Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-05 / 29. (3878.) szám

4 % t>mgai-A\\(A\rhirlai» 1936 február 5, szerda. IMBWmBM—tlI 'l IIII A moziban Dagadnak a nagyszabású bodrogközi A vizsgálat megállapította, hogy Leskó József igazgató-tanitó kezén tűnt el a Perbenyiki Hitelszövetkezet 160.000 koronája A pozsonyi országos szövetkezeti központ tíz napi haladékot adott a hatalmas hiány rendezésére ■ ■ Kártyaszenvedélyének és jószi­vének lett az áldozata a szerencsétlen Leskó József ? Királyhelmec, február 4. (A PMH kiküldött munkatársától.) Vasárnapi számunkban röviden jelentettük, hogy a Királyhelmeccel szomszédos Perbenyik köz­ségben nagyszabású pénzügyi szabálytalansá­goknak jöttek a nyomára, amelyek élénken foglalkoztatják az egész bod­rogközi közvéleményt. A lefolytatott vizsgálat azóta megállapította, hogy a nagyarányú sikkasztás középpontjában Les­kó József perbenyiki állami elemi iskolai igaz­gató-tanító áll, aki egyúttal ügyvezető-igazgatója volt a hitel­­szövetkezetnek. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a hitelszövetkezet gazdálkodásában 186.440 koronás hiány mutatkozik s ebből a hatalmas összegből 160.040 koronát elsikkasz­tottak, 26.400 korona pedig könnyelmű hitel­­kihelyezés formájában került ki a hitelszövet­kezet pénztárából. Már elöljáróban is hangsúlyozzuk, hogy nem szenzációhajhászásból, hanem kizárólag az itteni magyarság szempontjából vagyunk kénytelenek foglalkozni a Perbenyiki Hitelszövetkezetnél történt nagyarányú sik­kasztással. Mert a büntető törvénykönyv idevá­gó rendelkezésein fölül a kisebbségi magyar munkánk beállítottsága miatt végtelenül bűnösnek és károsnak tar­tunk minden olyan ténykedést, amely vala­­mely magyar intézmény létezését, életét teszi tönkre s azonkívül esetleg még más magyar egziszten­ciákat is magával ránt a pusztulásba. A szóbanforgó eset annál súlyosabb, mivel a Perbenyiki Hitelszövetkezet, amely az 1880-as esztendőkben Mailáth József nagybirtokos se­gítségével létesült, egyike volt a Bodrogköz legvirágzóbb és az­előtt a legszebb eredményekkel működő pénzintézeteinek és legfőbb célja abban állott, hogy olcsó hitellel lássa el a közeli vidék kisgazdatársadalmát. Napfényre kerülnek a bűnös manipulációk Hogy mi sodorhatta a bűn útjára Leskó Jó­zsef perbenyiki igazgató-tanítót, az egyelőre rejtély még a legjobb barátai előtt is. A Bodrog­közben úgy ismerték Leskó Józsefet, mint a járás egyik legjobb, legképzettebb tanítóját és legjobb pedagógusát, akinek a családján kívül több rokonáról is gondoskodnia kellett Talán ez az utóbbi körülmény is elősegítette az első botlást, amelyet sorban követett a többi s a szerencsétlen ember lassanként egészen elme­rült a bűn ingoványában. Egyes verziók szerint szenvedélyes kártyás is volt, ami szintén sok pénzébe került, mások szerint pedig jelentős összeget osztott el az évek során apróbb kölcsönök formájában a hozzáforduló emberek között. Leskó József még a világháború alatt került a perbenyiki elemi iskola élére s csakhamar sze­repet vállalt a hitelszövetkezet működésében is. Az államfordulat után a szövetkezet ügyvezető-igazgatójává válasz­tották s ezidőtájt még teljesen szabályszerűen, az igazgatóság és a felügyelőbizottság közre­működésével vezette az intézetet. 