Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-03 / 276. (3828.) szám

■— ' TM,'■<' ' - v Előfizetési ár: évente 300, félévve 150, negyed­ ’ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^ SzloVe­lSzkoj és MSZÍnSzkoj magyarság “l­celZ, I. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. politikai alapÍtopja • • TELEFON: 30311. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.­ Ki. / SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRflHil, Ankét a magyar kultúráról (sp) Prága, december 2. : A legtekintélyesebb cseh napilap megren­dezte minden évi irodalmi ankétjét, amely­nek folyamán a csehszlovák közélet több­száz kiválósága nyilatkozott a felvetett kér­désről: milyen könyveket tartott ön az el­múlt év legjelentősebb alkotásainak? Külön szerepelnek a belföldi és külön a külföldi művek és a sokoldalas válaszanyagból elénk bontakozik a prágai szellemi élet, a prágai ízlés és igény teljes panorámája. Az első dí­jat Capek Károly Masarykkal folytatott be­szélgetései érték el, a legtöbb nyilatkozónak ez volt kedvenc könyve. Benes külügymi­niszter Csehszlovákia új, hatalmas statiszti­kai atlaszát nevezte meg kedvenc olvasmá­nyának s a miniszter munkatársai természe­tesen siettek ugyanebben a műben látni az év nagy irodalmi eseményét. A sznobizmus, a feltűnési vágy, az erudíció fitogtatása gyakran szerepet játszik a válaszokban, kü­lönösen a különcködő­­ irodalmárokénál, a Prágában elég gyakori politikai széplelkek és férfi-kékharisnyák nyegle táborában, akik hol a feledékenység homályából ásnak ki elfelejtett poros salabaktereket s megra­­gyogtatják a szenzációhajhászás beteg fé­nyénél, hadd ámuljon ország-világ páratlan műveltségükön, hol a legeslegujabbat tartják természetesen a legeslegjobbnak is s olyan művekre hivatkoznak, amelyek egyelőre könyvalakban meg sem jelentek s a folyó­iratok folytatásaiból sugároznak kizárólag azok felé, akik nagyon firtatják jólértesült­­ségüket és a világért nem akarják, hogy va­lahogy lemaradjanak az első felismerők dí­szes sorából; de a kinövések mellett a vála­szok zöme józan, okos megnyilatkozás, amelyből nemcsak a cseh szellemi életre és termelésre, hanem bizonyos fokig az általá­nos európai szellemi hullámzás aktuális fo­kára is következtethetünk. Érdekes megfigyelni, mennyire háttérbe szorul a „széppróza", a regény s a novella e felsorakozásban. A megnevezett könyvek­nek legalább kétharmada nem tisztára iro­dalmi mű s ha nem is szakmunka, átmeneti műfaj a publicisztika, a történelem, az élet­rajz, a riportázs, a világnézethirdetés kö­zött. Capek után azonnal R. H. Bruce-Lock­­hart műve következik a „Retrait of Glory“, amelyben a volt angol diplomata és keres­kedelmi ügynök leírja hányódásait a háború utáni évek középeurópai fővárosaiban, fő­leg Prágában és Budapesten, az előkelő tár­saság, a politika, a diplomácia, a művészet és az üzleti világ mohó karjaiban. Brúnó Frank Cervantese a második helyet foglalja el a külföldi művek osztályában James Hil­ton egyik könyve mögött. A külföldi írók közül Feuchtwanger, Werfel, Solohov, Thomas Mann, Giono, Malraux állnak elő­térben, a belföldiek közül mindent megelőz­ve két könyvvel is Capek Károly, majd Kopta, Csep, Kratochvil, Olbracht, Jesensky és Konrád következik. Megállapítható, hogy a francia és a német irodalom a háttérbe szorul s egyre erőteljesebben szerepel az angolszász és a szovjetorosz irodalom, külö­nösen a nem tisztán irodalmi —■ és túlnyomó —■ publicisztikai, életrajzi, történelmi, tudo­mányos, társadalompolitikai munkák között. Magyar irót hármat fedeztem fel. Bole­­slav Lukács, a legkiválóbb szlovák költő, Móricz Zsigmond „Erdély" című könyvét találja az év legérdekesebb munkájának. Egyszer szerepel Körmendi „Budapesti ka­landja", egyszer Jászi Oszkár egyik angol­­nyelvű könyve.* Fájdalmas szívvel tettem le az érdekes ol­vasmányt. Arra gondoltam, elképzelhető-e hasonló ankét a szlovenszkói magyarság körében s ha igen, mi volna az eredmény? Mennyi lehetőség, micsoda gazdagság, mennyi könyv, mennyi szellemi áramlás lé­tezik. De hozzánk fordításban sem juthat el a sok európai könyv, amely az ankéton fel­vonul, nem szólva arról, hogy mint Prágá­ban a cseh és a szlovák irodalom áll termé­szetszerűleg az érdeklődés középpontjában, nálunk a magyar irodalom általános emberi értékű könyveinek kellene betölteniök ugyanezt a helyet. De eljuthatnak-e hozzánk magyar könyvek? Eljuthatnak azok, ame­lyek méltán keltenének bennünk ugyanolyan szellemi és műveltségi emóciót, mint a cseh könyvek a cseh közéletben? Hírből sem is­merjük az év leghíresebb magyar