Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1864-07-24 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Előfizetési figyelmeztetés! Lapjaink január-júniusi félévi folyama már lejárván, kérjük t. előfizetőinket, hogy megrendeléseiket a július-decemberi folyamokra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálhatunk. Szerkesztőség: SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­hivatal: A lipót és szerb­ utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. TÁJÉKOZÁS­­ A MEGÜRÜLT LELKÉSZ-ÁLLOMÁS BETÖLTÉSE KÖRÜL. Miután a vallás hivatalnokai között, a lelkész az, a ki a néppeli közvetlen érintkezésnél fogva, annak magasz­tos céljait leghatályosabban mozdíthatja elő, — ezen hiva­tal betöltése a keresztyénség, — illetőleg a protestantis­mus keletkezése óta legfontosabb tárgyak közé soroltatott. Ebből eredt, hogy e végett több egyházkerületek új meg új szabályokat alkottak, vagy mint a dunamelléki, alkotni most is ismételve akarnak, sőt az „Egyházi és Iskolai Lapok" 1863. 38 és 47. számaiban, ehhez, magánosok is hozzá szólottak. Tapasztalva ezekből, hogy a szabályalkotási, — illetőleg a végrehajtási jog, a törvényhozói joggal — fel­cseréltetni szándékoltatik, sőt hogy az 1791. 26. t. c. által is szentesitett — kánonok, — ámbár ezekre a pa­pok fel is eskette­tnek, gyakran — csak törté­nelmi adatoknak tekintetnek, kötelességemnek tartom, a mennyiben ezen jelenségek által egyházi alkotmányunkból eredő szabadságunkat, illetőleg magát az alkotmányt is, veszélyeztetve látom, általában minden honi, különösen pe­dig a dunamelléki egyházkerületi hitsorsosimat a követ­kezőkre figyelmeztetni : 1. Kétségtelen, hogy hazánkban egy­házi alkotmányunkat illetőleg, a törvény­hozói hatalom — az orsz. zsinatot illeti. Olyformán, hogy az ott hozott törvények, az 1791. 26. t. c. szerint csak királyi szentesítés után nyernek kötelező erőt. A végrehajtó hatalom pedig, mely alatt a kormányzat, és igazság-szolgáltatás is értendő, az egyházkerületek, me­gyék és egyházak jogai, s kötelességei közé tartozik. Mennyire veszedelmes a szabadságra nézve, ha ezen hatalmak nincsenek elkülönítve, hanem egy személy, vagy tisztviselői karban egyesülnek, — azt — Montesquieu, a törvények lelkéről irt, — és 1833-ban Fábián Gábor által magyarra fordított könyve I­ső R. 240 lapján igy adta elő: „Ahol azon egy személyben vagy tisztvi­selői karban vagyon a törvényhozó, és végrehajtó hatalom egyes­í­t­ve, ott szabad­ság nincsen. Akkor sincs szabadság, mi­dőn a bírói hatalom nincs elválasztva, a törvényhozó, és végrehajtó hatalomtól. — Minden oda lenne, ha azon egy ember, vagy azon egy előkelő, vagy nemesi, vagy köz­népi kar— gyakorolná ezen háromféle ha­talmat— t. i. törvényhozást, az ors­zágló­szék rendeléseinek végrehajtását, és a bűnöknek, vagy birtokbeli p­öröknek—meg­bírálásá­t." 2. Hogy a fennálló törvényt magya­rázni egyedül a törvényhozó hatalom van jogosítva, a következőkből tetszik meg. Ugyan­is. A hármas törvénykönyv bevezetésének 6-ik címe 12. §-a igy szól „Unde Iex debet esse justa, honesta, possibi­lis, secundum naturam, temporique conveniens, nefcessaria et utilis: Manifesta quoque; ne aliquid per obscuritatem incautae captionis contineat: (id est ne aliquis possit eam captiose interpretari. Si tamen quid ambiguum, vei obscu­rum fuerit, ejus est interpretari qui condidit) 13. §. Ideo autem ista sunt consideranda, quia cum leges institutae fue­rint, non erit postea judicandum de ipsis, sed oporteiáit iák^ * dicare secundum ipsas." HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr.

Next