Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-16 / 37. szám

igazi gyermekbarát; ellenben Gaal Kassan s Batka Rozs­nyón valóságos Orbiliusok, kiktől hamar búcsút vett a méltatlan bánásban részesült fiu. Hazajővén, atyja mes­terségre szánta, de anyja megmenté, s elvitte Csehiekre a humánus s ügyes Henrich Mihály tanárhoz, kinél évig 1819— 21 maradt. Ámbár tanára már a rhetori osz­­­tályba valónak ítélte, V. önkényt ismételte a syntaxist 1821/3, hogy jobban haladhasson. 1822 23, Rozsnyón mint első éves rhetor s alum­nista már correpetált Lehoczky Jónásnál. A jeles s re­mek előadása Farkas András, ki a classikusokat magya­rázta, s a lelkes Mispák Gergely, ki a magyar nyelv s irodalom iránt buzgólkodott, voltak V. legkedvesebb tanárai. Gyarapodván a clasikkusokban és stylaris ügyes­ségekben, gyakran pótolá tanárait, tanulótársaitól öröm­mel követtetve, mert nem praeceptoroskodott, hanem ve­lük együtt tanulva magyarázgatott. Ez megerősité őt ere­deti hajlamában, tanárrá lenni. Egyúttal correpetált Stymel ügyvéd házánál lakó három növendékkel, (Kere­pessy Jenő, Kubinyi Jenő, Thuránszky István), már nyilvánosan szónokolt a deprecation (iskolai Ekkor isteni­ tisztelet.) Elvégezvén a rhetori tanfolyamot, Eperjesre jött s itt négy évet töltött 1824128 mint tanuló. Eleinte sokat küzdött anyagilag s szellemileg is a német nyelv miatt melyet azonban elsajátítván, már correpetált a 2-ik év­ben, 1825 6. A 3-ik évben 1826 7 a Dessewffy és Ba­loghyéknál correpetált. Azon kitűnő tanár, kihez hasonló kívánt lenni, a nagy tudományo­s szellemdús Greguss Mi­hály volt, kitől logikát, lélektant, aesthetikát, magy. történetet, a classikusok magyarázatát, Mayer András, ki­től a theologiát, s Csupka András, kitől jogot hallgatott. 1827/8 Nevelősködött Kriebel házánál, s készült a candidaticumra. 1828. júl. 21-én letette kitűnő sikerrel a papjelölti vizsgát Jozeffy Pál superintendens elnöklete alatt. (Ez évben alapíttatott meg V. A. s Nemessányi közreműkö­désével a magy. önképző kar „magyar társaság4) Eperjesen. 1828/30. Nevelősködött Máriássy András cs. k. ka­marás házánál elébb Rozsnyón, utóbb Eperjesen. 1830. Elindult Jénába, Klein Ernő s Liszkai János­sal. Pozsony, Bécs, Prága, Dresda, Lipcsén át részint ko­csin, részint gyalog érkezett Jénába. Itt hallgatta a hí­res s nagytudományu Friesz Jakab alatt a philosophiát (kinek ethikai előadásai nagy hatással voltak Vandrákra) Luden Ilenrik alatt a történet, Hase, Stöckel Baumgar­ten, Rein­hold, Schott, Eichstaedt alatt a theol. tudomá­nyokat. Kirándult társaival a környékre is, s megláto­gatta Lipcsét, Hallét, mindenütt hospitálva. 1831. Elvégezvén az iskolaévet, Némely nevű­ ba­r­át­jával beutazta (többnyire gyalog) Thüringiát, a Rajna vidékét, Baden, Württemberg, Bajorországot — az egye­temeken mindenütt hospitálva — s Bécsen keresztül haza­tért. Kipihenvén az ut fáradalmait, Eperjesre jött barát­jai látogatására. Ott Dreppa Mihály tanár meghalván, V.-t kérték fel annak pótlására, mit ő el is fogadott, hogy Greguss mellett maradhasson. De midőn a rendes tanársággal kí­nálták meg, azt el nem fogadta, hanem Benczúr Józse­fet ajánlta mint méltóbbat. De ez csak azon feltétel alat fogadta el, ha V. az ő helyét foglalja el (Berczelen 1^31l2)) mint nevelő Szirmay Márk gyermekeinél, mi meg is történt 1832/3. A második évben Eperjesre jött mint nevelő, s mint ilyen gyakran helyettesité Greguss M.-t (a ki betegeskedett) a latin classikusok magya­rázatában. 1833. Gregus Mihály Pozsonyba távozott mint ta­nár, s V.-t ajánlta utódjának, ki ez év aug. 8-án meg is választatott rendes tanárnak, s szept. 7-én be ut hivatalába Mányai Antal igazgató által­ iktattatott Díszes, de terhes is vala ezen hivatal, mert két tanfolyamban (VII. VIII. oszt.) neki magának következőket kellett tanítani : logikát, lélektant, metaphysikát, aesthe­tikát, történetet, algebrát, mértant, physikát, latin- s magyar irókat 2­2 órában hetenként (400 váltó forint fi­zetés mellett.) Kartársai voltak: Mányai theol., Csupka András jog , Krajzell András philol., Keresztessy, Schulek l­rigyes, Ben­czúr, Klein Gy. s később K­azslinszky Frigyes. Tanulók s közönség egyaránt szerették a lelkes, ideális lendületű, nagytudományu fiatal tanárt, ki az ak­kori (1830-as évek) hierarchikus szellemű pártfogók elöljáróság ellen is férfias bátorsággal s finom műveltség­­­gel meg tudta védeni s biztosítani a tanári kar mél­tóságát. Keresztül vitte az ambulatorius igazgatóságot is, szerényen lemondván minden jogáról az igazgatósághoz. A szünidőket utazásra használta fel, bejárván az or­szág nagyobb részét. 1836 nőül vette Steller Viktória hajadont, ki azon­ban már 10 hó múlva elhalt. 1839 másodszor nősült, elvevén Kéler Emilia ha­jadont. Ezen házasságból származik 6 gyermeke. (Vik­tor, Pali, Gyula,­­ Cornélia, Etelk­e, Vilma). 1842 óta minden harmadik évben igazgató volt, s majdnem már mindent magyarul tanított. beszédei lélektani s ethikai alapon s a rethorika Alkalmi lgai szerint nagy hatással voltak, s gyakran ki is szabá­nyo­mattak. A negyvenes években kezdé kiadni tankönyveit is, u. m. Lélektan, Logika, Ethika, s az észjog rendszere ; a többi műve : neveléstan, oktatástan s széptan kéziratban maradtak. Irt többször iskolai lapokba, részt vett a ke­rületi és egyetemes gyűléseken. Nem keresve, több kitüntetés érte. 1845, Trencsén, 1847 Árva, 1848-ban Sáros megye választá meg tábla­birájának. 1847-ben megválasztatott az akadémia leve­lező tagjává. 1848-ban részt vett mind nemzetőr a kassahegyi csatában. Az ötvenes években buzgón küz­dött Jobb Vendel érdemes felügyelővel együtt az ön­kényuralom ellen, a kollégium autonómiájának megőr­zése mellett. 1858-ban fényes ünnepet rendeztek barátjai 25 évi tanárságának évfordulóján, mely alkalommal egy estist billikom, — egy disz album — s más értékes emlékkel tisztelték meg, Jénából pedig a tudori diplomát kapta. 1860-ban Kassára idéztetett a hadi törvényszék elé a kassai csata miatt, de felmentetett. jogot 1861-ben megnyílván a jogakadémia, átvette a köz­s­észjogot, mit 1874-ig tanított, 1878-ban ismét folytatott. 1865 ben nagy csapás érte, nagyreményű s szép­tehetségű fia Pál meghalt 15 éves korában. Ezen halál­eset s 1866-ki betegsége nagyon megviselték. De felépül­vén, ismét a régi lelkesedéssel tanított. 1870-ben megbízatott a magy. prot. gymnáziumok szervezetének kidolgozásával, mely munka ki is nyo­matott. 1881. A Ferenc-József lovagrend keresztjével tisz­teltetett meg a római jellemű, görög keresztyén mivelt­ségű, a szép, jó, igaz s isteni iránt lelkesülő ritka fér­fiú s tanár.

Next