Premier, 2002 (17-25. szám)

2002-05-01 / 20. szám

40 ÉVE HALT MEG SENNYEIVER. Már színiakadémistaként rendszere­sen játszott a Városi, a Nemzeti és a Ma­gyar Színházban, ahová diploma után le is szerződött. A negyvenes években több fővárosi teátrumban láthattuk. 1945-49 között Várkonyi Zoltán legendás Művész Színházában saját bevallásu­ szerint szí­nészéletének legszebb időszakát töltöt­te. Utolsó két évében is nagyon boldog volt a Szinetár Miklós és Petrovics Emil vezette Petőfi Színházban. Kazimir Ká­roly Körszínházában nyáron óriási si­kerrel játszotta Klütaimnesztiát az Iphi­­génia Auliszban című Euripidész-drá­­mában. Rövid pályája során volt Madách Tragédiájának Évája. Ibsen K­edda Gabiére, a Brecht-Weillére Koldusope­ra Kocsma Jennyje, Molnár Ferenc Üvegcipőjének Adélja és Mándy Iván Mélyvízének Mamája. Tiltakozott, ha csupán szépsége, erotikus kisugárzása miatt osztottak rá egy szerepet. Sok sanzon ma is Sennyei Vera jellegzetes, rekedten fátyolos hangján él bennünk, például Melitta híres dala az Egy szere­lem három éjszakájából, melyet Hubay Miklós neki írt. Betegségét fegyelmezet­ten viselte a közönség soha nem vett észre semmit. Mindössze 47 évet élt,­va bemutatták az udvarban, s a walesi herceg saját autóján vitte őket haza. Wallis szerint „ezzel kezdődött min­den”. Sokáig Edward Fort Belvedere-i palotájában találkoztak, 1936 nyarán tett Földközi-tengeri hajóútjukon nyíl­tan vállalták kapcsolatukat. A botrány óriási volt, de az angol lapok még hall­gattak. A nemzetközi sajtó annál ke­vésbé. Októberben Mrs. Simpsons váló­pere csupán 19 percig tartott. Edward királyként nem vehette el polgári szár­mazású, kétszeresen elvált kedvesét. A morganatikus házasságot - azaz, hogy az asszony a hitvese legyen ugyan, de ne királyné - a kormány vetette el, attól tartva, hogy a tilalom ellenére így történne. Winston Churcill javaslatát, miszerint Edward mondjon le az frigy­ről, foglalja el a trónt, és később, ha Mrs. Simpsont már elfogadta a közvé­lemény, vegye feleségül, maga Edward utasította el, mert nem akarta „ajkán hazugsággal fejére tenni a koronát”. 1936. december 11-én lemondott a trónról, rádióbeszédben bejelentve, hogy a királyság terhei túlságosan sú­lyosak lettek volna „annak az asszony­nak segítsége és támogatása nélkül, akit szeretek”. 1937 nyarán házasod­tak össze. Megfordultak a náci Német­országban is: Hitler felajánlotta Ed­­wardnak, hogy királlyá koronáztatja. A herceg azonban inkább Churcill ajánla­tát fogadta el, és 1940-45 között a Ba­hamák kormányzója volt. A háború után Párizsban éltek. Edwardot a poli­tika alig érdekelte, a divat, az öltözkö­dés annál inkább: sokan a stílus kirá­lyának nevezték. Sálgalléros szmo­kingkabátjához a merev frakking he­lyett maga alkotta puha, visszahajtott galléros, dupla kézelős inget viselt. Ő volt az első, aki fekete helyett kék szmokingot mert csináltatni. 95 PREMIER 65 ÉVE NYITOTTA MEG ELSŐ MŰHELYÉT A CIPŐ FABERGÉJE Roger Vivier cipő­készítés közben fel­használta építészeti és repüléstani isme­reteit. Sarokformái iskolát teremtettek: volt köztük vessző, orsó, gömb, tű, pira­mis és csiga alakú, bohócsarok és befe­lé hajló tűsarok. 1941-47 között New Yorkban élt. 1953-ban ő tervezte II. Er­zsébet arany serróből, gránátkövekkel díszített koronázási cipőjét, s ettől az évtől együtt dolgozott Christian Diorral, az eredmény az elegancia csú­csa lett. Állandó vevői közé tartozott Marlene Dietrich, Josephine Baker, Jeanne Moreau, Catherine Deneuve és a Beatles. Pierre Balmain, Guy Laroche. Nina Ricci és az ifjú Yves Saint Laurent bemutatóin is az ő cipőiben léptek kifu­tóra a modellek: 35 éve YSL számára tervezte híres lapos, fekete lakk papucs­cipőjét aranycsattal, négyszögletes sa­rokkal. „A cipőim szobrok. Lényegüket tekintve franciák: bennük van Párizs va­rázsa"- nyilatkozta. .Alkotásait ékszer­nek tartják. Vivier-t a lábbeli Fabergé­­jének. Harminc éve vonult vissza a divat világából, 1998-ban hunyt el. 30 ÉVE HUNYT EL ASTA NIELSEN Alig tizenkét évesen már a dán Ki­rályi Operaház gyermekkórusában énekelt. A koppenhágai Dagmar Szín­ház tagja volt, amikor Urban Gad drá­maíró-rendezőtől megkapta első film­szerepét. 1910-ben a „A züllés útján” című mozi óriási sikert hozott számá­ra. Miután feleségül ment Gadhoz, Né­metországba költöztek, és öt év alatt több mint harminc filmet készítettek együtt. Asta Nielsen sokféle szerepkört kipróbált: „a végzet asszonyaként” volt a legellenállhatat­lanabb. Válása után egy időre hazatért, majd 1919-ben visz­­szaszerződött Ber­linbe. Némafilmen játszotta Hamletet és Júlia kisasz­­szonyt, Hedda Gabiert és Mária Mag­dolnát. Pályája csúcsa Georg Wil­helm Past 1925-ös Bánatos arc cí­mű mozija volt, melyben Greta Gar­bóval játszott. A hangosfilm megje­lenése után eltűnt a vászonról, csak színpadon szerepelt. 1939-ben ha­zatért Dániába. Utoljára 1967-ben, a róla készült portréfilmben állt ka­mera elé. Megírta önéletrajzát, no­velláit is kiadták. Textilkollázsai nagy sikert arattak. 85. születésnap­ját az egész filmvilág megünnepelte, szülővárosában, Koppenhágában még életében utcát neveztek el róla. Baleset következtében halt meg, 91 évesen.­A némafilm sztárját kíván­ságára az ismeretlen halottak sírjá­ba temették.

Next