Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1895 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-16 / 20. szám

szük, hogy ez a határozat egy kis elevenséget fog hozni a népiskolai tankönyv-irodalomba, mindenesetre a panaszt megszünteti. — Most már a versenytér mindenki előtt nyitva áll. Az egyházkerületi tanügyi (nem népiskolai) bizottság felterjesztései a közgyűlést huzamosabb ideig foglalkoz­tatták. Fontosabb határozatok ezek alapján: A debreceni főgimnáziumban a jövő évtől kezdve egy classica-philo­logiai múzeum létesíttetik. A debreceni kerületi torna­versenyre a főgimnázium növendékeinek 150, a képez­deteknek 110 főt szavaztatik meg. A millenniumi kiállí­táson a debreceni főiskolának minél egységesebb és impozánsabb részvétele kívántatik s e célra a kerület 1400 frtot utalványoz. A vallástanítás tárgyában a köz­gyűlés arra az alapra helyezkedett, hogy az lehetőleg minden gimnáziumban rendes tanári fizetéssel ellátott állandó tanár kezében legyen. E célból az összes fentartó testületek megkerestetnek. A Nagyváradon három traktus (Bihar, Nagy-Szalonta, Érmellék) által felállítandó felsőbb leánynevelő intézetnek a kerület ugyanolyan támogatást ígér, minőt a szatmárinak ad. Ez intézet már, a­minek felette örvendünk, a megvalósulás stádiumában van. Van telke s jókora pénzösszege. Fenyegetett ponton missziót fog teljesíteni. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a prot. nőnevelés ügye örvendetesen halad előre. Mező-Túron már az ős­szel szándékoznak iskolát nyitni. Debrecenben pedig a mellett emelkednek hangok, hogy egy óvónő- és tanítónőképző intézet létesíttessék. E célra a debreceni Fröbel-nőegyesület 10 ezer forint alapítványt tett. Egyszerűen elfogadta az egyházkerület a debreceni főgimn. tanárkar által kidolgozott s a tanügyi bizottság által jóváhagyott következő elaborátumokat: 1. Az érett­ségi vizsgálati módosított szabályzatot, mely szerint ezen­túl minden iskola külön érettségi írásbeli tételt kap és a szaktanár maga kérdez. 2. A gimnáziumi felügyelő számára készített utasítást. 3. A debreceni tanárok nyugdíját tervezett országos nyugdíjintézettel kapcsolatba hozó mun­­­kálatot, nemkülönben a tiszántúli ev. ref. középiskolai nyug- és gyámintézet vagyo­na feletti tervezetet. E szerint 26 ezer forint a már ellátásban levő egyének jogainak biztosítására elvonatik, a felmaradt mintegy 12 ezer főt pedig a tagok közt a befizetések arányában felosztatik. A hajdu­nánási gimnáziumnak a miniszter ez évre nagy nehezen megadta a nyilvánossági jogot, úgyszintén egy évre a mezőtúri főgimnáziumnak is. Ellenben a kisújszállási­nak egyszer s mindenkorra. Karcag a megnyitott V-ik osz­tályra még nem nyerte meg a nyilvánossági jogot, de fel van terjesztve s megadását naponként várják. A dolog sürgős, mert az iskolai év vége felé jár. Sinka Sándor debreceni főgimnáziumi tanár jelen­tést nyújtott be mult évi olaszországi tanulmány­útjáról, melyre a kerület küldte ki. Ezt jegyzőkönyvezték. Sinka egy 80 lapból álló, nagy eruditióval s az autopsia köz­vetlenségével szakszerűen írt könyvet is adott ki, melynek tudományos volta mellett oly behizelgően szép és emel­kedett stílusa van, hogy a laikus embert is magával ra­gadja. Főleg a classicus kornak a mai modern élettel és világgal való szerencsés összeegyeztetésében, s az új Itáliá­ban az ős Ausóniának is egy tanúságos képben való fel­tüntetésében excellál. A mű címe: Titi emlékek. Egy része külön lenyomat a Debreceni Prot. Lapból, más része egy a Csokonai-körben tartott felolvasás. A piros könyv a gyűlés tagjai között szétoszlatott s azt mindenki élénk érdeklődéssel fogadta, egyik-másik egyházatya azonnal buzgó olvasásába is merült. Kiválóbb érdek fűződött a különböző választásokhoz. A terem mindannyiszor benépesült s az egyhangú tárgya­lásban kifáradt tagok elevenebb mozgásba jöttek és fel­frissültek. Második napon választották a tanító­kép­ez­dei tanárt nyolc pályázó közül, ezek voltak ajánlási sorrend­ben : 1. Bodnár Lajos kisújszállási főgimn. tanár. 