Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-10-07 / 41. szám
kapcsolatban elrendelte a gyűlés a megüresedett vil. tanácsbirói és a világi aljegyzői szék betöltését. Nevezetes és kiemelendő, hogy az egyházmegyének járó államsegélyhez való igényéről mind a lelkészi, mind a tanítói kar lemondott, s elhatározta, hogy a segély egy része tőkésíttessék, nagyobb része pedig olyan szegényebb gyülekezetek segélyezésére fordíttassék, amelyek felekezeti iskolát tartanak fenn. Az atyafiak szerénysége. Megrepetálhatjuk ezt a czímet, olvasva a Religiónak épen a bennünket szerénységre tanítani akaró számában Siposs Ágostonnak a reverzálisokat törvényesítő 1894. XXXII. t.-czikkről szóló fejtegetését. Az új egyházpolitikai törvények megalkotása idején a leghevesebb tiltakozás a róm. kath. táborból hangzott fel s a tiltakozás még külön politikai pártot is teremtett, a lucas a non lucendo „néppárt"-ban. S íme ma, bár csak a legutóbb lezajlott r. kath. nagygyűlésen is tiltakoztak az új törvényekkel szemben, mégis van közöttük egy, a melynek visszacsinálását pápás atyánkfiai nemcsak nem kívánják, hanem még tovább is szeretnék fejleszteni. Ez az 1904. évi XXX. t.-czikk. Siposs Ágoston konstatálja, hogy ha a reverzálisokra vonatkozó statisztikai adatokat tekintjük, „akkor a dolog igen pompásan fest, mert azokban évről-évre arról olvasunk, hány egyességgel köttetett több a katholikus, mint a más vallású házasulandó fél javára". Az ő érző szívének, vagy igazabban szólva: kapzsiságának ez nem elég, mert hiszen vegyesházasságot lehet kötni reverzális nélkül is és a meg nem egyezés esetén a gyermekek vallására nézve még mindig érvényben van az 1868. LIII. t.-czikk. Ez pedig „útjában áll a katholiczizmus terjeszkedésének". Mi kellene tehát Siposs Ágoston úrnak és egyházának ? Az 1868. LIII. t.-cz. eltörlése és az 1904. XXXII. t.-czikk olyan módosítása, hogy reverzális ne csak a házasság megkötése előtt, hanem az után is adható legyen. A törvénynek „csak akkor örülhetnének és úgy volna valóságos hasznuk belőle". — Értjük, értjük, de talán egy dolgot mégis kifelejtett S. Á. úr. Talán jó volna még követelni azt is, hogy a vegyesházasságok kizárólag csak r. kath. papok előtt legyenek megköthetők! így válnék azután teljessé a pápás „szerénység" !! Az Irsay-ügy. A kolozsvári ref. egyházmegye fegyelmi bírósága f. hó 2-án tárgyalta Irsay József, kolozsvári elmozdított lelkész perújítási kérvényét. A bíróság egy szótöbbséggel visszautasította a kérelmet. Amint a napilapokban olvassuk, a bíróság határozata nagy felháborodást keltett Irsay hívei között. Gyűlést tartottak s ezen elhatározták, hogy memorandumot intéznek báró Bánffy Dezső főgondnokhoz, a melyben kijelentik, hogy ha Irsaynak igazságot nem szolgáltatnak, kilépnek az egyházból. Elhatározták azt is, hogy tíztagú küldöttséggel a király elé járulnak és attól kérnek jogorvoslatot. — Szóval az áldatlan és csúnya ügy nemhogy feledésbe menne, hanem mind nagyobb hullámokat ver, szégyenére egyházi életünknek felállítandó egyetemre. Az alapítványt tíz év alatt fogja az egyházmegye befizetni. A miskolczi ref. felsőbb leányiskolában, a nyár folyamán megkezdett átalakítások és új építkezések következtében a