Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1845 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1845-10-19 / 42. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI fiS ISKOLAI LAP. 42. szám. Negyedik évi folyamat. Oct. 19. 1845. Man kann nichts wahrhaft erkennen, wenn man Gott nicht erkannt hat; kein Studium wird recht getrieben und führt zu einem irgend wünschenswerthen Ziel, wenn man tíott nicht studirt. Baxter. TARTALOM: Vájjon az emberi ész elhomályosodik, vagy megvilágosul-e Isten igéjében való hit által? K. W. — Pár észrevétel az ujra-kiadandó, ugynevezett tót-agenda körül. Bartholomaeidesz János. — Ágostai lelkészek elkülönzött gyánkodása és úrvacsorázása , mint puseyismus. R. — Tiszán-inneni ref. egyházkerület őszi közgyűlése. Papp János. — Papi conferentia. I. — Irodalom: Kollár János egyházi s alkalmi beszédei az áhítatos nemzetiség előmozdítására. — Kül- és belföldi vegyes közlemények. — Váljon az emberi ész elhomályosodik, vagy megvilágosul-e Isten Igéjében való hit által? (Vége.) Igaz, napjaink finom műveltsége nem szeret semmi durva bűnöket és vétségeket, mellyek emberek előtt szembetűnnek, de nem ismeri, 's nem akarja a1 benső örökös nyíltságát is a' mindenható előtt. Igy a' gyermek külsőképen, módosan, engedelmesen, szeretetre méltón neveltetik, ugy hogy ott, hol eszközök nem hiányzanak, elér egy vidor lepke-életet, mellyben szülék és barátok tetszésöket találják , de ott, hol elegendő eszközök nincsenek, nem maradhat el, hogy teljesületlen várakozások, szülők 's gyermekeknél, a' gyenge életnapokat fájdalmasan meg ne zavarják, és megmutatják, hogy ama gyermeki ártatlanság, mellyet gyermekeknél felteszünk, ezen módban nincs meg. Arról itt hallgatunk, mikép neveltetnek a' gyermekek ott, hol sem műveltség, sem Isten igéje nincs, hol, mint sok városiak 's falusiaknál, a' szegény gyermekek teherként feküsznek a' szüléken, és szeretik, ha csak elszaladhatnak, napjaikat magukban tölteni. De kérdjük: a' legjobb esetben, mellyet elébb nevezénk, felvilágosodott nevelés-e ez ? hát nem több a' gyermek, mint csak bábjok, játékszerek az öregeknek, és az ő élete csak hiú dolgokon való lepke-csapongás? Valóban, az embernek, már mint gyermeknek, magasabb hivatása van. Ezt mutatja már nekünk az evang. olly dicsőn, midőn a' minden atyák és anyák ura így szól: „Engedjétek hozzám jöni a' kis gyermekeket, 's ne tiltsátok meg őket, mert illyeneké a' mennyeknek országa !" — Sőt midőn azt mondja az öregeknek: „Ha ollyanok nem lesztek, mint a' gyermekek, nem mehettek be az Isten országába!" — Azt akarja az Úr mondani, hogy gyermeknél legtöbb fogékonyság van az ö szeretetére, mert nincs még annyira eltelve e' világ dolgaival, mint az öregek,—mivel szivének még egyenes érzelme van, melly szerint mindent a' szerint becsül: vájjon szeretik-e, és jó-e? Minden másnak még szinte semmi becse nincs szemei előtt. Azért kell a* gyermeknek mindenek felett, eleitől fogva gyöngéd ápolás, — mindenek előtt nyájas elbeszélése annak, mit Isten ő vele tett, mint szereti őt, és kivált Jézus, melly igen szereti a'gyermeket. Kisértse meg bár akárki, hogy meglássa, mint örülnek a'gyermekek, bensőjökben, ha a'sz. történeteket beszélik előttök. Semmivel sem lehet könnyebben őket meggyőzni gyermeki csínjaik bűnéről, önzésről, elszóródásról, irigységről stb.mint bibliai példák felmutatása által, — semmivel könnyebben az eleitől fogva olly szükséges önmeggyőzésre vinni, mint a Jézusrai feltekintés által. Jézusban, a' gyermekbarátban, már a' gyermeknek egy isteni élet-alap, egy szent erő adatik egész életére, és még késő napjaiban is áldani fogja azokat, kik őt annak jókor részesivé tették. Azt hiszik ugyan némellyek, hogy gyermek még nem érti ez igazságokat, de a' tapasztalás egészen máskép tanítja. Midőn egykor egy hat éves gyermeknek Lázár feltámadását beszélték, bámulva hallgatta, azután feszült tekintettel kérdé: „Igaz az?" és az igazság bizonyítására sugárzó szemekkel e szavakba tört ki: „Annak nagy Jézusnak kellett lenni!"—Oh, igen! gyermekek elevenen érzik már az élet mélységét Jézusban; mert nekik szükségök van szeretetre és világosságra, melly a' Jézusban adatott. Azért övék a' mennyek országa, és a' ki azt török elfogja, a' mennyiben nekik arról, ki őket ugy szereti, nem beszél, megfosztja őket a' legjobbtól, legdicsöbbtől, legüdvösebbtöl, a' mi a' földön van. Hogy pedig a' gyermektől a' legszebbet, legjobbat elfogni okosság- vagy oktalanság-e? azt minden el nem vakult, 's hiúságba nem bilincselt könnyen elhatározandja. De a' ki még meg nem akarná vallani, hogy már gyermekekhez mindenek előtt a Jézus kegyelmét kell vinni, annak végül, gyermekek halálát állítjuk szeme elébe. Milly vigasztalan, milly 42