Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

PROTESTÁNS És ISKOLAI LAP. Április 2.1848. Hetedik évi folyamat. Consilium ne sperne meum, tibi fala paranturl 14. szám. TARTALOM : Merengések Székács J. — Az Isten orszá­gának külső alakjáról, vagyis az­ keresztyén egyházról. Boleman. — Hajdankori proselyták hitvallása hazánk­ban. Daru. — Okleveles tárcza. Daru. — Mi hír a' kis világban ? Székács J. Merengések. IV. Ne méltóztassanak megijedni! Rövid leszek. A­ papi tizedről szóló törvényczikk 2-ik §-a szerint „ő felsége a kisebbrendü bármelly val­lás felekezeten levő papságnak illő ellátása iránt, magyar ministeriuma által részletes törvényja­vaslatot fog az ország rendeinek előterjeszteni. Lesz tehát kenyér, mit Jeszenszky úr annyira sürgetett. *) De nekem soha hatalmasabban nem kopogtatott lelkismeretem­ ajtaján, mint épen most, Urunknak ama szózata : Az ember nemcsak ke­nyérrel él 'stb. Mert ezen egy igéret által, mel­­lyet bizonyosan örvendezve fogadtunk mindnyá­jan , 's mellynek teljesedésbe meneteléről nem kételkedünk , egészen megváltoztathatja a' vi­szonyt, mellyben a' protestáns egyház eddig az *­ Ad vocem Jeszenszky. Izgatására nézve egy pár nyo­matékos válasz érkezett kezemhez, mellyek engemet óva­tosságra intenek. Megteszem. Nem közlöm a­ czikkeket, mert már a­ dolgon túl vagyunk. Legkevesebbé közlöm azokat, mellyek személyes viszonyt feszegetnek. De kénytelen vagyok tisztelni egyik püspök úr azon protestáns szellemű férfias nyilatkozatát, miszerint válaszában visszautasít minden olly tárgybani ügyködést, melly az egyházé és nem a' papoké, sőt átalában tiltakozik minden kineveztetés ellen, hanem ha az az egyház által történik. "S aztán — a' püspök úr azt írja, hogy a­ törvény egész superintendenciájában nemcsak végrehajtatott, hanem több is adatott. Egy másik tekintélyes levelezőm így nyilatkozik: „Jeszenszky az országgyűlés ál­tal egy egész 's illetőleg féltelek földet akar adatni a" pap "s tanítónak, hogy legyen mit enniek. Ha ollyan sauce­ban adja petitióját elő, hogy gazdálkodási gondoktól szaba­díttassék meg 's jobb karba helyeztessék a' pap és tanító, kinek volna ellene kifogása ? De hogy legyen mit e­n­niek'.Ez nevetség, pedig annál nagyobb, mivel nagyon könnyen össze lehet számolni azon p­apok 's tanítókat, kik­nek egész s illetőleg fél telek földük nincs, ezt pedig, a' hol tagosztály történik, nemcsak kiadják minden vonakodás nél­kül, hanem példákat tudok, teszem, Szirákon, hol még töb­bet is adtak. "S Jeszenszky mégis a'Krisztus kínszen­vedéseért egész "s illetőleg fél telek földet kér. Én ugyan fel nem megyek, küldd el magát, ha kedve van menni, úgyis­­ stb." Én pedig ártatlan együgyüségemben azt hivém, hogy az egész papságtól megtagadtatik az illető föld, pedig. . . No jó, hogy tudom. Sz­­álladalomhoz állott. Valahányszor pedig illyen kérdés merül fel az egyház kebelében, nem lehet eléggé óvakodóknak lennünk, nehogy az állada­lom nyájas ajándékaiért, olly jogokat adjunk oda kölcsön fejében, mellyek a­­mellett, hogy tán sarkalatosak, ha egyszer kiadatnak a­ kézből, ne­hezen vagy soha visszaszerezhetők ne legyenek. Eddig a­ magyar protestáns egyház szegény, de szabad volt, maga építé templomait és isko­láit, szabadon választó papjait és tanítóit, szaba­don állapította és módosította oktatási és neve­lési rendszerét 'stb. Most az álladalom jelentkezik 's azt mondja, én is akarok osztakozni veletek a' teherben 's ki­sebb rendű papjaitokat — 's mint hisszük a' ta­nítókat is fizetni fogom. Ha az álladalom ezt azért teszi, mert köteles­ségének érezi a' protestáns egyházat mint tisz­teletre méltó 's az álladalom javát előmozdító in­tézetet — szabad működéseiben gyámolítani; az­­­t, mert lelkismeretéről háromszázados elha­nyagoltatásunk terhelő vádkövét le akarja gör­díteni; azért hogy segedelme által annál szaba­dabban, sikeresebben fejthesse ki az egyház ma­gát, követhesse czéljait; úgy mi hálával fogad­juk az álladalom ezen ajánlkozását. Akkor az ál­ladalom hihetőleg fel fog szólítani bennünket, minket az egyházat, hogy mondjuk meg, mit kí­vánunk tőle, biztosítván a­ felől, hogy méltányos kérelmeinket foganatosítandja. Ugyan mit mon­danánk , ha e­ kérdés ma intéztetnék hozzánk ? Minden attól függ, mit kérdez, mit ajánl, mit kér tőlünk az álladalom. De már előlegesen is szük­séges csendes dialogokat tartanunk,­­s az álla­­dalmat szemközt gondolva magunkkal, gondol­kodnunk, mit válaszolnánk neki, ha így, ha úgy, ha imigy, ha amúgy állítaná a­ kérdést. Az álladalom szólhat így : Segítlek, de egy­házi autonomiátokat azért nem bántom. Szólhat így : Segítlek, de illő befolyást kötök ki magam­nak. Az első esetben megnyughatnánk, de a­ má­sodikra nézve, azt kérdeznék : Mit ért az állada­lom a' segedelmezés és még inkább az illő be­folyás alatt? A' segedelmezés alakjára nézve az álladalom vagy úgy járhat el, mint Francziaországban a* respublica előtt, azaz, az egyes gyülekezeteket és azoknak papjait egyenesen csatolja magához 14

Next