Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-05-08 / 19. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- ÉS hivatal: KIADÓAlipótés szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. BEF. EGYHÁZI ÜGYEINK FELETTI MERENGÉSEK. Társaság — bármi célra és név alatt állt össze — törvény és kormányzat nélkül fel nem állhat. Törvény tartja össze a társaság különböző tagjait, — mondja és határozza meg egymásiránti jogait és kötelességeit, — szerzi meg, hogy a társaságban béke, nyugalom és rend legyen, tehát céljának és rendeltetésének megfeleljen. Kormányzat — kifolyása a társaság bizalmának — folytatja a társaság dolgait, és figyel arra, hogy kívánt célt érjen. Erre szükség, hogy törvény szabja ki és írja körül a kormányzat hatáskörét, hogy önkénnyé ne fajuljon, a társaság urává ne legyen, hanem megmaradjon azon határok között, meddig meg van bizva. Nekünk is magyarhoni reformátusoknak van vallásos társaságunk, de valjon van-e törvényünk és törvényen alapuló kormányzatunk? Nem a gyűlési constellantioktól függ-e egyházi társulatunk egén minden? Régi Canonainkról kimondván a közvélemény az ,,elavultak"4 Ítéletet , ujabbakkal pedig nem birván: hiába mondják gyűlési jkönyveink „egyházi kanonainkhoz képest'4 — mert ezek helyét jelenben esetleges rendeletekkel - statumokkal — pótoljuk, melyekről sértés nélkül elmondhatjuk: interdum valent, interdum non, — ezek is a j könyvek zárjai alá rejtetvén, feledékenységbe mennek s csak szükség esetében kerestetnek ki a por lepte iratok tömkelegéből. Többször hallottam egyházi gyűléseken, és olvastam j könyvekben s irodalom terén tekintélyesektől mondatni: egyházi törvényeket hozni csak zsinat van hivatva: kérjünk tehát zsinat tarthatásra engedélyt, s addig várjunk békével. Ref. egyházunk első honosultával kül-és belellenségtől hatalmasan zaklattatott, mégis a mint környülállást engedték, s némelyik vidéken néhány gyülekezetre szaporodott, azonnal constituálta magát, törvényt hozott, hitvallást és liturgiát szabott, s erélyesen lépett fel azok ellen, kik keblében akár a hitvallásra, akár liturgiára, akár kormányzatra nézve szakadást csinálni próbáltak. Időjártával s egyházunk kisebb terjedésével a vidékekből egyházmegyék, ezekből meg egyházkerületek lettek, s a mi jót, életre valót egyiknél, vagy másiknál láttak: átvették. Ámbár tehát az 1791-ik évig közönséges és országos olyan zsinatja soha sem volt ref. magyarhoni egyházunknak, mint a milyet napjainkban akarnak, és emlegetnek ; összeszedett törvény, és ezen alapuló kormányzat nélkül még sem volt, mint egyháztörténelmünk bizonyítja. Az 1791-ik országos zsinatnak is volt-e valami üdvös haszna, következése ? — Ne ámítsuk magunkat! hanem lássunk és tanuljunk eleinktől, és ne feledjük, honnan és miért jött ki protestáns egyházunk? Miért hagyjuk törvényen kívüli állapotban növekedni egyházunk fejére nem ugyan a személyes, hanem a több kisebb nagyobb consistorialis pápát ? Hiszen sokkal kedvezőbb a mi sorsunk, és állapotunk, mint volt eleinké. Majd három százados volt honunkban ref. egyházunk, mikor országosan zsinatolhatott; lehet megint századok múlva 37