könyveit. Félfüllel hallotunk Szekfű nagy történelmi művéről (egy cseh író Macourek cseh nyel­­­vű és cseh szempontú „Magyar Történel­mét" nevezi az év legérdekesebb könyvé­nek a prágai ankéton), a Magyar Szemle A magyarság pártjainak fényes győzelmével végződött a szepsi, ligetfalusi és főrévi választás Ligetfáun a kisebbségi pártok öt marid Mumot hód­­oltak el a marxista b­oáktól A magyar nemzeti párt nagy győzelme Főréven­­ A keresztényszocia­­sták az eddigi nyoc heven­ tizenkét mandátumma vonu­lak be a szepsi községházára 300 községi választás szenzációja: a Benes-párt országszerte gyengült Pozsony, december 2. Vasárnap zajlottak le Ligetfalun és Főréven a községi választások, amelyek mindkét községben a­ kormánybiztosi rezsim megszűnését jelentik. A választások nyu­godtan, minden incidens nélkül folytak le s a magyarság szövetkezett ellenzéki pártjai szem­pontjából fényes sikerrel zárultak. A választást rendkívül heves küzdelem előzte meg. Több oldalról történtek korteskísérletek, hogy az őslakosság frontját megbontsák. E­ A *» kísérletek azonban mind kudarcot vallottak a Po­zsony előtelepein élő őslakosság öntudatos ma­gatartásán. A magyarság pártjainak pozícióit meggyengíteni nem sikerült, sőt pártjaink lénye­gesen megerősödve kerültek ki a küzdelemből. A szavazás reggel 8 órakor kezdődött Főré­ven 4 s Ligetfalun 10 urna előtt. Főréven 30 mandátumért 13, Ligetfalun pedig 36 mandátum­ért 21 párt vette fel a küzdelmet. Egy man­dátum eléréséhez Főréven 116, Ligetfalun 210 szavazat volt szükséges. A magyar nemzeti párt győze­me Főréven A kisebb lélekszámú Főréven a választási bi­zottság természetesen hamarább készült el a szavazatok összeszámlálásával , így a főrévi vá­lasztási eredmény vasárnap már az esti órákban nyilvánosságra került. Eszerint Főréven leadtak összesen 3493 szavazatot Ebből Zabos-telepre 953 szavazat esik. A részletes eredmény a kö­vetkező képet mutatja: magyar nemzeti párt 612 szavazat, 5 mandátum orsz. ker.­szoc. párt 206 szavazat, 2 mandátum kommunista párt 751 szavazat, 7 mandátum Henlein-párt 451 szavazat, 4 mandátum összl. választ. blokk 390 szavazat, 4 mandátum német sz.­dem. párt 196 szavazat, 1 mandátum német agrárpárt 123 szavazat, 1 mandátum cseh iparospárt 108 szavazat, 1 mandátum A többi kisebb helyi párt nem érte el a vá­lasztási számot s így nem jutott mandátumhoz. Amint a fentiekből kiviláglik, Főréven a máso­dik legerősebb párt a magyar nemzeti párt. Ha pedig a Zabos-telepen leadott szavazatok el­osztását nézzük, úgy az tűnik ki, hogy itt a magyar nemzeti párt a legerősebb 280 szavaza­tával. Itt a kommunista párt mindössze 140 sza­vazatot ért el. Főréven előreláthatólag a ma­gyar nemzeti pártból fog kikerülni a községi bí­ró. Ezt a tisztséget eddig a kommunista párt töltötte be. A félévi választási eredménnyel kapcsolat­ban említésre méltó az az érdekes­­ körülmény, hogy ebben a községben a legutolsó népszámlá­lás 24 százalék magyart mutatott ki, viszont a magyarság pártjai közül egymaga a magyar nemzeti párt a szavazatok 27 százalékát köny­velheti el a maga számára. Ugyancsak szép választási sikerre mutathat rá az országos keresztényszocialista párt is. A párt ugyanis csak most jelölt ebben a községben első ízben, mert eddig súlyos akadályok gördül­tek az elé, hogy itt a párt önálló pártszerveze­tet létesíthessen. Ennek ellenére eszméi annyira hatottak, hogy 201 szavazattal két mandátumot sikerült szereznie. R Kisebbségi győzelem és marxista vereség Ligetfalun (FOLYTATÁS A 2. OLDAL 0. HASÁBJÁN) Ligetfalun a késő éjszakai órákban fejezték be a szavazatok összeszámlálását. Eszerint a részletes eredmények a következőkép alakultak: orsz. ker.­szoc. párt 709 szavazat, 4 mandátum magyar nemzeti párt 690 szavazat, 3 mandátum kommunista párt 1252 szavazat, 6 mandátum Henlecin-párt 933 szavazat, 5 mandátum cseh nemz. szoc. p. 864 szavazat, 4 mandátum csehszh szoc.dem. p. 493 szavazat, 2 mandátum Hlinka-párt 461 szavazat, 3 mandátum német szoc.dem. p. 299 szavazat, 2 mandátum katolikus párt 237 szavazat, 1 mandátum csehszl. agrárpárt 211 szavazat, 1 mandátum nem. választ csoport 209 szavazat, 1 mandátum cseh iparospárt 196 szavazat, 1 mandátum magyar sz.­dem. p. 196 szavazat, 1 mandátum cseh nemz. egyesülés 175 szavazat, 1 mandátum cseh fasiszta párt 143 szavazat, 0 mandátum közt, alkalmazottak 106 szavazat, 1 mandátum dolgozó nép 106 szavazat, 0 mandátum háztulajdonosok 88 szavazat, 0 mandátum polgári blokk 71 szavazat, 0 mandátum cseh néppárt 64 szavazat, 0 mandátum cseh nemzeti liga 28 szavazat, 0 mandátum BHHHBHHB

Next