Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-03-29 / 13. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 13. szám. Ötödik évi folyamat. Mart. 29. 1846. Goldene Kette der Bildung, du, die die Erde umschlingt und durch alle Individuen bis zum Thron der Vor­sehung reichet, seitdem ich dich ersah und in deinen schönsten Gliedern, den Vater-, Mutter-, Freundes­und Lehrerempfindungen verfolgte , ist mir die Gescbichte nicht mehr, was sie mir sonst schien, ein Grauel der Verwüstung auf einer heiligen Erde. H e r d e r. TARTALOM: Másik szó a'tiszamelléki helv. hitv. egyh.kerület népiskoláinak ügyében. — Gyámintézet egy rövidke be- és kivezetéssel. Székács. — Mezöföldi egy­házmegye helyrendező közgyűlése. Fábián I. — Kül­földi irodalom. — Kül- és belföldi tudósítások. másik szó a' tiszamelléki helvét­eli tv. egyházkerület népiskoláinak Ügyében. (Folytatás.) II. Realék. Hogy a' realék népiskolábai felvétele a­ phi­lanthropistáknak nagy érdeme, azt a­ népiskola fo­galma és c­élja kétségen kívülivé teszi. Mi ugyan­is a­ népiskola c­élja? Az, hogy a­ növendékeket az egyetemes emberi műveltség álláspontjára se­gítse,és épen azért a­ reál ismereteket nem nélkü­lözheti, mert például, kinek a' földről, hazájáról, a' természet mindennapi tüneményeiről semmi ismerete, avvagy helytelen fogalma, babonás vé­leménye van, az a­ jelen emberi műveltség leg­alsó mértékét sem üti meg. De ha pusztán alaki czélt tűznénk is ki, a' világismeret (reális) a' mellett, hogy hasznos, képző is. Nevezetesen az érzék-és értelemnek beszéd-, írás-, olvasás­általi képzésében, nem a' természeti tárgyak nézlése, leírása szolgál-e alapul; a' történeti adatok nem mind megannyi testté vált követendő erények és kerülendő vétkek, 's így a' szívkép­zés hathatós eszközei; a­ természet tüneményei­nek, tárgyainak ismerete, a' mellett, hogy anyagi hasznot hajt, nem szabadít-e meg a'vakhit és babonás félelemtől, nem vezet-e Isten tökélyei­nek tisztább imádására ? — A' kérdés tehát leg­felebb is az, miként tárgyaltassanak a' reálék, a' népiskola c­élját előmozdítandók ? ,,Keresd a' hasznost mindenütt, de a'lélek- és szívképzet min­denekfelett," ez legyen a' jelszó, a' tárgyalás módjára nézve pedig megjegyzendő, hogy a1 vi­lágismeretben, tekintve a' népiskola körét és czélját, nem a' sok 's tudományos rend, hanem a' tárgy helyes kiválasztása és elrendezése a'lénye­ges; 's annak részletei (természettan és rajz­földleirástan) egy életteljes egészszé olvadva az anyagi ismeret és haszon mellett, felsőbb szellemi czélt is mozdítsanak elő. Ezen átalános jellemzés után lássuk a' reáltudományokat egyenként­ 1) Történetek, a) Világtörténet. A' történe­tek elemi oktasában föczél a' lélek- és szívkép­zés , a­ nevezetesebb történeti események 's egyes nagy emberek életrajza által. A' mint Ci­cero mondja: az előkor nagy példányainak szem­lélése a' szellemet képzi, az akaratot nemesíti, a* tetterőt felbuzdítja. Némellyek ezen főczélt tekint­ve, nem figyelvén az időre és történeti folyamra, a' szent, világi, ó, közép, új történetekből válo­gatva vesznek adatokat az erkölcsiség ébresz­tésére; míg mások, egészet akarván adni, azt év­szám, hely, nevek puszta emléktárává's érdelhet­lenné teszik. E' két túlság közt egy harmadik középmód kezd *s méltán divatozni, melly szerint a' biographiai elem ugyan az uralkodó, a' meny­nyiben központul bizonyos világhírű emberek szolgálnak, de ezeknek életrajza, és a­ velük ös­­szefüggésben álló fontosabb események leírása mellett, a­ történetek fejlési folyama sem mellőz­tetik. Ezen methodus által kettős c­él éretik el, u. m. a­ gyermek az egész világtörténetről némi általános átnézetet nyer, a­ gyermeki kedély- és felfogáshoz alkalmazott életrajzok és fontosabb történeti események pedig a' lelket és szívet jó­tékonyan képzik. — Czélszerü volna, vélemé­nyünk szerint, a' felállítandó nevezetesebb törté­neti adatok közti összefüggést, történeti folyamot, versben adni, tudjuk, hogy a' gyermekek a' vers iránt előszeretettel viseltetnek, 's az így betanult tartósan megmarad az emlékezetben, mellyet, az értelem és szív mellett, nem kell elhanyagolni. A' nagyobb történeti elbeszélésekre és életraj­zokra nézve pedig elég, ha azokat a­ tanítványok felolvassák, a' tanító magyarázgatva-kérdezgető modorban ébresztővé és képzővé teszi észre és szívre, végre többszöri felolvasás után az egészet fejből, saját szavaikkal előbeszélik. b) Hazai történetek. Mondhatná valaki, a'hon történetei közelebbről érdekelnek, azért a' világ­történeteknél előbb tárgyalandók. Erre, minden más okot mellőzve, azt felelnek: a­ honi történetek kezdete és folyama a­ világtörténet eseményeivel 13

Next