Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1866 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1866-04-08 / 14. szám
^Kilencedik évfolyam. Pest, ápr. 8. 1866. Jfá 1A. ^fe ÉT SZERKESZTŐ- ÉS KIADÓ-hivatal: A lipót és szerb-utca szögletén földszint PROTESTÁNS r 1 API ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 4= frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA : 4 hasábos petii sor többszöri beiktatásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. TANULMÁNYOK A PAPI GOND MEZEJÉN. *) Tanulmányaimat bemutatva igen tisztelt paptársaimnak, egy olyan térre akarom figyelmöket fordítani, mely egyházi életünkben ez idő szerint legkevésbé van méltányolva , pedig ezen mező kellő mivelése mindenütt gazdag kalászokkal fizetett a vallásos és erkölcsi életben. Értem a pásztori gondviselést, melynek nálunk csak alig és kevés helyen lehet nyomaira akadni, holott ez volna a vallásos és erkölcsi életnek, sőt az egyháznak egyik legerősebb támasza. A pap a nyilvános isteni tisztelet tartása által még nem fejtette meg feladatát, ezt csak akkor teszi, ha gondot fordít a templomon kívül is arra, hogy az ott elhintett jó magvak az életben jó gyümölcsöket teremtenek; neki az egyéni életre is hatni kell, hogy a hivek azt keresztyéni elvek szerint intézzék. A mit a pap, mint prédikátor és katekheta, plántál, mint lelkipásztornak meg kell öntöznie és felnevelnie. — A pásztori működést több okból igen fontosnak tarthatjuk. Ez által a pap leginkább megerősítheti azon szívélyes viszonyt, melynek közte és gyülekezete között kell fenállani, leginkább előmozdíthatja a vallásos és erkölcsi életet, részt vehet hívei örömében és bánatában, legbiztosabban ellenállhat minden kívülről jövő nyomásnak, és fondorkodásnak, mely dolgokra nézve a prédikálás stb. pásztori működés nélkül igen keveset használ. Szóval, ez az egyetlen eszköz a pap kezében, hogy a lehetőségig mindenekre nézve minden tegyen, s körüljárva jót tegyen mindenkivel, mint Jézusról van feljegyezve. De a pásztori gondviselés hit teljesítése igen sok nehézséggel is jár, mit néhol a helyi viszonyok még növelnek. Közvetlen érintkezésbe hozza a lelkészt gyülekezete minden tagjával, még a legrosszabbakkal is, szembe állítja mindennemű tévelygéssel és vétekkel, hogy ezek ellen küzdjön, s hallgatói különböző fogékonysága és szüksége szerint köztök a keresztyéni életet előmozdítsa. Kényszeríti, hogy nem csak a belső életre, hanem gyakran a külső életviszonyokra is kiterjessze gondját és munkásságát, s ez által sok kellemetlenségnek, fáradságnak sőt betegségnek teszi ki. Növeli a bajt nálunk az is, hogy papjaink nagyobb része oly csekély évi jövedelemmel van ellátva, hogy idejének jelentékeny részét kénytelen az anyagiak beszerzésére fordítani. Nem mindig vádolhatjuk e miatt népünket, — ellenkezőleg — sok helyen nagyon meg van az terhelve egyházi adóval, de sok helyen meglehetősen feledik a 16, 6 és 10-ik versében foglalt intést. Bizonyára nehézségeiben kell keresnünk a legfőbb okot, hogy papjaink közül oly kevesen szánják rá magokat e terhes de gyönyörűséges iga felvételére. Mindazáltal még sincs oly sok akadály útjában, hogy az, ki kötelességét élénken érzi, s szeretettel viseltetik a gyülekezet vallásos-erkölcsi érdekei iránt, erős akarattal le ne győzhetné. Figyelmét ne foglalja el nagyon az anyagi érdekekkel, — ki a papi hivatalra szánta magát, a tisztességes szegénységre is készen kell lennie (Máj. 8, 20; 19, 21—24). — A jó pásztornak nem szabad a nehézségektől visszaijedni, hanem gondolja meg, milyen fontos része hivatalának a pásztori gondviselés s tűzze példányképül maga elibe mesterét, a jó pásztort, ki az ő életét is feláldozta juhaiért. Kisértsük meg már kijelölni a tért, melyre a pásztori gondviselés terjed, s próbáljuk meg ezen nehéz és kényes kötelességekre nézve néhány szabályt felállítani. Mindkét feladatunkat igen nehéz megfejteni, mert a dolog természete szerint a pásztori gondviselés csak úgy éri célját, ha kiterjed mindarra, mi a keresztyéni élettel közelebbi vagy távolabbi összeköttetésben áll, tehát ha a híveknek rendes mint rendkívüli körülményeire befolyást gyakorol. — A katholicus egyházban a pásztori gondviselés módja körülményesen meg van határozva, ezt gyakorolja a pap a gyóntató székben a poenitentiaszabás és absolutio által. Ott a népet még mindig kiskorúnak és lelki tutorság alatt tartják. Mi az ilyen pásztori gondviseléstől mindenek fölött irtódzunk, nálunk csak abban kell állani: meglátogatni a betegeket és ügyefogyottakat, oktatni a tudatlanokat, körüljárva jót tenni, szeretetet és békességet eszközölni minden irányban. Ez oly nagy tér és oly határozatlanul elkorlátozva, hogy épen nem csodálkozhatunk, ha a rendszeres pastorális theologia írói annyira külömböző kötelességeket soroznak ide. Ami pedig a felállítandó szabályokat illeti, a mindennapi élet oly sok változatban tűnik fel, hogy — ugyanazon kútfők: Muurling, Claus Harms, Palmer, Schweizer, Köster, Hoffmann, Pareau stb.