1924-ig Máthé Miklós perbenyiki református lelkész, utána pedig rövid ideig Szklár Jenő dobrai görögkatolikus lelkész voltak a hitelszö­vetkezet elnökei s mindketten azért mondottak le tisztségükről, mivel állítólag már akkor is szabályellenes dolgokat tapasztaltak a szövetke­zet ügyvezetésében. Utánuk Bajza József dobrai tanító következett a szövetkezet elnöki tisztsé­gében, aki azonban nem sokat törődött az ügyekkel s teljesen Leskó Józsefre bízta a szövetkezet ve­zetését, amely az államfordulatot követő elszá­molási nehézségek és a magyarországi betét­ügyek rendezése után a szövetkezetek pozsonyi központjának felügyelete alatt tovább folytatta működését. A budapesti Országos Központi Hi­telszövetkezettel való elszámolása után a szövet­kezetek pozsonyi központja 60.000 koronás hitelt folyósított a Perbenyiki Hitelszövetkezet részére s ez a hitel tette lehetővé a szövetkezet további működését, annak ellenére, hogy az új állam­határ éppen az érdekkörébe eső vidékétől vágta el. Leskó József már akkor, n­yolc-tíz esztendővel ezelőtt kezdhette el bű­nös manipulációit, mivel csak így érthető meg, hogy 160.000 koro­na szövetkezeti pénz tűnt el , különben most is teljesen vagyontalan , az igazgató-tanítói fize­tésén egyébbel nem rendelkező ügyvezető-igaz­gató kezén. Az első nyom ... Az egész botrányos ügyben csak az az érthe­tetlen, hogy az országos szövetkezeti központ rendszeres évi revíziói során csak 1935 novemberében állapította meg először a központi ellenőr, hogy a hitelszövetkezet ve­zetője könnyelmű hitelkihelyezéseket eszkö­zölt, amelyek csaknem behajthatatlanok és jelentős összegre rúgnak. A központi ellenőr akkor fel­szólította Leskó József ügyvezető­ igazgatót, hogy ezt az ügyet 1936 január 1-ig hozza rend­be, különben az ezévi revízió során komoly kö­vetkezményekkel kell számolnia. Ez volt az el­ső nyom, akkor azonban még távolról sem mert volna senki gondolni arra, hogy a szövetkezet életében mélyrehatóbb bajok is vannak és a hiány hatalmas összegre rúg. Leskó József ugyanis rendkívül ügyesen és vigyázva követte el a sorozatos sikkasztásokat és az egyre szaporodó hiányokat váltókkal fe­dezte, vagy pedig az utóbbi időben egyálta­lán be sem vezette a szövetkezet könyveibe. Nem vezette be például már a betéteket utána pedig felült a vonatra, beutazott Kassá­ra és jelentkezett a rendőrségen, ahol részletes vallomást tett. A kassai rendőrségen kihallgatták, azonban ki­hallgatása után elbocsátották, az ügyről pedig jelentést tettek a szövetkezetek pozsonyi köz­pontjának. Leskó József igazgató-tanító úgy szerzett tudomást a váratlan fordulatról, hogy hazatérve, feleségének egy hozzá címzett, drámai levelét találta meg, amely ezekkel a szavakkal kezdődött: — Amikor ezt a levelemet olvassa, akkor én már a kassai rendőrségen, vagy ügyészsé­gen ülök... A mentési ak­­c’ó Leekó József erre a nem várt töményre ös­­­szehivat­ta néhány barátját, akiknek elmondott mindent , bejelentette, hogy öngyilkos lesz. Mikor megkérdezték tőle, mennyit tesz ki a hiány, azt válaszolta, hogy számítása szerint negyven-ötvenezer koronát. Erre barátai ak­ciót kezdtek az érdekében s gyűjtőíveket bo­csátottak ki, hogy az ismerősök által leje­gyeztessék a hiányzó összeget. Leskó József ugyanis egyik vezetője és járási képviselő­­testületi tagja volt a Bodrogközben az agrár­pártnak, érthető tehát, az egész apparátus megmozdult az érdekében. A gyűjtőíveket a bajba­ került igazgató felesége személyesen vette a kezébe és néhány nap alatt sikerült közel negyvenezer koronás jótállást lejegyeztetnie Leskó József