Protestáns Szemle, 1925
Cikkek és szépirodalmi közlemények - Boda József: Mese (Vers) - Boda József: Évfordulón (Vers)
is sikertelenül. Azonban a szoros testvéri viszony a két egyház közt ennek ellenére is fönnmaradt, sőt a világháború utáni nehéz napokban, lehetőleg még bensőbbé vált. Közös evangéliumi érdekeiket úgy egyházpolitikai, mint szellemi téren tekintélyes testületek és társadalmi egyesületek (közös protestáns bizottság, Magyar Protestáns Irodalmi Társaság stb.) útján képviselik és védelmezik mind az ultramontán reakció, mind a szervezett hitetlenség támadásai ellen, befelé azonban úgy a lutheri, mint a református protestántizmus teljesen önálló egyház felekezeti életet él s igyekszik mind jellegzetesebben érvényre juttatni saját hívei nevelésében és összetartásában a maga sajátos történelmi erőit és lelki adományait. Egyébként mind a két magyar protestáns egyháznak a XVIII. század óta külön-külön országosan kiépített egységes szervezete van: a hitvallási alap amannál a Luther két kátéja és az Augustana, emennél a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás. Negyedfélszázados fönnállása alatt mindkét magyar protestáns egyház nemcsak a szorosabb értelemben vett lelki (vallási és erkölcsi) feladatok terén teljesítette híven kötelességét a legnehezebb viszonyok között is, hanem kulturális működésével az egész magyar nemzetéletben mély és jótékony átalakulásokat idézett elő. A magyar irodalmat és a magyar humanista iskolát — a könyvnyomtatással szövetségben — a protestantizmus teremtette meg. A magyar tudományosság történetében egész a legutóbbi századig csekély kivétellel protestánsoké volt a vezetőszerep. Protestáns tudós írta az első magyar botanikát, az első latin-magyar szótárt és az első magyar nyelvű filozófiai enciklopédiát; protestáns volt a Gauss-szal egyenrangú világhírű két Bolyai, a lángeszű mathematikusok és az volt a csodálatos Körösi Csoma Sándor is, a nagy Ázsia-kutató, a tibeti nyelv első tudományos feldolgozója. Az irodalom és a költészet a protestantizmusnak köszöni a halhatatlan Petőfit, Aranyt és Jókait; a politika története a nagy szabadságapostolt, Kossuthot. Az elfogulatlan művelődéstörténészek felekezeti különbség nélkül elismerik, hogy a protestáns szelllem a magyar nemzeti géniusz történetére kiterülhetetlenül reányomta a maga puritánságának, szabadságának és erkölcsi komolyságának nemes bélyegét. Ezt az egyetemes művelő hatást a magyar protestantizmus elsősorban nagyszámú s részben elsőrangú, külföldiekkel is, versenyképes iskoláival tudta kifejteni. Iskoláinak szellemi erejét viszont azáltal biztosította és fejlesztette szünetlenül, hogy még a legsúlyosabb megpróbáltatások napjaiban is élénk összeköttetést tartott fönn a külföldi testvéregyházak theológiai és kulturális munkájával. Főként ennek az összeköttetésnek köszönhető az is, hogy Magyarországon sem a lutheránus, sem a református egyházban nem csontosodott meg soha valamely egyoldalú theologiai vagy hitéleti irány; az orthodox scholasztikára megjött a reformátusoknál a puritánizmus, a lutheránusoknál a pietizmus egészséges visszahatása, amelyet viszont a felvilágosodás száraz, de tiszta és