Prágai Tükör, 2011 (19. évfolyam, 1-5. szám)
2011 / 3. szám
múltbanézés késztette az ingadozókat, kezébe vehette azokat a hatalmi eszközöket, amelyek szükségesek voltak a vívmányok megvédéséhez. A társadalmi átalakulás döntő mozzanata az azonnali jobbágyfelszabadítás volt. Az állam vállalta magára a kármentesítést. A volt úrbéres földek polgári tulajdonként kerültek a jobbágyok kezére. Az 1848-49-es magyar jobbágyfelszabadítás volt a leghaladóbb Közép- és Kelet- Európában. Megszűnt a földesúri joghatóság, vagyis az úriszék, létrejött a polgári jogegyenlőség. A társadalom önrendelkezését a népképviseleti parlament gyakorolta. A választójogot cenzushoz, mégpedig vagyonhoz kötötték, de ez volt a legalacsonyabb a korabeli Európában. Kimondták az uniót, vagyis az egyesülést Erdéllyel, ezáltal a Pesten és most már nem Pozsonyban összeülő országgyűlés az egész országot képviselte. A politikai jogokat a sajtószabadság biztosítása tette teljessé. A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormány vette kezébe, tudniillik az uralkodó bármely rendelete csak akkor volt érvényes, ha a miniszterek egyike aláírta, tehát ellenjegyezte azt. Magyarország teljes önállóságot szerzett a birodalmon belül, s a különállást erősítette az, hogy az uralkodó távolléte esetén mindenben helyettese az ország nádora volt, ekkor István főherceg. Egyedül a külügyek terén hiányzott a maradéktalan mozgási szabadság, itt csupán a beleszólás elvi lehetőségét tudták biztosítani a király személye körüli miniszter pozíciója révén herceg Esterházy Pál diplomata jóvoltából. Az 1848-as törvénykönyv hatalmas hiányossága, hogy nem tartalmazott a nemzetiségek számára konkrét nyelvi engedményeket. Ez óriási csalódást okozott a nemzetiségek körében. Az új rend megszilárdítása a külpolitikai feltételrendszer függvénye volt. Ha megvalósul a teljes, az osztrák örökös tartományokat is magába foglaló német egység, akkor Magyarország elszakad a Habsburg Birodalomtól, azaz önállósul, s maga vállalhat szerepet az egységes Németországgal szövetségben a térség nyugalmának biztosítása érdekében. Ehhez az is kellett, hogy Magyarország belső fejlődése ne engedje anarchisztikus folyamatok megjelenését, emellett őrizze meg a társadalmi nyugalmat és erőt mutasson fel a felelős magyar kormány a helyes, következetes munkája által. Az első felelős magyar minisztérium élén gróf Batthyány Lajos állt. A közlekedési tárcát gróf Széchenyi István, a pénzügyit Kossuth Lajos, az igazságügyit Deák Ferenc, az oktatásügyit báró Eötvös József a kereskedelemügyit Petőfi Sándor Az országgyűlés megnyitása 49