Protestáns Szemle, 1900
I. Értekezések és tanulmányok - Az evangélium hatása a nemzetekre. Szőts Farkas
ténete megdönthetetlenül bizonyítja, hogy az evangéliumos népek e tekintetben is fölébe kerekedtek azoknak a nemzeteknek, amelyek a reformácziót nem fogadták be, mert az evangélium életadó ereje mindenütt gyors virágzásra juttatta a tudományt, az irodalmat és az iskolát. Luther és Kálvin, az evangéliumi megújhodás apostolai, koruknak és nemzetüknek egyszersmind legnagyobb írói és tanítói is. Köztudomású, hogy az új német irodalmat Luther teremti meg a maga biblia-fordításával, fenséges énekeivel és hatalmas prózájával, Melanchton pedig, kit Németország tanítómesterének (praeceptor Germaniae) nevez a történelem, az iskolának hatalmas reformátora. „Soha és senki egy irodalomért annyit nem tett, mint Luther a németekért", — mondja Schiller. És van-e franczia ember, aki lemondana arról a fényről és dicsőségről, amelyet Kálvin Keresztyén Tanítása s biblia-kommentárjai, vagy Béza és Marót zsoltárai a franczia irodalomra derítettek? S kell-e művelt magyar ember előtt bizonyítgatni, hogy a reformáczió elterjedésével hazánkban is mily gyors virágzásra emelte az evangélium az irodalom és az iskola ügyét? Mindenki tudja, hogy hazánkban pár évtized alatt 30 könyvnyomdát, 130 középiskolát és a legutolsó faluba is népiskolát állított az evangéliumi renaissance. Ma is a tudományos fölfedezésekben, az irodalom gazdagságában és az iskolázás fejlettségében az evangéliumnak hódoló protestáns nemzetek állnak legelői. Ki vonja kétségbe, hogy a tudományos hegemónia ma a protestáns Németország és Angolország kezében van? S nem tény-e, hogy még a nem-protestáns országokban is, mint pl. hazánkban, az evangélium hívei a tudományos és irodalmi nagyságok között nagyobb arányban szerepelnek, mint a többségben levő más hitfelekezetűek ? A modern magyar irodalom megteremtői: a Kazinczyak, Berzsenyiek, Csokonayak, a Petőfiek, Tompák, Aranyok, Kossuthok és Jókaiak avagy nem az evangélium követői közül valók-e. Az evangéliumi műveltség felsőbbségét a statisztika adatai is bizonyítják. A népek általános műveltségének legbizonyosabb fokmérője az írni-olvasni tudás, a nép általános iskolázottsága. A bizonyításnál mellőzöm azt a művelődéstör-