Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-05-16 / 20. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI 20. szám. Hatodik évi folyamat. Május 16. 1847. Megjelenik e' Lap 4 »igen minden héten egyszer : vasárnap. — Előfizetési ár félévre Buda-Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr, borítékban 3 ft 40 kr., postán küldve 3 ft 40 kr. pgő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani-utczai Horváth-házban 483. sz. alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál TARTALOM : A1 protestáns isteni tisztelet, aesthetikai szempontból tekintve. Sztehlo Andor. — Az életbiztosító intézet, mint alapító. Boross Mihály. — Őrségi reform. egyházmegye közgyűlése. Szíj György. — Iskola-ügy: Az eperjesi kerületi ev. collegium belső rendezése. Vandrák András. — Egyházi régiségek: Egyházszentelési szertartás a XVII-ik század elejéről. Lugossy József. — A' protestáns isteni tisztelet, aesthetikai szempontból tekintve. „Natura hominum ea est, ut noo facile queat sine adminiculis exterioribus ad rerum divinarum meditationem sustolli. Conc. Trident. Sess. XXII. cap. 5. A' vallási öntudat az egész szellemi ember belsejében fejlik ki. ,,Der Ursprung der Religion ist die Einheit des Gemüths, das sich im Führen, Wollen und Erkennen nothwendig offenbart." „Die Frömmigkeit als Act der Hungarie an Gott durchdringt gleichmássig Erkennen, Handeln und Fühlen.u 2) Mint az egyházi társaságban valóban létező pedig, ezen vallási öntudat, az isteni tisztelet külső alakjában, a'cultusban, jelenik meg. Ez nem egyéb, mint a' vallási eszmék és érzések rajzolata 's ezeknek éltető és erősítő eszköze. Ő a' vallási képzeményeknek mintegy valódisága, a' szent eszméknek külsőleges fölvilágosítása, — melly, ha aesthetikus létrészekből áll, az ember érzéseire szükségkép erősen hatékony. Isten a' belső vallási élet, egy, mással közölhető tétellé válik, a' mennyiben tudniillik külsőleg feltűnik. Mivel tehát a' vallás az egész szellemi ember tulajdna , szükség, hogy az isteni tisztelet létrészeket foglaljon magában, mellyek nem egyedül az emberi lélek egyes munkálatira, de az egész emberre, 's igy érzelmére és képzelmére is egyiránt hassanak. Ezt csupán a' művészet által érhetni el, azaz, mindenkor midőn valami belső egy külsőben létesül 's előállíttatik : az előállítás nem lehet önkényes és szabálytalan, hanem bizonyos mérték 's szabályok megtartása megkívántató. Az Isten ugyan, a' keresztyénség főelve szerint, szellemben és igazságban imádandó. 3) „Fürwahr, der rechte Gottesdienst liegt innen— dig im Vertrauen und Lieben." 4) Sőt erről már a pogányok is józanul gondolkoztak ; Cicero azt mondja tudniillik : „Cultus autem Deorum est optimus, idemque castissimus atque sanctissimus^ plenissimusque pietatis, ut eos semper pura, in— tegra, incorrupta et mente et voce veneremur." A' mennyei vallás szellemének azonban szüksége van földi öltönyre, mellyben magát ezen érzékvilágban (Sinnenwelt) előállíthassa; és Luther meg nem fontolta, hogy egy külső igazi isteni tisztelet is van, 's hogy ennek hibáznia nem szabad. Ezen vallási szellem öltönye azonban 's a' művészet alakjai az isteni tiszteletben szorosan lesznek meghatározandók, hogy a' vallásos oldal az aesthetikai által ki ne küszöböltessék, 's az isteni tisztelet csupa művészi éleménynyé 's külső érzékek táplálékává ne váljék. Megeshetik, hogy a' szép az isteni tiszteletben födologként lép föl, minden egyebet végképen kiszorít's belőle egyedül művészi éldeletet alkot; s ez épen olly káros, mint midőn az isteni tisztelet minden művészettől elhagyatva jelenik meg. Midőn az illyen isteni tisztelet a' külső érzékekre szerfelett hat, a' belső vallási élet szenved mellette. Az égi szellemi, nagyon is földi 's testivé válván, az érzékek világába aljasodik le's szellemileg holttá lesz. A' vallás égbe-nyúló oszlopa, fölötte sok czifrától elborítva, láthatatlanná válik. Itten tehát a' közepet választani 's azon viszonyt, mellyben az isteni tisztelet a' művészethez áll, szorosan meg kell határozni; ugy, hogy a' szépel ne mellőztessék, de ne is váljék fölötte uralkodóvá; hogy a' szép — eszköz legyen, nem pedig czél, és a' vallási elemek körülvételére szolgáljon, nem pedig azoknak elfojtására. Ezen közepet a' protestáns egyház el nem találta. Az aesthetikai oldal hiánya azon föszemre— hányás, melly isteni tiszteletünkön fekszik. Ez kiváltképen a' reformátusoknál látható. A' helvetziai hitvallás az aesthetikai szellemet az isteni tiszteletből végképen kizárta, meghatározván : „Cerimoniarum ambages inutiles ac innumerabites, vasa, vestes, vela, faces, aras, aurum, argentum, quatenus pervertendae religioni serviunt. ') Hasa, ev. Dogmk. 2 Ausg. 3) Steudel. 3) János 4. 23. 24. *) Luther, W. K. T.X. 236 lap. s) Cicero de natura Deor. L. II. c. 28. 20