Pro Minoritate, 2001 (1-3. szám)
2001 / 3. szám - KISEBBSÉGEK EURÓPÁBAN - Görömbei Sára: A kisebbségek esélyei az EU-csatlakozás után
Dr. Görömbei Sára ezeket az ellenséges és gazdasági problémákkal terhelt országokat, ha állampolgárságot kap. Úti céljuk minden bizonnyal nem Oroszország lesz, hanem az EU gazdagabb országai. Azok a balti oroszok pedig, akik Oroszországban szereznek állampolgárságot, az EU számára további problémát jelentenek majd, Oroszországgal való kapcsolatai során. A bővítés kapcsán jelentős probléma és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az Unióban a migráns kisebbségek helyzetének rendezése: egyrészt a bővítés következtében a gazdagabb tagállamoknak számolniuk kell nagyszámú „belső migránssal” a csatlakozó szegényebb keleti országokból, akik integrációja esetleg további intézkedéseket igényel; másrészt a migráns kisebbségi kérdés a határokon átnyúlva, az EU minden tagállamát közvetlenül érinti. Ez különösen a romák esetében igaz, akik hagyományosan jelen vannak az összes EU-tagállamban és a legnagyobb és leginkább hátrányos helyzetű kisebbségként emelkednek ki Kelet- és Közép-Európa országaiban. Nem véletlen, hogy az EU a bővítés kapcsán a roma kisebbségnek szenteli a legnagyobb figyelmet, és az országjelentésekben kiemelten foglalkozott a romák helyzetével a jelölt országokban. Kettős standard alkalmazása tapasztalható azonban a migráns kisebbségekkel kapcsolatosan is. Jelenleg az EU-ban alapvető különbség van az ún. „belső migránsok ” között, akik EU-állampolgárok, és élvezik a szabad mozgáshoz és diszkrimináció-mentességhez való jogokat és az ún. „külső emigránsok” között, akik nem EU-állampolgárok. Bár a határok nélküli belső piac elvének megfelelően az EU rendelkezhetne a nem EU-állampolgár kisebbségi csoportok jogi státuszáról, eddig bármilyen ilyen irányú jelentősebb kezdeményezés megtört a tagállamok ellenállás 49 san. Kisebbségvédelem és az EU külpolitikája Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (common foreign and security policy - CFSP) céljai közé tartozik a demokrácia és a jog uralmának fejlesztése és megszilárdítása, illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása (EUSZ 11. cikk). A CFSP eszközei többek között a közös állásfoglalások, melyek meghatározzák az EU hozzáállását egy általános érdekű kérdéshez, illetve a harmadik országok hatóságai számára kibocsátott demarche-ok és sajtónyilatkozatok, melyek felszólítják az adott kormányt vagy a többi felet, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Az Unió általában ezeket az eszközöket használja arra, hogy kifejezze aggályait - illetve reagáljon - az emberi jogok megsértése esetén, beleértve a kisebbségi jogokat is. A kisebbségvédelem rendhagyó megnyilvánulása volt az EK-tagállamok közös állásfoglalása Jugoszlávia szétesése után, melyben egy állam elismerésének feltételéül szabták többek között „az etnikai és nemzeti csoportok és kisebbségek jogainak