Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-16 / 42. szám

mormolják a betanított német imákat s éneklik a német egyházi énekeket. Most Szádéról ves­szük a hírt, hogy egyszerre harminckét családfő hagyta el a reformált egyházat s tette le a baptista hitvallást. Az új »keresz­tel­ keresztyének ®, mint magukat nevezik, mindjárt folya­modtak Trefort vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy őket a rel­egyháznak fizetendő adó alól mentse fel. A miniszter nem teljesítette e kérelmet, de utasította Pest megye közönségét, hogy velük a nazarénusok irá­nyában követendő eljárást szabályozó rendelet értelmé­ben járjon el. — Gyantán, mint a N—t újságolja, a baptisták oly nagy számban vannak, hogy volt alkalom, amikor 50 — 60 baptista gyűlt egybe imádkozni. Egy ilyen alkalommal a robogányi csendőrörs meglepte őket s megtiltva az összejövetelt, felkisérte őket a községhá­zára. Ott bevallották, hogy ők baptisták s semmit sem akartak, csak imádkozni. Miután azonban az a vád is felmerült ellenük, hogy ki akarják magukat mindennemű adókötelezettség alól vonni, a tenkei szolgabírósághoz s innen a­z alispánhoz került az ügy. A baptisták közül 25 öt fejenkint 15 forint pénzbüntetésre ítéltek el, mire közülök többen az alispáni intézkedés ellen fellebbeztek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, aki ez ügyben most határozott és pedig úgy, hogy az alispán eljárását helyesnek és a panaszt, amelyben­­üldöztetés és vallás­gyakorlatban való háborgattatás miatt* kérnek közbe­lépést, figyelmen kívül hagyandónak találta. * Rövid hírek. A belügyminiszter a néhai gróf Karácsonyi Guido-féle 105 ezer frtos jótékony alapít­vány folyó évi kamatjából, melyet több jótékony intézet között szoktak megosztani, az országos prot. árvaháznak 200, a Tabita-nőegyletnek 150 frtot juttatott. — Győr­megye közönsége a legközelebbi megyegyűlésen a gyer­mekmenhelyek érdekében azon nagyfontosságú határozatot hozta, hogy a megye minden községe köteles már legközelebbi évben nyári gyermek menhelyeket fölállítani­a és fönntartani. Az óvónők kiképzéséről a »Győrmegyei kisdedvédő-egyesület« fog gondoskodni olyformán, hogy a községek által kijelölendő nőket néhány heti kikép­zésben részesíti. — Csok­onay emlékünnepélyt rendez okt. 26-án Csurgón az ottani reform, főgymnázium tanári kara és tanuló ifjúsága, a­mikor Csokonay V. Mihálynak, ki az intézetnek tanára volt, arcképét leplezik le, alkalmi óda és emlékbeszéd tartásával. * Gyászhír: Dr. Jenei Viktor kolozsvári egyetemi jogtanár, konventi képviselő, igazgató-tanácsos, a kolozs­vári egyházmegye gondnoka stb. f. hó 8 án Budapesten, életének 47-ik, házasságának 17 ik évében kínos szenve­dés után jobblétre szenderült. Temetése f. hó 11-én Kolozsvártt ment végbe, hol a város színe-java, a tan­intézetek, különböző testületek nagy számban jelentek meg végtisztességtételén. Koporsója fölött Szász Domo­kos püspök mondott megható imát és Kolozsvári Sán­dor tartott búcsúztatót az egyetemi tanári kar nevében. — Életrajzi adatait a »Kolozsvár« után a ben közöljük. Dr. Jenei Viktor, Jenei József, következők­marosvá­sárhelyi reform, collegiumi pénztárnok és neje, Zudor Rákhel, tizedik és legkisebbik gyermeke, született Ma­rosvásárhelyen, 1840-ben. A marosvásárhelyi ref. colle­giumban végezte iskoláit, honnan a bécsi műegyetemre költözött, de egy év multán tanszakot változtatott, s a budapesti egyetem jogi tanfolyamát végezte és pedig, a nagyon népes család fejének halála után, egészen saját erejére utalva, utóbb mint a Szőnyi-intézet nevelője tartván fenn magát. Ez elfoglaltsága mellett