Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-05-08 / 18. szám
Pest, május 8.1870. Tizenharmadik évfolyam. ON 18. Hfc PROTESTÁNS A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldéssel félévre 1 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál, helyben a kiadóhivatalban. 4 hasábos petti sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. Bélyegdij külön 3Q kr. SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : HIRDETÉSEK DIJA: Még egyszer az egyetemi kérdés. A „Daguerrotyp" szellemdusi rója a negyvenes és ötvenes éveket nemzeti életünk reflexiokorának nevezé, melyre, a mint mondá, az alkalmazás, cselekvés sora okvetlenül következni fog. S valóban, ha mai törvényhozásunknak az újjáalakításban rohamosnak mondható menetét tekintjük, csakugyan azt kell hinnünk, hogy a 48 előtti 25 év, mely a haza újjászületésének előkészítő korszakát képező, tökéletesen megérlelte az elméletet, melyet már most csak egyszerűen valósítani, s a történtek által alakult új viszonyok közé beilleszteni kell. Ámde vannak egyes nagy horderejű társadalmi kérdések, melyek 48 előtt Ausztriához való szerencsétlen viszonyaink miatt szőnyegre sem hozathattak, s igy azok elméleti, elvi megvitatása s tisztábahozatala is reánk néz. Ilyen a többek között az egyetem ügye, mely 48 előtt mindenestül a bécsi befolyás alatt álló kormány kezében lévén, s attól mint valami mostohagyermek csak kénytelen kelletlen ápoltatván, a legsiralmasabb állapotban jutott a nemzet kezére vissza. Most ez ügy legnagyobb mértékben veheti a nemzet egész figyelmét annyival inkább igénybe, miután tudva van, hogy ez intézetnek miképp elintézésétől függ nagy részben a nemzet szellemi fejlődésének jövője. Annyival feltűnőbb, hogy a sajtóban legközelebb ez ügyről megjelent nyilatkozatok íról jobbára még csak annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy szabatosan meghatározták volna, mi az általában, ami az egyetemek célját és feladatát képezi, és mikép volna az egyetem feladata nálunk az adott viszonyokhoz képest megoldható ? Pedig, hogy akármely reformtól sikert várhassunk, mindenek előtt szükséges, hogy úgy az elérendő cél, mint az arra használandó eszközök tisztán ki legyenek tűzve, miután máskülönben lépéseink helyessége felől soha biztosak nem lehetünk. Kik eddig szóltak a kérdéshez, az egyetem célja és feladatának többnyire csak egyik oldalát tartották szem előtt, s az egyetemben csak a tudomány fejlesztésére szolgáló intézményt látván, semmi tekintettel nem voltak arra, hogy annak különböző társadalmi célokra vonatkozó gyakorlati feladatai is vannak. Tényleg azonban úgy áll, hogy miután az európai emberiségben a tudomány a társadalom egyik legfontosabb mozgató erejévé, hatalommá vált, az egyetemnek, mint az államszervezet egyik tényezőjének feladatává lett a tudomány fejlesztésénél a társadalom gyakorlati érdekeit, létező szükségeit szem előtt tartani, s ezek kielégítésére szakavatott egyéneket képezni. E kettős feladat nem kis mértékben nehezíti az egyetemi kérdés sikeres megoldását, mert míg a tiszta tudomány érdeke teljes korlátlan szabadságot igényel, addig annak a társadalom gyakorlati céljaira való vonatkozása szükségessé teszi a szorosan kimért és a pozitív szükségekhez képest szabályozott eljárást, míg első feladatát az egyetem legteljesebben megfejthetné, ha, mint eredetileg volt, független testületi szervezetét megtartva az állammal mentül kevesebbet érintkeznék, addig ama másik célját tekintve, az egyetem mint alkatrésze az államszervezetnek, tudományos működését a polgárok javára tartozik érvényesíteni, és a tanárok az államtól fizetett tisztviselők lévén, szellemi munkásságukat kötelesek úgy intézni, hogy az a társadalom mindenkori szükségeinek és gyakorlati érdekeinek megfelelő legyen. te