Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1844-10-26 / 43. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 43. szám. Harmadik évi folyamat. Oct. 26. 1844. TARTALOM. Ellennézetek az egyházi tisztújítás eszméjét illetőleg. Munkácsy D. — Egyházi tisztújítás. Figyelmező. — Papi oklevél dunántúl. E. I. P. — Iskolaügy: Sátoralja-ujhelyi izraelita iskola. Vályi P. — Árvai népnevelő egyesület gyűl. Medzihradszky L. — Szent Lant. Énekek Székács és Elefánt. Imádságok és fohászok 0r násházi. — Gyűlések: Részi, zsinat a bécsi ref. kerületben. Őszintefi. — Irodalom. Vegyesek. Levelezés. 0 der Helle, die dem guten Schsvármer Nichts zu zeigen hat, als seioe Nacht! 0 dei Lichtes, das den Glauben armer, Und die Weisheit doch nicht reicher maciit! — T i e d g e. Ellennézetek az egyházi tisztújítás eszméjét illetőleg. E fontos feladat megvitatására és megoldására ugyan elég számosan találkoznak, — kik nagy részben a' prot. egyháznak 300 évek lefolyta alatt eddigelé nem élvezhetett boldoglétének reményétől ihletett buzgósággal küzdenek, mások pedig egyházunknak a'tisztújítás által vészes anarchiába mélyedhetésétől tartva , de mint a' stabilismus barátainak kereszteltettek, minden esetre kisebb számmal és félve lépnek fel, azonban ha a' t. szerkesztőség úgy akarja, ez utóbbiak sorába hadd álljanak e'jelen észrevételek is, mint a' felnyitott pályatéren mutatkozó ellenvélemény, remélve, hogy, mint illyen, eltüretik, quam veniam petimusque damusque vicissim. Az egyházi tisztújításnak két üdvös következményei emlegettetnek leginkább, jelesen: hogy az állandó hivataloskodással járó hanyagság és önkény száműzetik — és még, hogy a' készültségben, lélekben, ügyességben jeles ifjabb lelkészek elött hivatalba léptetésre nyittatik át. Az elsőt illetőleg: egyházi hivatalnokaink létezhető hanyagságának meggátlására, vagy önkényüknek megzabolázására, édes barátim 1 nem a tisztújítás vezet, hanem, véleményem szerint, más valami, amit tenni hatalmunkban van, a1 mivel mégis prot. egyházunkat a keresztyén világ előtt nem prostituáljuk. Alkossunk — ha ugy tetszik az egyházak által is képviselt — közgyűlésen főpap, esperes, gondnok és ülnök eleibe, őket kötelező szigorú szabályokat, hivatalos foglalkozásaik minden részleteit törvényekkel határozzuk meg, mellyekről időnként számolni köteleztessenek, és mellyeknek megtartásuktól feltételezzük már elválasztásuk alkalmával hivatalbani maradásukat, ellenkező esetben hajthatatlan szigorral mozdítassanak el, és így a letétel legyen méltó büntetés, nem pedig változó kedélyek szüleménye és méltatlan bánásmód. — Eddigi saját meggyőződésem szerint a hanyagság, önkény és több hiányai a hivatallali visszaélésnek, még az időnként restaurált hivatalnokok közül is csak az óvó rendszabályok által lesznek eltávolíthatók, különben félő, hogy annyiszor mennyiszer visszatérnek. Ezek szerint a tisztújítás második üdvös következményének, — hogy a jól készült ifjabb lelkészek hivatalra juthassanak — helye nincsen. Mert ha az alkotott szabályok megtartásában hív és ügyes egyházi hivatalnokokat birunk: igazságtalanság volna letenni őket, ha épen helyökre szint olly jeleseket állíthatnánk is. — Ne mondja senki, hogy ez által szárnya volna szegve az ifjú pap nagyra törő lelke röpleinek, mert neki is nyitva áll, ha kell, a'tudományok országa, ötöt is befogadják ha jeles, a' jelesek számára alakult társaságok, vagy ha igazán pap, miben találhat nagyobb dicsőséget, mintha sz. hivatalának minden pontjait bevégzi ? ha egyházát külső és belső virágzásba hozza? ha pásztorsága alatt levő legutolsó tévelygőnek is szivéhez utat keres, és azt a1 sz. erkölcs útára — visszavezérli ? — Itt van, ifjú lelkész társaim! a' nagy czél, mellyet megközelíteni sz. hivatásunk, — minek az a' czimek és elsőségek utáni vágy, annyival inkább küzdés? hiszen ha egykor elátkoztuk a' papi uralkodást, legyünk ma is következetesek. Zsigmondy ur nem csodálja (sz. 30. lap 701) én pedig csodálnám, hogy ha hivatalra nem juthatván, czimek hiánya miatt lelketek busuldban és egyszersmind nemes önérzetében lelépnélek az erény útjáról. Ezeket előrebocsátva közelebbről lássuk a" papi restaurationak kellemetlen oldalát. — Nem kételkedem kimondani, hogy belátásom szerint az egyházigazgatás , tisztújítás behozatala által okvetetlenül csak szenvedni fog. — A tisztújítás baráti hivatkozni szoktak a megyei restauratiókra, hol azok az igazgatás folyamatára károsan nem hatnak. Igen — de a dolog nálunk nem úgy áll. — A vármegyéken minden hivatalra, 43