szerzé meg jogtudori oklevelét s az erdélyi reform. főconsistorium 1867-ben székelyudvarhelyi jogtanárrá választá meg. A székelyudvarhelyi collegium működésébe dr. Jenei Viktor új életet öntött s pénzügyei rendezésében tevékeny részt van. Ugyanily szerepet játszott a társadalmi és politikai közélet mezején s mint a Deák-párt híve nem egy ke­mény harcot vivott az oltvidéki ellenzékkel. Egyik első­­­rendű tényező volt a br. Eötvös-féle »Népnevelési egye­sület* udvarhelymegyei szervezésében. Az ref. jogi tanfolyamok előbb Maros-Vásárhelytt erdélyrészi közpon­tosításával, majd a kolozsvári királyi jogakadémia újra szervezése utáni megszüntetésével, dr. Jenei Viktor a törénelem és irodalom tanszékére helyeztetett Udvar­helyit, honnan aztán 1872-ben a kolozsvári újon alapí­tott tudomány egyetem észjogi és encyclopaediai tanszé­kére­ neveztetett ki. De még Udvarhelyit, Szentes Márton, Kolozsvár városi pénztárnok leányát vette nőül. Jeneit első­sorban egyetemi tanári széke vette igénybe. Egyes jogi, s különösen egyházjogi és politikai kérdéseket fejtegetett folyóiratokban is és a napi sajtó terén, a »Protest. Közlöny* hasábjain is gyakran találkozónk ne­vével. Részt vett a jogakadémiák és az egyetemi oktatás ügyében a közoktatásügyi miniszter által egybehívott enqueten. Épp ily buzgó tevékenységet fejtett ki feleke­zetének egyházi és iskolai ügyeiben is. Mint az egyház­kerületi igazgató tanács tagja, a kolozsvári egyháznak jogi tanácsosa, gondnoka, mint a házassági főtörvényszék bí­rája, a ref. conventnek, s a ref. collegiumnak anyagi ügyeit felülvizsgáló egyházkerületi bizottságnak egyik tagja, buzgón munkálkodott. Ezen ily fáradhatlan buzgalmat fejtett ki, továbbá, Kolozsvár törvényhatósági, társadalmi és politikai közéletében. E sokoldalú tevékenységnek tu­lajdonítható, hogy ereje egy év óta megrendült s a leg­utóbbi időben rohamosan hanyatlott A legmérsékeltebben élt, de már évek óta rendes gyógyfolyamoknak volt kénytelen magát alávetni. Régibb keletű gyomor- és szívbajához utóbb általános ideg gyöngesége és izgosult­sága is járult s Grácban oly súlyos ideg­baj verte le, hogy rövid hat heti halálvergődés után, rohamos szív­szélhűdés vetett véget életének. * A Protestáns Irodalmi Társaság néhány aláírója alapítványát és évi járulékát beküldte a szerkesztőhöz, ki e pénzeket a hazai első takarékpénztárnál 54,027. számú könyvecskén azonnal elhelyezte. Alapítványt, 100 forintot, fizetett a kemenesalji ev. egyházmegye; évi járulékot fizettek: Antal Géza 5, Dávid Zsigmond 5 és Z. Kiss Albert 5 forintot. Gyula 5, Józsa Szerk. A budapest-budai evi reform, templom épitésére újabban következő adományok történtek. Perselypénz szeptember 4-től október 9-éig 12 forint 38 kr. Buda­pestről Fabrer Ferenc, Kajtár Juliánna, Kéky Imre és Szegedi András özvegye 50—50 krajcár. Baros István, Bartus, Demjén Sándor, Fóris János özvegye, Há­morszky István, N­egymegi Ferencné, Horváth Albert és Zsuzsánna, Hrazdil Péter, Nagy György és Pilisi Sándor 1 — 1 frt. Eördögh András, dr. Oláh Gyula és­­ Szalay Sándorné 2—2 forint. Hajós Zsigmond 4 forint, Szilágyi Sándor 5 frt. Mechwarth András 10 frt. Temes­vári első takarékpénztár 10 frt. — Összesen 59 forint 38 krajcár. Ezen és a hetedik közleményben kimutatott­­ összeggel 19.818 frt 6 kr van a p­e. h. takarékpénz­tárban elhelyezve. — Budapesten 1887. évi okt. 12-én. — Szőts Albert, pénztárnok. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: Dr. 35aJ.la.gri ürEór, DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten. Felelős szerkesztő: Dr. Ballagi Mór. Főmunkatárs: Szőts Farkas.

Next