kép a szoba, s ott maradt, mint megmarad a polgári odákban Dante szobra, Bonaparte képe, a ré, letűnt lelkesedés és tisztelet emléke, ott riadt, mint szent és nemes tradíció akkor is, mikor minden elviharzott, amit jelenthetett. Minden elviharzott? Kossuth Lajos nem több a már csak emlék, a magyarság legemberibbrténelmi korszakának édes-bús emléke? Nem tbb, mint egy legenda emléke, mert Kossuth cor oly legenda volt már, amikor még hatott magyarok között? Igaz, Kossuth keze nem jut többé a politika darázsfészkébe, de mi váltzatlanul itt élünk a dunai térben, amelynek őolt első megfogalmazója, amikor letisztult korban a dunai konföderáció eszméjéről beszélt, áltozatlanul itt élünk és Kossuth nemzetközi roblémái nyíltak maradtak. Évtizedekig nem az hatott Európában és főleg magyarok között, amit Kossuth Lajos mondott , hirdetett, hanem az hatott, ami Kossuth Lajs volt: a szabadsághős, a férfi, a vas erő, nagyszerű szónok, a lélek heve. Ma gyakran isszatérnek politikai alapelveihez, például a mai konföderáció eszméjéhez. De túlzás volna ktív hatóerőket kibogarászni Kossuth jelentőégének méltatásánál ma, negyven évvel halála után. Amit a szabadsághős a magyarságnak ma elent, más síkokon keresendő. Kossuth Lajos ette európai nemzetté a magyart, nemcsak európai nemzetté, hanem egyetlen csapásra vezető európai nemzetté. Népek, különösen kis népekörténelmében vannak korszakok, amikor évszáwdos tespedés után hirtelen bőséges erőforrások fakadnak mélyen és megindul az értékek, az aktív tehetségek csodálatos csobogása. Ilyenkor az egész világ felfigyel rá. A cseh nép például 1918-ban állott a nagy vezéregyéniségek tömeges fellépésének e szerencsés pontján, s Masaryk vezetésével nagy gárda ébresztette és irányította a nemzetet, a magyarok a múlt század negyvenes éveiben vetítettek ki önmagukból — Európa ámulatára — csodálatos óriási gárdát. Széchenyi, Petőfi és Kossuth e gazdag bugyorásnak három legkimagaslóbb egyénisége volt. Ha akkor el is buktak, az egyik megőrült, a másik meghalt, a harmadik Istentől adott csodálatosan hosszú élete ellenére örökké számkivetésben élt, mártíromságuk eredménye nem maradt el, mert amit az 1867-i kiegyezés utáni idő aratott, tulajdonképen a reformkorszak és 1848 vezette. Kossuth Lajos fellépése előtt a magyarság európai szemmel nézve nem jelentett sokat. Osztrák tartományt, egy adatot a Habsburgok birodalmának népkonglomerátumában. Azután jött 1848 és Kossuth Lajos szerepe megalapozta a magyarság érvényét a kontingensen. Soha nagyobb haszonnal nem járt emigráció, mint a Kossuthé, s nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a szabadsághős jelentősebbet végzett nemzetéért a számkivetésben, mint a forradalom alatt. Mai szemmel sokra tudjuk értékelni külföldi működését: ő ismertette és szerettette meg a magyarságot s az eredményes agitációnak messzemenő következményei támadtak 1867 körül A magyar nemzetnek a hatvanas években világérvénye volt. Petőfi a legnagyobb európai költőnek számított, akihez Coppée, Ibsen és Nietzsche ódát irt; — Kossuth pedig egy kis nemzet, nagykövetének, akinek működése irányítóan hatott a kor politikai kialakulására, aki minisztereket buktatott Angliában és fütötte Marx és Engels mozgalmait. A háború után éreztük a legtisztábban, amikor a magyarság elhagyatottan állt Európában, micsoda óriási jelentősége lehet egy európai érvényű nagy egyéniségnek, aki a világ rokonszenvét a kis nemzet felé tudja irányítani. Kossuth megtette, mert egyénisége és világnézete alkalmas volt erre. Kész a háromhatalmi egyezmény Valamennyi középeurópai állam csatlakozhat a római konzultatív paktumhoz A dúcé több államot meghív a jairean tárgyalások folytatására A miniszterelnökök hazakészülődnek a filmirek egy merényletről Megoldották a magyar búza problémáját Róma, március 17. Mussolini pénteken este fél tíz órakor a Capitolium termeiben fogadóestét adott Gömbös, Dollfuss és a Rómában összegyűlt máltai lovagok tiszteletére. A magyar miniszterelnök tábornoki díszegyenruhában jelent meg az estélyen, ami nagy feltűnést keltett. Azonnal hatalmas eső- Újabb német-magyar és szombat Róma, március Vlr Gömbös Gyula magyar miniszterelnök ma délelőtt tovább folytatta megbeszéléseit a Rómában tartózkodó diplomáciai tényezőkkel. Délelőtt féltizenegy órakor von Hasse német nagykövet jelent meg a magyar követségen s hosszabb