barátaival és ismerősei­vel. Egy­idejűleg azonban jelentették a dolgot a szövet­kezetek pozsonyi központjának is, ahonnan el­lenőröket­ kértek Perbenyikre. Csalások és sikkasztások Az ellenőrök megérkeztek s mivel a szövet­kezet könyveiből és irataiból alig találtak meg valamit, hotxszó utján hivatták össze a község érdekeltjeit a vizsgálat megejtése céljából. Há­rom hétig tartott a vizsgálat, a­mely a 186.440 koronás hiányon kívül tizenhétrend­beli csalást és harmincrendbeli váltóhamisí­tást is megállapított Leskó József ügyvezető­igazgató terhére. A központi ellenőrök a csendőrség jelenlétében ejtették meg a károsultak kihallgatását, akik közül elsősorban az igazgatósági tagok jönnek számításba. Mert annak ellenére, hogy Leskó József egy évtized óta a szövetkezet igazgató­ságának és felügyelőbizottságának teljes kikapcsolásával vezette az ügyeket, a lakásán tartott házkuta­tás alkalmával az ellenőrök kezébe került néhány nyugtatvány amelyek az igazgatósá­gi tagok részére folyósított 300 koronás évi tiszteletűr­ felvételéről szólnak. A további vizsgálat ugyan kiderítette, hogy Leskó Jó­zsef üres papírlapokat íratott alá az igazgató­sem, amikről a betevőknek nem betétkönyvet, hanem csupán elismervényt adott, mintha a pénzt nem a szövetkezet, hanem ő vette vol­na át a saját nevében. Ugyanúgy nem vezette be a könyvekbe az időközben eszközölt tör­lesztéseket, s a szövetkezet adósait végig az eredeti kölcsönösszegekkel tartotta megter­helve. Így járt Leskó József egyik tanító-kollégája is, aki 15.000 koronás tartozásából 6000 koronát törlesztett, de most, a vizsgálat során, még az eredeti kölcsönösszeggel szerepelt a szövetke­zet könyveiben. Az így befolyt pénzek mind a Leskó József ügyvezető-igazgató kezén tűnhettek el, akinek évről-évre nagyobb összegekre volt szüksége, mivel a szövetkezetek központjánál állandóan pro­longálnia kellett az egyre szaporodó hiányokra fedezetül beszol­gáltatott váltóit. A bűnös manipulációkról Leskó József fele­sége tudmással bírt és egyre nagyobb kétségbe­eséssel látta, hogyan süllyed az ára egyre mé­lyebbre a bűn lejtőjén. Mikor Lesikó Józsefné látta, hogy a bűnös manipulációkat nem lehet többé tak­argatni, karácsony másodnapján, mi­kor az ura nem volt otthon, besütött a kenyérsütő kemencébe és ság tagjaival és ezekre a papírlapokra utólag vezette rá a nyugtatványok szövegét, a pénzt pedig valószínüleg ő vette fel, a vagyonjogi felelősség mégis fennáll az igaz­gatósági tagokkal szemben. Már csak azért is, mert tűrték, hogy Leskó József al­apsza­bálye­­le­­nesen, megkérdezésük és bevonásuk nélkül ve­zesse a S­zövetkezettet. A vizsgálat­­ tartama alatt Leskó József, aki Mint föntebb jeleztük Leskó József az agrárpárt egyik befolyásos bodrogközi ve­zető tagja és járási képviselőtestületi tagja volt, a­ki — úgy látszik, — vakon bízott abban, hogy az éveiken át teljesített szolgálataiért pártja nem hagyja cserben és kirántja a fejére zúdult bajból. Nem ez történt. A vizsgálat eredménye után az agrárok egyik vezető tagja jelent meg Királyfiéin íecem, Leskó Józsefet kiléptette az agrárpártból s egyúttal lemondatta a járási képviselőtestü­letben viselt tagságáról is. Leskó József ennek ellenére még a vizsgálat befejezése előtt felutazott Pozsonyba, hogy érintkezésbe lépjen a párt vezetőivel, értesülé­sünk szerint azonban egyikük sem fogadta, senki sem akart vele szóba állni. Mindössze annyit sikerült elérnie a