2. Lányi Lajos szintén odavaló. 3. Ferenczy Gyula krassói lelkész. 4. Mindszenti Imre debreceni, 5. Nagy József szoboszlói s. lelkész és vallástanár. 6. Lévay Mihály jákóhódosi, 7. Nagy Sándor ágyai, 8. Halasi Gózon Gyula kinti lelkészek. Az egyházkerület csak az öt elsőt jelölte s ezek közül a tanárválasztó bizottság szótöbbséggel Nagy Józsefet választotta meg. Ugyanazon napon választotta meg a ke­rület a debreceni tanítóképezde igazgatójának hat évre Kovács Lajost. A gazdasági tanácsba: Márk Endre, dr. Kola János, a költségelőirányzatot készítő egyház­kerületi küldöttségbe: Lengyel Imre, Joó István, a táp­intézeti bizottság elnökéül: Elek Lajos választattak meg. A gyűlés harmadik­ napján a világi tanácsbíróra beadott szavazatokat bontották fel, de ezúttal is ered­ménytelenül. Új szavazás vált szükségessé Új­falusi Béla és Lengyel Imre között. Hosszas vita folyt a felett, hogy betöltessék-e a Joó István lemondásával megüresedett ke­rületi pénztárnokság, vagy e pénztár a főiskolai pénztár­nok kezelése alá adassék s e célból hozzá egy pénztári tiszt állíttassék. Végre abban állapodtak meg, hogy a pénztár külön kezelése ideiglenesen még meghagyatik. Pénztárnokká dr. Öreg János főiskolai tanárt választották. A debreceni főiskolai gazdasági tanács megerősítés végett beadta a kollégium jövő 1895/96. évi költségvetését. A bevétel főösszege 94,814 forint 28 kr., a kiadás pedig 89,918 frt 51 kr. Az utolsó nap legfontosabb s az egész gyűlés egyik kiemelkedő tárgya volt a főiskola szellemi és anyagi ügyei­nek átvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése s ennek kapcsán a jogakadémián létesítendő két új tanszék ügye. Ez minden oldalról kellőleg elő volt készítve, úgy hogy a kerület szívesen adta beleegyezését a küldöttség azon ajánlatába, hogy a pályázat e két tanszékre haladékta­lanul hirdessék ki, s a megválasztott tanárok állásukat már szeptemberben elfoglalják. A pályázat határideje 1. évi június 15-ike, a választásé július 2. A választást a tanárválasztó bizottság eszközli. A bíróság által tárgyalt ügyek közül nevezetesebbek voltak a kismarjai lelkésznek lapunkból is ismert ügye és a mikolai lelkész ellen emelt vád. A kismarjai ügyre vonatkozólag a bíróság helybenhagyta az egyházmegye ítéletét, t. i. a lelkész megfeddését s pénzbirságban elma­rasztalását. Nagyobb büntetésre nem látott okot, sőt arról győződött meg, hogy az egész kínos békételenkedést Marján Osváth Gyula állásából elcsapott s azóta katholizált kántor­tanító idézte fel. A mikolai lelkészt hivatali visszaélések miatt az egyházmegye 100 frtra ítélte. A kerületen azon­ban súlyosabb természetű vádak is (simonia) merültek fel ellene, miért újabb vizsgálat rendeltetett el. Több, csekélyebb jelentőségű ügyek letárgyalása után a gyűlés véget ért. Alföldi. KÜLFÖLD. A brit és külföldi bibliaterjesztő-társaság. (A 90-ik évi jelentés alapján.) II. A társaság évi működésének általános vázolása után tekintsük a munka részleteit. A részletek azok, a­melyek­ben az evangelium erejének lüktetését érezhetjük. Itt lát-

Next