Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1865 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1865-11-26 / 48. szám

SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ­hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint. PROTESTÁNS­­ LAP ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. SZÓZAT A MAGÁNYBÓL. Elhangzott a legmagasabb fejedelmi szó , mely az országgyűlést f. é. december 10-ik napjára hivja össze, és nagy várakozásban reményben vagyunk! a lelkesedés átzengi sújtott hazánkat a kárpátoktól csaknem az Ad­riáig, a fejedelmi szép szó s jog-igéretek örömre gyulasz­ták lelkeinket, a nemzeti képviselők választására szerte nagy erőfeszítések láthatók, föllépnek s léptetnek a te­hetség emberei, az aljas izgatások hydrája is emelgeti át­kos fejét, és a korteskedés gonosz művészete több helyen űzetik! Nem lehet célom az általános nemzeti örömre le­hangolólag hatni, hiszen máskor is örültünk már mi idő előtt, sem profetizálni, mert a jövő fátyolát egyedül az úr hatalma lebbentheti föl; lehet, hogy a századok ígé­retei épen most teljesülnek ! beváltatik a hittel fogadott esszó ; lehet hogy épen most állunk azon határvonalon, melyet ha óvatos bölcseséggel, higgadt mérséklettel, minden esetre törhetlen hazafisággal léptünk át, egy sza­bad, kormányzati rendszerében önálló s független hazába jutottunk, melyben testvéri egyetértés, jó egyenlőség, nemzetiségek iránti méltányosság honolván, Hunnia vi­rágzásnak indul, s a jövő ivadék hálája fogja egykor át­lengeni hazánk nagy munkásainak örök álmát! Az or­szágos öröm ellen hát sok mondanivalóm nincs, sőt oly­kor vérforgásom szerencsés pillanatában, az írás szava­ként, én is örülök az örülőkkel, azon tagadhatlan tény­nek, hogy a fejedelem bizalommal szólt hű magyarjaihoz. Azonban a képviselői fölléptetések, még inkább az er­kölcs-aljasító korteskedések ellen, annál több mondani­valóm van. Ha nemzetünk 1000 éves viszontagságos életét meg­vizsgáljuk, azon meggyőződésre jutunk, hogy mióta hon­foglaló őseink e szép hazát meghóditák, soha egy ország­gyűlésnek sem volt ily nagyszerű föladata, mint milyen az előttünk állóra várakozik, s ha ezen állitásom nem illu­siv, ha eltaláltam az igazságot? a dolgok józan logikája azt követeli, hogy a nagy munkát erő-edzett férfiakra bízzuk, mert nagy munkát csak erősek hajthatnak végre. Most már tartsunk nyílt szemlét, vizsgálódjunk komolyan azon eszközök fölött, melyeket a képviselő-választásra nézve előlegesen használni itt ott, némelyek jónak lát­nak , vájjon vezethetnek-e ezek célra? főkép­telen viszo­nyaink között, midőn teljes átalakulás küszöbén állunk, midőn a nemzet bölcseségére, erkölcsi erejére, talán még rendkívüli önmegtagadásra is oly nagy, oly igen nagy szükségünk van!? Ha sorsunk jövőjét a kívánt rév­partra óhajtjuk juttatni, szóljunk a dologhoz teljes kimé­lettel s távol minden ingerléstől, d­e őszinte tiszta meg­győződéssel. Halljuk s olvassuk, hogy több helyen oly fiatal hon­fiak lépnek föl a képviselői térre, kik — bár méltányolva hajlunk meg a kitűnő észtehetség, a négy fal közötti tu­dományosság előtt, — de miután tapasztalással, mely csak a meglett férfikor s a hajlottabb korszak tulajdona, nagyon kis részben; a haza összes viszonyainak kellő is­meretével, higgadt vérmérséklettel, szilárd önmegtaga­dással pedig csak ritka kivételkép bírhatnak, előre lát­ható, hogy ha céljuk sikerül, működésök legjobb akarat mellett is alig lehet a honra nézve oly üdvös mint magok is óhajtják. Hazánk egykori nagy embere szavaiként ,,ne cseréljük föl a szerepeket," valóban aggodalmas jelenet volna, ha a képviselőházban a honatyák többségét, a sze­rény korú fiatalság tömege, kérdésessé tenné! ez jót nem hozhatna imádott hazánk jövendőjére, annyit semmi esetre nem, mint azon tiszta múltú, kipróbált s kiszenvedett ha­zafiak működése, kik országgyűléseinkben nemzeti küz­delmeink közepett őszültek meg! pedig látható, hogy csak­nem mindenütt az ilyen valódi honatyák ellen intéztetnek a kísérletek. Ne siessünk élni, mert az élet elsietése kora halált várjunk sorra ifjú honfitársaim, a várakozás ne­továbbját s a cselekvés elérkezett perceit megítélni, az állambölcseség legnagyobb feladata­ lehet, hogy most is az elsietés tapintatlanságának szomorú követke­zéseit gyászoljuk! A fiatalságnak is meg van saját gyö­nyörű hivatása, gyakorolja szorgalommal a tudomá­nyokat, törekedjék mentül nagyobb elméleti képességre , aztán lépjen a gyakorlati pályára, jöjjön érintkezésbe az államtudományban kisebb-nagyobb mérvben jártas szilárd hazafiakkal, hallgassa őket figyelemmel, mert a tapasztalás bölcseinek hallgatása az élet legnagyobb tanulmánya! s ez a fiatal ember valódi hivatása! Ki­HIRDETESEK DÍJA : 4 hasábos pettt sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr.

Next