Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1864 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1864-07-24 / 30. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Előfizetési figyelmeztetés! Lapjaink január-júniusi félévi folyama már lejárván, kérjük t. előfizetőinket, hogy megrendeléseiket a július-decemberi folyamokra mielőbb megtenni szíveskedjenek. Teljes számú példányokkal az idei első számtól kezdve még folyvást szolgálhatunk. Szerkesztőség: SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓhivatal: A lipót és szerb utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Helyben : házhozhordással félévre 3 frt 50 kr., egész évre 7 forint — Vidéken : postán szétküldéssel félévre 3 frt 70 kr., egész évre 7 frt 40 kr. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. TÁJÉKOZÁS A MEGÜRÜLT LELKÉSZ-ÁLLOMÁS BETÖLTÉSE KÖRÜL. Miután a vallás hivatalnokai között, a lelkész az, a ki a néppeli közvetlen érintkezésnél fogva, annak magasztos céljait leghatályosabban mozdíthatja elő, — ezen hivatal betöltése a keresztyénség, — illetőleg a protestantismus keletkezése óta legfontosabb tárgyak közé soroltatott. Ebből eredt, hogy e végett több egyházkerületek új meg új szabályokat alkottak, vagy mint a dunamelléki, alkotni most is ismételve akarnak, sőt az „Egyházi és Iskolai Lapok" 1863. 38 és 47. számaiban, ehhez, magánosok is hozzá szólottak. Tapasztalva ezekből, hogy a szabályalkotási, — illetőleg a végrehajtási jog, a törvényhozói joggal — felcseréltetni szándékoltatik, sőt hogy az 1791. 26. t. c. által is szentesitett — kánonok, — ámbár ezekre a papok fel is eskettetnek, gyakran — csak történelmi adatoknak tekintetnek, kötelességemnek tartom, a mennyiben ezen jelenségek által egyházi alkotmányunkból eredő szabadságunkat, illetőleg magát az alkotmányt is, veszélyeztetve látom, általában minden honi, különösen pedig a dunamelléki egyházkerületi hitsorsosimat a következőkre figyelmeztetni : 1. Kétségtelen, hogy hazánkban egyházi alkotmányunkat illetőleg, a törvényhozói hatalom — az orsz. zsinatot illeti. Olyformán, hogy az ott hozott törvények, az 1791. 26. t. c. szerint csak királyi szentesítés után nyernek kötelező erőt. A végrehajtó hatalom pedig, mely alatt a kormányzat, és igazság-szolgáltatás is értendő, az egyházkerületek, megyék és egyházak jogai, s kötelességei közé tartozik. Mennyire veszedelmes a szabadságra nézve, ha ezen hatalmak nincsenek elkülönítve, hanem egy személy, vagy tisztviselői karban egyesülnek, — azt — Montesquieu, a törvények lelkéről irt, — és 1833-ban Fábián Gábor által magyarra fordított könyve Iső R. 240 lapján igy adta elő: „Ahol azon egy személyben vagy tisztviselői karban vagyon a törvényhozó, és végrehajtó hatalom egyesítve, ott szabadság nincsen. Akkor sincs szabadság, midőn a bírói hatalom nincs elválasztva, a törvényhozó, és végrehajtó hatalomtól. — Minden oda lenne, ha azon egy ember, vagy azon egy előkelő, vagy nemesi, vagy köznépi kar— gyakorolná ezen háromféle hatalmat— t. i. törvényhozást, az országlószék rendeléseinek végrehajtását, és a bűnöknek, vagy birtokbeli pöröknek—megbírálását." 2. Hogy a fennálló törvényt magyarázni egyedül a törvényhozó hatalom van jogosítva, a következőkből tetszik meg. Ugyanis. A hármas törvénykönyv bevezetésének 6-ik címe 12. §-a igy szól „Unde Iex debet esse justa, honesta, possibilis, secundum naturam, temporique conveniens, nefcessaria et utilis: Manifesta quoque; ne aliquid per obscuritatem incautae captionis contineat: (id est ne aliquis possit eam captiose interpretari. Si tamen quid ambiguum, vei obscurum fuerit, ejus est interpretari qui condidit) 13. §. Ideo autem ista sunt consideranda, quia cum leges institutae fuerint, non erit postea judicandum de ipsis, sed oporteiáit iák^ * dicare secundum ipsas." HIRDETESEK DIJA : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr.