Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1885 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-18 / 42. szám
Nem hallgathattam el a már közölt megfigyeléseim mellett, ezen igen fontos, kettős érdek felemlítését sem. Hadd lássa a távol lakó olvasó, hadd tudják meg mindenek, misszerint az alsóbaranya-bácsi püspöki látogatás nem külső látványosságból és múlékony kedvtelésből állott , hanem annak fő fő célja : az egyes gyülekezetek erkölcsi s lelki életének üdítése, az anyagi helyzet szilárdítása, az egyházkormányzat elveinek öntudatos erősbülése, a ref. keresztyén öntudatának ébresztése mellett iskoláink felvirágoztatásának elősegélése volt. Másfelől pedig a magyar ref. egyház mindinkább inkább előtérbe nyomuló célozta püspök úr, hogy úgy mondjam — missióját, inaugurálni, a mi egyháztársadalmi és hazai tőkből egyaránt rendkívüli fontosságú tény. tekintet Mindnyájunk birodalma és Isten áldása kísérje lépteit! Erdős József. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. 65. A nagykőrösi ev. ref. főgymnasiumról tudósítás. Igazgató Ádám Gerzson. Tanulók sz. 233, kik közül 131 vidéki és 102 helybeli. A középiskolai törvény által inaugurált tanrendszert a tanári kar nemcsak általános tanügyi, de felekezeti szempontból is előnyösnek tartja. Változások a tanári karban : az eltávozott Telegdy László rajztanár helyébe Tóth János s a szintén eltávozott dr. Öreg János helyébe dr. Joó Imre választatott meg. Az ifjúság dalárdát alakított. Érettségi vizsgálatra 25-en jelentkeztek, kik közül csak 14-en képesittettek A könyvtár állománya 16.361 mű. 66. A csurgói ev. ref. főgymnasium 21 -ik évi értesítője. Igazgató dr. köri villamosság eredete, Vida Károly. Értekezés : A légeloszlása és tüneményei. Bodola Lászlótól. Tanulók sz. 213, kik közül 105 róm. kath. s csak 79 ev. református. Érettségi vizsgálatra 24-en jelentkeztek, kik közül a vizsgát sikerrel 18-an állották ki. Változások a tanári karban: Zöld Ferenc nyugalmazott tanár elhunyt; Flóris Áron segédtanár eltávozott s helyébe Pásztor Boldizsár választatott meg ; Bodola László, Kulcsár Endre és Kalocsay Endre tanárok, kik két évvel ezelőtt választattak meg, állomásukon megerősíttettek. A könyvtárakra, gyűjteményekre a lefolyt évben több mint 810 forintot fordítottak, mindazáltal hijával van még az intézet a tanári szakkönyvtárnak, hazai és külföldi folyóiratoknak. Az önképzőkör számára olvasószoba rendeztetett be. Ifjúsági segítőegyesület alakult, melynek alaptőkéjét a többi közt gr. Fesztetich Tasziló 300 forinttal gyarapította. A lefolyt év legnevezetesbb eseménye kétségkívül az, hogy az intézet néh. Bujanovits Jánosné hagyatékából 15 ezer forintos alapítványt kapott Az említett unió hagyatékának felosztása a miniszterelnökre és a pénzügyminiszterre bízatott, kik tudva azt, hogy e gymnasium, mely immár egy század óta teljesiti nemzeti és közmivelődési hivatásai, még elég alappal nem rendelkezik, az oroszlánrészt a hagyatékból ennek juttatták, oly meghagyással, hogy 10 ezer forintnak kamatja tisztán tanügyi, 5 ezer forint kamatja pedig konviktusi célokra fordíttassék. Tisza Kálmán ezen nemes, igaz protestáns érzületre valló tette által bizonyára örök hálára kötelezte le maga iránt a főgymnasiumot. A belső-somogyi ev. ref. egyházmegye, mint a gymnasium fenntartó testülete, f. évi áprilisi közgyűlésén elhatározta, hogy a fennt említett 10 ezer forintnyi alapítvány évi kamatjának legalább háromnegyedét tanári fizetések javítására fordítja, s ekként már az 1885/6. iskolai évtől fogva a mostani csekély tanári alapfizetést javitani fogja. 67. A kunszentmiklósi ref. gymnasium értesítője. Igazgató Horváth József. Tanulók sz. 80. A kiszabott tananyag bevégzése a tanári karnak nagy erőfeszítésébe kerülhetett, mert a hét tanár számára megállapított munkát hatan végezték. Rendes tanár csak három volt, a másik három, mint suppens működött. Ezen jó hírnévvel és szép múlttal bíró tanintézetünk fenntartása és felvirágoztatása érdekében immár égető szükséggé vált a tanerők szaporítása, illetőleg a meglevő tanszékek rendszeresítése, melyre nézve — azt hisszük — a konvent utján az egyházkerület késedelem nélkül meg is fogja tenni a szükséges lépéseket. Mint sajnálatos jelenséget kell kiemelnünk az értesítőből azt, hogy két osztályban a tanulók felénél több elégtelen osztályzatot kapott s hogy ugyanazon osztályokban a nem elégtelen osztályzatú tanulók is csaknem kivétel nélkül a leggyengébb és leghanyagabb tanulók sorába tartoztak. Egyébiránt tanférfiak régi tapasztalata az, hogy némely osztályban egy egy évben igen sok kitűnő, a másikban ugyanannyi gyönge tanuló verődik össze s így a tanulás eredményét illetőleg akár az első, akár a másik esetben a tanári kar felelőssé nem tehető. 68. A kisújszállási hat osztályú ev. ref. középtanoda értesítője. Igazgató Keszi Hajdú Lajos. Tanulók sz. 87. Változások a tanári karban : Szabó Imre rendes tanár eltávozván, Vadas Gyula IV. é. theologus ifjúval helyettesíttetett ; György Lajos rendes tanár szintén eltávozván, helye Illéssy János tanárképezdét végzett ifjúval töltetett be ideiglenesen. A most folyó tanév elején az intézet nagy átalakuláson ment keresztül, amennyiben az egyház a törvény kívánalmának megfelelőleg hat rendes tanári állomást szervezett 9 — 900 forintnyi évi díjazással , az igazgató díját pedig ezer forintban állapította meg. A hetedik tanári állomás betöltése is csak idő kérdése. Az intézet alaptőkéje jelenleg 44,200 ftra rúg. A 69 nagykőrösi ev. ref. tanítóképző-intézet és népiskolák állásáról értesítő. Igazgató Hegymegi Kiss Kálmán. Értekezés: Emlékbeszéd Patay Sámuel és neje, mint képezdei alapítók fölött, a tanév megnyitásakor, az igazgatótól. A képezdében tanulók sz. 50. Tanítóságra 23-an bocsájtattak ki. A képesítő vizsgát sikerrel 38-án állották ki. A képezde negyedik osztálya a most folyó tanév elején nyittatott meg. Az intézeti elöljáróság elnökének a szájába olyan szavakat is ad az értesítő, amik úgy, amint közölve vannak, aligha mondattak el. A legközelebb lefolyt időben — ezeket mondta volna állítólag az elnök megnyitó beszédében — vita keletkezett az iskolák tulajdonjoga felett. Az állam nevezetesen magáénak követelte (az iskolákat?). Az egyház félve remegett (mellesleg megjegyezve nem is remeghetett máskép, mert ha nem félt, akkor nem is remegett), hogy letépik, elszakítják szerető kebléről az iskolákat, melyeket ő szült s mintegy vérével táplált emlőin. Ma már a per eldöntöttnek látszik, mégpedig a régi gyakorlat értelmében. Nevezetesen, hogy bár a protestáns tanügy egyszersmind államügy s a prot. iskolák is az állam főfelügyelete alatt állanak, de azoknak sajátképeni tulajdonosa az egyház, a szülők, a nagy közönség, vagy tár-