Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-25 / 8. szám
Másodszor és végül pedig meg kell emlékeznünk arról a kétnapos szűkebb körű utókonferencziáról, melyet a mozgalom vezetői, mintegy 15-en tartottak, egyfelől időszerű gyakorlati kérdések megbeszélésére, másfelől annak megvizsgálására, milyen helyet kell az imádságnak biztosítaniuk munkájukban, ha a magyar diákságot ebben a diáknemzedékben evangélizálni akarják. Exspectator. KÜLFÖLD. Szidjck. A külmisszió, mint védekezési eszköz. A genfi missziótársaság legutóbbi ülésén Grandjean Arthur igen érdekes felolvasást tartott a külmisszióról, melyet úgy tekint, mint védelmi munkát a pogánysággal szemben. A többek közt ezeket mondta: „Manapság az egész világ forrong és nagy átalakulás előtt áll. Olyasmiről van szó, mint a reneszánsz és a reformáczió idejében. A sokáig tespedésben levő fajok kezdenek ébredezni és munkába fogni. Valami újat, nagyot óhajtanak. A legfényesebb példát Japán szolgáltatja, mely egy varázsütésre nagyhatalommá lett. A hatalmas Kína is megmozdult már és megnyitotta kapuit a nyugati művelődés előtt. India, Törökország és más népek is a fejlődés terére léptek. Ha Kelet és Afrika emberei eljárnak a mi iskoláinkba és egyetemeinkre, kell, hogy mi is megjelenjünk az ő országaikban. Most még nagyobb számban, mint valaha. Tudósok, technikusok, orvosok, kereskedők egyre nagyobb számban mennek a távoli nemzetek fiaihoz, hogy jövőjüket megalapozzák. Ezt a közlekedési eszközök a modern korban nagyon elősegítik. Nemsokára a nagy világ kicsinynek tűnik fel a gyors mozgás számára. Nem lehet közönbös reánk nézve az, hogy azok a népek, akik közt fiaink élnek és mozognak, a durva erkölcstelenség és bálványimádás áldozatai legyenek továbbra is. Ha a modern felvilágosodottság elhat hozzájuk, de ha az evangélium nem gyúrja át őket, lelkük állapota még rosszabra fordul. Elvesztik ugyanis azokat a fékeket, melyeket ősi intézményeik és vallási felfogásaik számukra alkottak és ezek helyébe nem kerül akkor semmi, mely a szenvedélyeket kellő mederbe szorítsa. Az alkoholizmus, a nemi betegségek még nagyobb mértékben pusztítanak majd közöttük, mint eddigelé. A keresztyénségre vár tehát a megváltói munkásság. A gyarmati kormányok a közoktatást elősegítik ugyan, de kevés gondot fordítanak az emberek erkölcsiségére. Az evangéliumra van tehát szükség, mely megvédje a népeket az erkölcsi sülyedéstől és megvédje a mi fiainkat is, akik a messze idegenben keresik jövő boldogulásuk eszközeit. A külmisszióra tehát manapság még nagyobb szükség van, mint ezelőtt". Az előadó gondolatgazdag, ékes beszédét a missziótársaság tagjai nagy örömmel hallgatták végig és lelkesen megtapsolták. Servet Mihályról a genfi theol. tudományos társaság legutóbbi ülésén dr. Ladame orvos tartott felovasást. A felolvasás czíme volt: Servet Mihály rehabilitácziója. — Servet Mihály elégetése után másfél századig mély csend uralkodott az egész kérdésben. Gautier Antal tanár volt az első, aki 1709-ben a Genf városáról írt történeti munkájában védelmébe vette Servet emlékezetét. Bizonyára Gautier tanártól szerezte meg De La Roche lelkész a Servet-pör aktáinak egy másolatát, melyet azután ki is adott és így alkalmat nyújtott arra, hogy az érdeklődők védelmükbe vegyék az elítéltet. Servet munkáját, a Restitutio Christianismi-t, elégették Genfben, a francziaországi Vienne-ben és Frankfurtban. Csak három példány szabadult meg a lángok elől. Az egyik példány jelenleg Párisban van, a második Bécsben, a harmadik Edinburghban. 1791-ben újra kiadták ezt a művet Nürnbergben. Ladame az ő felolvasásában kiemeli Servet orvosi munkáinak kiválóságát. Különösen magasztalja azt a művét, melyet a tüdő vérkeringéséről írt. Szerinte Servet nem volt meghasonlott egyéniség. Természete a miszticzizmus felé vonzotta, néha a rajongásba csapott át. Úgy tekinthetni őt, mint a modern pszichotherápia előfutárait. A XVIII. és XIX. században sokan védelmére keltek Servet-nek és perét a nyilvánosság előtt szellőztették. A felolvasó sok embernek a nevét idézi, akik mind az elítélt rehabilitáczióját sürgették. A XX. század a régi türelmetlenség áldozatának emlékére és tiszteletére négy helyen emelt már szobrot: Genfben 1903-ban, Annemasse-ban 1908-ban, Párisban 1908-ban és a francziaországi Vienne-ben 1911-ben. A felolvasás után Fidriquet, Choisy tanárok hozzászólottak a kérdéshez. Elhatározta az ülés, hogy a másfél óráig tartó felolvasás anyagát külön füzetben is megjelenteti. Németország: Nők és a theológia. A berlini ev. theol. fakultás elhatározta, hogy ezentúl a licentiatusi fokozatot a női hallgatóknak is megadja. Ennek a határozatnak hozatalára az a körülmény adott okot, hogy újabban egyre több nő látogatja a poroszországi theol. fakultásokat. Poroszország csak 1908-ban nyitotta meg kapuit a nők előtt egyetemein, mit a többi egyetemek már régebben megcselekedtek Németországban. Az 1911. tanév nyári félévében 29 nőhallgató a volt poroszországi theológiákon. Eddigelé csak a kedvtelés vitte a nőket erre a studiumra és nem a praktikus életfelfogás, mert nem engedték meg nekik, hogy tanítsanak is. A r. kath. egyház eleve kizárja a nőket a tanításból. A vallásoktatást a középiskolákban és felsőbb tanintézetekben lelkészekre bízza. A protestánsok azonban nagy előszeretettel alkalmazzák őket a diakonissza-képző intézetekben. Persze arról nincsen szó, hogy őket lelkészi állásokba juttassák. Papok tanári alkalmazása. Baden tartományban eddig protestáns és r. kath. lelkészek lehettek középiskolai tanárok és pedig 1891 óta. Előzőleg vizsgát kellett tenniök a zsidó nyelvből és még két tantárgyból. Most ezt a rendeletet a kormány hatályon kivül helyezte. Húsz év lefolyása alatt 13 evangélikus és 16 r. kath.