időt töltött Gömbös társaságában. A német nagykövet távozása után a római francia ügyvivő tett látogatást a magyar követségen. Déli tizenkét órakor a tárgyalások javában folytak. Dollfuss osztrák kancellár ma reggel repülőgépen Nápolyba utazott, de délután visszatér Rómába, hogy aláírja a háromhatalm»i megállapodást. A konzultatív egyezményt délután öt órakor írják alá a Palazzo Veneziában. Elvileg megtörtént a megegyezés A konzultatív megállapodás lényege az, hogy a három állam kormánya kötelezettséget vállalt arra, hogy az egymást közösen érdeklő kérdésekben együttesen foglalnak állást és ennek érdekében a három kormányfő sűrűbben fog találkozni egymással. A gazdasági megállapodás intézkedéseinek legfontosabb célja, hogy a magyar búza számára megfelelő áralakulást biztosítsanak. A megállapodás nem áll ellentétben a három ország teljes függetlenségének és önállóságának elvével. Ezt jegyzőkönyvbe is foglalták és hangsúlyozni kívánták azért, mert bizonyos sajtóorgánumokban ellenkező híresztelések jelentek meg. A gazdasági megállapodás részleteinek port vette körül Gömbös Gyulát, akit a történelmi csarnok szobrai között Mussolini kalauzolt. A később érkező Dollfusst ugyancsak nagy érdeklődéssel fogadták. A teremben háromezer vendég számára terítettek. Gömbös éjjel tizenegy óra után távozott a Capitoliumból, francia-magyar tárgyalás délelőtt gyakorlati keresztülvitelére vonatkozó tárgyalások április 5.-én kezdődnek meg Rómában a három állam gazdasági szakértőinek részvételével. Megállapodtak abban is, hogy ezeket a gyakorlati vonatkozású tanácskozásokat április 30.-ig befejezik. Elutazás Róma, szombat este tíz órakor március 17. Gömbös és Dollfuss szombaton este 10 órakor együtt indul haza kíséretével együtt Rómából A két miniszterelnök Velencéig utazik együtt, ahol Dollfuss kiszáll, mert meg akarja látogatni Lafontaine bíborost. A tárgyalások küzdelmes része Budapest, március 17. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Pesti Hírlap Rómába kiküldött külön tudósítója a három miniszterelnök tanácskozásaival kapcsolatban igen érdekes értesüléseket szerzett. Politikai kérdésekben, jelenti a lap római tudósítója, minden zökkenés nélkül megegyezett a három miniszterelnök. Abban a pillanatban azonban, amint a vámtételekről, a lekötött árumennyiségekről és szállítási költségekről kezdtek beszélni, mind a három miniszterelnök átalakult egy kereskedelmi ügylet felett vitatkozó kereskedővé. Mind olasz, mind pedig osztrák részről kijelentették, hogy a római tárgyalások egész folyama alatt Gömbös igen elszántan, keményen, sőt nyakasan képviselte Magyarország álláspontját. Magyar szempontból legelsősorban a búza körül forgott minden. Magyarország az olasz és osztrák búzatermelés árának feléért tudja szállítani a maga kitűnő, kemény búzáját, arai ellen természetesen mind az olasz, mind az osztrák érdekeltek protestáltak. Gömbösnek keményen kellett hadakoznia, írja tovább a római tudósító, s azt hisszük, hogy ez volt az a pillanat, amikor Gömbös élt azzal a jogával, hogy az asztalra üssön. Magyarországon viszont a magas ipari vámok bizonyos ipari termelést kedvezményeztek, mert lehetővé tették, hogy egyik,másik iparág a magyar fogyasztó közönség érdekeivel ellentétben indokolatlanul magas haszonhoz jusson. Úgy tudjuk, hogy a római konferencia csorbát ütött ezen a kivételes helyzeten s a közeljövőben a magyar ipar főleg az osztrák versenyt fogja megérezni. A magyar sajtó ünnepli az eredményt Budapest, március 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Rómában történt megállapodást a budapesti sajtó túlnyomórésze vezércikkben üdvözli. A Pesti Hírlap ezeket írja: Gömbösnek azt a kijelentését, hogy a tárgyalásokkal meg van elégedve, nem szabad lekicsinyelni. Gömbös gyakorlati politikaié, aki nagyon jól tudja, hogy ezt az egyéni meggyőződését, kemény kritika, alá fogják vetni Magyarországon, esetleg akkor, ha a szerződésnek minden részlete ismertté válik. Tegnap este nyilvánvaló lett az a nagy titok, amit mindenki tudott, hogy politikai kérdések is lényeges programpontjait alkották a hármas tanácskozásoknak. Ezt a tényt Magyarországon többre értékelik, mint a római felfogás teszi. Ez a megállapodás elintézi az Anschluss kérdését és kimenti Magyarországot abból a fojtogató gyűrűből, amely Upvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül