Prágai Tükör, 2019 (27. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 1. szám

1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január elsején hatály­ba lépett Alaptörvény I. cikke is kimondja: "Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével." A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongo­raművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint "ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdál­kodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.” A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásá­ról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor. Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban meg­emlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyv­­bemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. 2014-ben rendezték meg először az Együtt szaval a nemzet programot, amely versmondáson keresztül kapcsolja össze a világ különböző részein élő magyar közösségeket. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sán­­dor-díjat, a közművelődési szakmai díjakat - a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat, a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet -, a hód­mezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Kölcsey-emlé­­kplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címét, Kolozsvárott pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. Navracsics: rajtunk múlik, a kultúránk épül-e A magyar kultúra mi vagyunk. Rajtunk múlik, hogy a nyelvünk és a kultúránk épül-e, vagy engedjük, hogy kikezdje az igénytelenség - mondta Navracsics Tibor uniós biztos január 21-én Balatonfüreden, a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségen. Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős bizto­sa a balatonfüredi Anna Grand Hotelben mondott beszédében kiemelte: a magyar kul­túra "térben és időben is nagyon erős közösség". Mint fogalmazott, ez azt jelenti, hogy a magyarok által alkotott kulturális közösség visszanyúlhat elődeihez, hiszen a nyelv példátlan homogenitásának köszönhetően megértjük a több száz évvel ezelőtt született irodalmi műveket is. A magyar kultúra napján pedig nem kevesebb a dolgunk, mint hogy "figyeljünk ma­gunkra" és ezáltal építsük, és ne romboljuk a kultúrát - emelte ki Navracsics Tibor. A magyar kultúra napján egyik legfontosabb nemzeti dalunknak, a Himnusznak a megszületésére emlékezünk - mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy a Himnusz mel­lett a másik nemzeti dalunk a Szózat. Kevés nemzet büszkélkedhet rajtunk kívül azzal, hogy két ilyen jelentős dala is van - fűzte hozzá. Az uniós biztos arról is beszélt, hogy 200 évvel ezelőtt, a Himnusz születésekor Bala­­tonfüred az első virágkorát élte, hiszen akkoriban tartották az első Anna-bálokat és meg­nyílt a balatonfüredi kőszínház. TÓTH László

Next