tanítás csak nov. 1-én fog megkezdődni. A sárospataki főiskolán a folyó iskolai évre 49 I., 33 II., 31 III. és 22 IV-éves theologus, továbá 31 I., 26 II., 15 III. és 6 IV-éves joghallgató iratkozott be. Az akadémiai hallgatók összes száma ekképen 135. A debreczeni főiskolán az 1906 -7. iskolai évre 629 gimnáziumi, 179 tanítóképezdei növendék, 187 joghallgató és 145 theologus iratkozott be. Az iskola növendékeinek összes száma 1140. ISKOLA. Tanárválasztás. A mezőtúri gimnázium fentartó testülete Vasadi Balogh Györgyöt választotta meg helyettes tanárrá. Alapítvány a debreczeni egyetemnek. A békésbánáti ref. egyházmegye, legközelebb tartott közgyűlésén, 10,000 korona alapítványt szavazott meg a Debreczenben EGYESÜLET. A Budapesti Ref. Ifj. Egyesület új helyiséget bérelt az Erzsébet körút 7. szám alatt. E helyiségnek, a mellett, hogy könnyen megközelíthető, még azon előnye is van, hogy közvetlen mellette van a skót misszió imaterme s ettől csak egy fal választja el. A skót misszió vezetősége megengedte, hogy az egyesület e nagytermet hetenként egyszer igénybe vegyes helyiségéből átjáróajtót törhessen. Az új helyiségben új reménnyel és újult hittel óhajt az egyesület munkához látni. Az egyesület választmánya felhívást intézett az egyesület minden tagjához és ismert barátjához, hogy támogassák e munkát fokozott buzgósággal s aki nem bír eleget tenni a rendes tagsági kötelességeknek s a gyűléseket nem látogathatja, az inkább legyen igazi pártoló tagja az egyesületnek. Az „Ébresztő" szerkesztője, Csűrös István, ki hat éven át példás buzgósággal fáradozott a magyar evangéliumi ifjúság ez egyetlen lapjának szerkesztésén és terjesztésén, a lap szerkesztéséről lemondott. A lap szerkesztésére dr. Fleischer Gyula kéretett fel. Kívánjuk, hogy az új szerkesztő sikerrel építhessen a régi fundamentumon. A vasárnapi iskolák világszövetsége 1907 május 23-án tartja internaczionális gyűlését Rómában. Kívánatos lenne, hogy hazánkat minél többen képviseljék s a küldöttek minél több munkáról adhassanak számot. Evangéliumi mértékletességi mozgalom. Az Európában jelenleg legelterjedtebb mértékletességi egylet, a „Kék Kereszt-egylet" szept. 5. és 6-án tartotta nemzetközi gyűlését Zürichben. 150 küldött jelent meg. Az egylet alapítója, Rochat Lajos genfi ref. lelkész, egészségi okokból lemondott elnöki tisztéről. Utódjául fivérét választották meg. A hálaadó istentiszteleten Fischer esseni és Pestalozzi szent galleni lelkészek prédikáltak. A gyűlés igen élénken folyt le. A budapesti Kék Keresztegyletet, dr. Fleischer Gyula képviselte, ki a gyűlés tárgyalásairól és határozatairól legközelebb részletesebb jelentést fog közzétenni. A budapesti főiskolák Bethlen Gábor Köre szept. 29-én tartotta alakuló közgyűlését a ref. főgimnázium dísztermében. A tisztikar következőképen alakult meg: Elnök: Madai Gyula, segítségügyi alelnök : Torday Géza, pénzügyi alelnök: Kovács Dezső, belmissziói alelnök: Döde Lajos, irodalmi alelnök: Csobán András, főjegyző : Szabó Zsigmond, jegyző: Kalocsa István, főtitkár: Végvári István, titkár: Pethő István, pénztáros : Vajda Béla, ellenőr: Gyarmati, könyv- és levéltáros: Bánóczy Endre, háznagyok: Wagner Géza és Gyökössy Dániel. Az elnök-