Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1844 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1844-12-07 / 49. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 49. szám. Harmadik évi folyamat. Dec. 7. 1844. Man musz sich vertragen, man musz neben einander za bestehen suchen. Am Ende. wenn man nur tha­tige Klugheit entgegen zu setzen nicht zu schláfrig ist, musz dennoch das Bessere, das Festere bleiben, und das den Bedürfnissen der Menschheit Genögendere. Spittler's akademiscbe Vorlesungen. TARTALOiM: Luther a' spirai és ágostai országgyűlések alatt.­­ 520—1530.— A' nemzeti irodalomban feltűnő ujabb szókat szabad-e használni az egyházi beszédekben, 's ha szabad, milly korlátok közt. Vály­i Pál. — Válasz Székács urnák. N. N. — Irodalom. — Külföld. — Vegyesek. Illitl­er a' spirai és ágostai ország­gyűlések alatt. 1589-1530. Gondoltuk, hogy az evang. vallás szabadsága polgárosítva lett, 's a' spirai manifestatio őszinte tiszteletben álland. Róma kemény ostromot szen­vedett; a­ hitvédő Lajos és püspökök elestek Mo­hácsnál. Luther azt irta, hogy e' kettős csapás Isten büntetése a' keresztyéneken, de ezek na­gyobb fatalisták voltak, mint ő, mert semmit sem tanultak és mit sem felejtettek. Az 1527-dik év május 12-kén volt már alakulandó a' poroszlói szövetség, mellynek pontjai leendettek. Luther­nek befogattatása, a' saxoniai János és hassziai p­­ Filep birtokaik feloszlása, a' régi hit- és szertar­tások visszaállítása, a' kiköltözött szerzetesek és apáczák befogdostatása. Pack Ottó fedezte fel ezen titkos szövetséget a­ hassziai grófnak, ki Dresdában György herczeg apájánál mulatása al­kalmával a­ herczegi pecséttel ellátott hiteles má­solatot is látta. — Kétségtelen adatok ugyan nem eléggé bizonyították ezen szövetséget, de terhes körülmények tették és teszik máig is hihetővé, 's jogosították az evangélikusokat, hogy még jó­idején védelmökre egyesüljenek. A' Rommel gyűjteményei között olvasható a' császár szám­űző rendelete Filep ellen : a' János fejedelemsé­gét Ferdinánd főherczeg nem akarta elismerni; György herczeg, ki e' fejedelemségre vágyott, de a­ császár előtt nagy érdemű Fridrik életében fellépni nem bátorkodott, most nyilván megtá­madta utódját, sőt a' császár testvérével Katalin­nak­ házasságát is megakadályozta, papjai pedig a' Lutheranismus közelgő veszedelmét hirdették; végre az, hogy a' papi fejedelmek az evangéli­kusok hadi készületeik költségét megfizették, nem alaptalanul gyaníttatták azt, hogy a' szövetsége­sek az evangélikusok huszonhatezer fegyveres népétől megrémülve, készületlenek is lévén, a' szövetséget megtagadják, és a' szegény Packot is, ki utolsó órájában is erősítette a' szövetségi oklevélnek a' dresdai levéltárban lételét, ártatla­nul kivégeztessék. Azonban Luther maga is ké­telkedett, ámbár későbben gyakran emlegette, hogy a' György hg­szerfeletti mentségei előtte gyanúsak; nem engedte a' saxoniai fejedelem­nek, hogy a' hassziai gróf kívánsága szerint tá­madó hadat indítson, azt adván tanácsul, hogy még elég idő levén, a' császár értesítessék, ki, úgymond, a' távollétében kezdett békeháborítást meg nem fogja engedni. — Luther ezen tanácsa loyális és becsületes volt, de politikai tekintetből sokan nem helyeslik. — Az evangélikusok letet­ték a' fegyvert; a' papok százezer forintokat fizettek kárpótlásul; György herczeg kibékült vejével; a' mainzi érsek megengedte birodalmá­ban a' Luther tudománya hirdetését; azonban alig pár évek múlva Bajorhonban máglyák gyújtattak, mellyeken Münchenben Karpentárius Györgyöt, Kölnben Flystedt Pétert és Klarenbach Adolfot, a­ passaui püspökségben Kaiser Leonardot hamuvá égetteték. Silesiában Reichel Jánost és a' hálás papokat meggyilkoltatták. A­ császár Valladolidból küldött levele által Spirába országgyűlést hirdetett, mellynek két feladatokat tűzött ki: a' török elleni segedelem é a' Lutheri eretnekség kiirtása feletti tanácskozá­sokat. A' rendek előbb a' vallásról tanácskoztak, mondván, hogy előbb tisztában kell lenniek egy­mással. Egy választmány küldetett ki, mellynek 14 tagjai közül tizen catholikusok és csak négyen voltak evangélikusok: ez a' spirai határozat vilá­gosítását hozta szőnyegre, 's e' következő mun­kálatot adta be: a' rendek hálával vévén a' csá­szár biztató igéretét, megkérendő ő felsége, hogy legfeljebb egy vagy másfél év alatt Némethon valamelly városában közzsinatot tartani méltóz­tassék, azon esetben, ha a­ pápa bele nem egyez­nék, császári elnöklet alatt: — mivel azonban az utóbbi spirai országgyűlés végezése sok balma- 49

Next