Protestáns Szemle, 1915
III. Szemlék - R. L.: A mi ügyünk
SZEMLE. A mi ügyünk. Azért is jó ez a czím, mert tetszés szerint kormányozható a befoglaló ereje: egészen kicsiny és rendkívüli nagy dolgok egyaránt beleférnek. Például a „mi ügyünk" szorosabban véve az októberi közgyűlés, azután a „mi ügyünk" a Magyar Prof. Irod. Társaság munkaprogrammjának és eszközeinek a kiszélesítése; a „mi ügyünk" a reformáció négyszázados évfordulójának valamely méltó alkotással való megünneplése, végül ugyancsak „a mi ügyünk" az evangéliumi magyar protestantizmus minél teljesebb szolgálata ebben a nemzedékben. Tehát a mi ügyünk olyan, mint a tó tükrén támadó hullámgyűrű, amely egyre szélesebb körré válik, míg egyszer csak belepi a tónak egész felszínét. E pár sorban egy ilyen, szakadatlanul szélesülő hullámgyűrűt akarok az olvasó előtt elvonultatni; ha csupán hullámjátéknak tartja is, ügyelje annyi rokonszenvvel, mint a parton ülő a hullám játékait. Legelőször is legyen szabad rámutatnom a körülmények olyan gondviselésszerű találkozására, mely az idei őszi közgyűlésünket döntő fontosságúvá teszi. A M. P. I. T. ezelőtt két évvel, a béke aranynapjaiban, elhatározta, hogy programmját kiszélesíti, eszközeit átszervezi és kiegészíti s munkaterének meghódítására új offenzívát kezd. Ki is küldött egy bizottságot a javaslat elkészítésére. Ez az egyik körülmény. Közben kiüt a világháború, az óriási világégés az első esztendőben minden közéleti munkát megbénít s így a társaságunk átszervezésének az ügye is halasztást szenved. Szemlénk pedig az átmeneti idő és a rendkívüli viszonyok minden nehézségével küzködik. Egy év multán azonban — hála Istennek — a lelkek visszalendülnek nyugodt állapotukba s bár még szakadatlanul ropog a mindenség, de már a bátrabb lelkek megkezdették a vihar elültével beálló feladatok számbavételét. Szóval a 15 hónapos világháború rákényszerített, hogy készül- Protestáns Szemle XXVII. 41