Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-05-08 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS hivatal: KIADÓ­Alipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 k­r., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petti sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. BEF. EGYHÁZI ÜGYEINK FELETTI ME­RENGÉSEK. Társaság — bármi célra és név alatt állt össze — törvény és kormányzat nélkül fel nem állhat. Törvény tartja össze a társaság kü­lönböző tagjait, — mondja és határozza meg egymás­iránti jogait és kötelességeit, — szerzi meg, hogy a társaságban béke, nyugalom és rend legyen, tehát céljának és rendeltetésének megfeleljen. Kormányzat — kifolyása a társaság bizal­mának — folytatja a társaság dolgait, és figyel arra, hogy kívánt célt érjen. Erre szükség, hogy törvény szabja ki és írja körül a kormányzat ha­tás­körét, hogy önkénnyé ne f­ajuljon, a társaság urává ne legyen, hanem megmaradjon azon ha­tárok között, meddig meg van bizva. Nekünk is magyarhoni reformátusoknak van vallásos társaságunk, de valjon van-e törvé­nyünk és törvényen alapuló kormányzatunk? Nem a gyűlési constellantioktól függ-e egyházi társulatunk egén minden? Régi Canonainkról ki­mondván a közvélemény az ,,elavultak"4 Ítéle­tet , ujabbakkal pedig nem birván: hiába mond­ják gyűlési jkönyveink „egyházi kanonainkhoz képest'4 — mert ezek helyét jelenben esetleges rendeletekkel - statumokkal — pótoljuk, me­lyekről sértés nélkül elmondhatjuk: interdum valent, interdum non, — ezek is a j köny­vek zár­jai alá rejtetvén, feledékenységbe mennek s csak szükség esetében kerestetnek ki a por lepte ira­tok tömkelegéből. Többször hallottam egyházi gyűléseken, és olvastam j könyvekben s irodalom terén tekintélyesektől mondatni: egyházi törvénye­ket hozni csak zsinat van hivatva: kérjünk tehát zsinat tarthatásra engedélyt, s addig vár­junk békével. Ref. egyházunk első honosultával kü­l-és bel­ellenségtől hatalmasan zaklattatott, mégis a mint környülállást engedték, s némelyik vidéken né­hány gyülekezetre szaporodott, azonnal consti­tuálta magát, törvényt hozott, hitvallást és litur­giát szabott, s erélyesen lépett fel azok ellen, kik keblében akár a hitvallásra, akár liturgiára, akár kormányzatra nézve szakadást csinálni próbáltak. Időjártával s egyházunk kisebb terjedésével a vi­dékekből egyházmegyék, ezekből meg egyház­kerületek lettek, s a mi jót, életre valót egyiknél, vagy másiknál láttak: átvették. Ámbár tehát az 1791-ik évig közönséges és országos olyan zsi­natja soha sem volt ref. magyarhoni egyházunk­nak, mint a milyet napjainkban akarnak, és em­legetnek ; összeszedett törvény, és ezen alapuló kormányzat nélkül még sem volt, mint egyház­történelmünk bizonyítja. Az 1791-ik országos zsinatnak is volt-e valami üdvös haszna, követ­kezése ? — Ne ámítsuk magunkat! hanem lás­sunk és tanuljunk eleinktől, és ne feledjük, hon­nan és miért jött ki protestáns egyházunk? Miért hagyjuk törvényen kívüli állapotban növekedni egyházunk fejére nem ugyan a személyes, hanem a több kisebb nagyobb consistorialis pápát ? Hi­szen sokkal kedvezőbb a mi sorsunk, és állapo­tunk, mint volt eleinké. Majd három százados volt honunkban ref. egyházunk, mikor orszá­gosan zsinatolhatott; lehet megint századok múlva 37

Next