Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-09-01 / 22. szám
PHOTEITMI EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten Segitemb. fl. TANTALOM. Az egyház újitás" philosophiája és annak múlhatom szüksége. (Vége.) Hetényi János. — Népnevelés és Pázmándy-díj. Hetényi J. — Iskolai dolgok: a) A"győri evang esperesség" iskoláiról Karsay Sándor. — b) Nyilatkozat a" n. körösi iskolaügyre. Warga János: Könyvismertetések. — Vegyes közlemények Quaeque immota quies nimium premit, illa peribunt. ..* egy házríj írási»stílusos»liiája, és annak imilliatlan szüksége. (l ége.J De itt kérdik nyájas olvasóim: mi okán óhajták sok milliók e' javítást? Feleljenek itt a' hiteles oklevelek. I. A' tridenti zsinatra küldött cs. és kir. köveiek , Draskovics pécsi , és Dudics, tinniniai püspökök illyen utasítást vettek küldőiktől *): 1.) Kérni kell a' szent atyát, hogy elsőben is magát és a' romai curiát reformálja. 2.) A' bibornokok'számát, ha egy nyolczadra nem is, legalább felényire le kell szállítni: a' két számfelettivel együtt összesen huszonhatra. 3.) A' dispensatiókkal többé nem kell olly nagy botrányt okozni. 4) A' közjogba, ütköző minden exemtiók szűnjenek meg , és a' zárdák átalában a' püspök' felvigyázása alatt álljanak, kinek megyéjében helyezzék. 5.) Senkinek se legyen több beneficiuma egynél, és ezt ne adhassa ki fogadott papoknak. Minden collegiumnak legyenek saját iskolái 6.) Minden püspököt székes helyére kell szorítni. Évenként tartassanak zsinatok és visitaliók. Püspökök magok tartsanak főmisét, nem pedig mások által; a'jól választott collegium vigye saját ügyeit, hittudósok a' theologicumokat, canonisták a' canonicumokat. 7.) Az egyházi minden szolgálatok, ingyen tétessenek. 8) A' Simonia ellen hozott régibb cánonok megújítassanak. 9 ) Sok fenálló rendelések lehetőleg egyszeresílessenek. 10.) Semmi kiátkozás többé ne történjék, kivévén ha halálos vétek vagy bélyegző rendetlenség (notoria irregularitas) történendik. 11.) Több megfontolás és méltóság legyen a templombeli cselekvényekben, mellyek olly hiúsággal hadartatnak el, hogy a' hívek a' papot, ez pedig saját magát nem érti. 12.) A' breviáriumot és a' missalét hangegyenbe kell hozni , és belőle mind azt kihagyni, mi nem a' szent Írásból mentetett, és a' mi csak unalmat okozó kerengés és aggszokás' munkája. 13.) A' latin nyelv mellé a' nép' nyelvét is fel kellene venni az isteni tiszteletben. 14.) Komoly ügyeletre kell venni, mikép lehetne a' clerust hajdani műveltségire és erkölcs-tisztaságra visszavinni. 15.) Hason gondot kell fordítni az olly igen elfajult zárdák' reformálására is, főleg nagy kincseik' elfecsérlésire. 16.) Mi a' dogmaticumokat nézi , a' szent zsinatnak meg kellene fontolni, ha vájjon a' dolgok'jelen helyzete nem kivánja-e azt, hogy némelly dolgokban a' positivumokból engedjünk; jelesen adjuk meg a' népeknek a' két szín alatti kommunicálás iránt nyilvánított forró kívánságát. 17.) A' hus evés és böjt körüli szigorbul lehetne valamit engedni. 18) Némelly nemzeteknél a'papnősséget meg lehetne újra engedni. 19) Ha a' népek' jelen forradalma lecsillapszik, a' mostani egymással ellenkező evangeliomi postillák helyett ezeknek új kiadását eszközleni, és uj agendát kell készítetni a' hittudósok által; azon papokat pedig, kik ezeket nem használják, keményen meg kell büntetni. 20). Könnyebb leend a' rosz papok' letevése, mint ezeknek sokkal felváltása : itt tehát óvakodva kell munkálni. 21 ) Azonközben katholikus lelkésznek kell több egyházakat igazgatni 22.)Szorgalmasan oda kell munkálni, hogy némelly el tért papok az igaz anyaszentegyházba visszavitessenek: e' végre ezek közül azok, kik falentomosabbak , s mérséklettebbek , küldessenek a legközelebbi kath. főiskolába, és ott lassanként képeztessenek ki. 23.) A' püspökök állítsanak mindenütt főiskolákat, akadémiákat, és collegiumokat, a'hol még illyenek nincsenek, és convijctusokat, olly ifjak' számára, kik magokat a' hitv .tudomány' tanulására adják. 24.) Végül, a' szent zsinat' atyjai távoztassanak el mindent, mi a'nagy szakadást még jobban bebonyolítja, a' botrányt .) J. C. Hormayr: Taschenbuch far die vatcrliindische Gesch. 5. Jahrg. München, 1832. 1. 142.