szövetke­zetek központjánál, hogy mindenáron menteni akarta magát, egy listát fektetett fel, amelyre nagyrészt a barátai és is­merősei nevét írta fel olyan értelemben, hogy azok kisebb-nagyobb összegekkel tartoznak a szö­vetkezetnek. A feljegyzett személyeket szintén kihallgatták, s azok egy része a Leskó iránti szánalomból vál­lalta is a különben soha igénybe nem vett köl­csönösszeget másik részük azonban nem. Hogy pedig a büntetőjogi felelősség alól mentesüljön a bűn útjára tévedt ember, 86.000 korona kártérítést ajánlott fel a szö­vetkezetnek, a károsultaknak pedig szintén megígérte, hogy mindent kifizet helyettük, csak ne tegyenek ellene büntető feljelentést. Az igazgatósági tagok és a többi károsultak, elsősorban a kétszáz részvénytulajdonos, akik az ötven koronás részjegyek ötszöröséig szintén kötelesek lennének a kártalanításra, egyelőre elállottak a büntetőfeljelentés meg­tételétől. Hogy ezt az álláspontjukat meddig állják, az ezidő szerint bizonytalan, mert Leskó Józsefnek igazgató-tanítói fizetésén kívül egyéb vagyona nincs s nem valószi­nű­, hogy kártalanítási ígé­reteinek eleget tud majd tenni. A nyilt Silók Mivel a sikkasztás büntette csak magánindít­­ványra üldözhető, azért a bűnvádi feljelentés megtételéig a büntető hatóságok teljesen tehe­tetlenül állanak a nagyarányú perbenyiki sik­kasztással szemben. A kassai államügyészségen nyílt titok ez az ügy, olyannyira, hogy már a referensét is kijelölték, aki azonban az ügyészség­ vezetőjével együtt egyelőre képtelen érdemleges intézkedéseket fogatantosítani. Pedig Perbenyi­ken napról-nap­­ra nő a lakosság elégedetlenkedése, még a Leskó József párthívei, az agrárok is a legnagyobb elkeseredés hangján beszélnek a nem minden­napi botrányról Beszéltünk egy ilyen agrár­párti, szövetkezeti igazgatósági taggal, aki ki­jelentette, hogy a szövetkezeti mozgalmat ötven évre előre megölte nemcsak Perbenyik­en, de az egész környéken ez a nagyarányú sikkasztási ügy, melynek áldozatai között valószínűleg a külön­ben szegény és nagyon nehezen élő színmagyar község lakosai is szép számmal lesznek képvi­selve. Egyelőre annyit tudnak már, hogy a szö­vetkezetit pozsonyi központja megtette az előkészületeket a Perbenyiki Hitelszövetkezet felszámolására, a 186.000 koronás hiány rendezésére tíznapi haladékot kapott. Ez a tíznapos haladék e hét végén jár le s ha addig nem sikerül Leskó Józsefnek az ügy rendezése, a szövetkezetek központja bűnvádi útra tereli a dolgot s büntető följelentést tesz ellene. Ez a szomorú ügy egy kétségtelenül jobb sorsra érdemes ember pályafutását töri derékba, azonban Leskó Józsefnek nagyon meg kellett volna gondolnia, amikor egy évtizedre vissza­nyúló bűnhalmazat útjára lépett. Akinek a ke­zére közpénzt, egy szegénysorsú magyar község gazdáinak pénzét bízták, annak a szeme világá­­nál is jobban kellett volna vigyáznia erre a pénzre. Mert közpénzeket meggondolatlan kön­­­nyelműséggel elherdálni olyan égbekiáltó bűn, amely nem maradhat következmények nélkül. KELEMBÉRI SÁNDOR­ elégette a szövetkezet összes könyveit és hivatalos iratait. Az agrárpárt kiléptette a sikkasztó igazgatót A prágai magyar főiskolások február 12-én, szerdán este fél 9 órai kezdettel rendezik a „CESKÁ KORUNA“-palota nagytermében (Vinohrady, Korunní trída 32) műsoros váljukat A bál megrendezésével járó költségek fedezésére küldött se­gítő adományokat hálás köszönettel veszi a rendezőség.

Next