Protestáns Szemle, 1925

Cikkek és szépirodalmi közlemények - Boda József: Mese (Vers) - Boda József: Évfordulón (Vers)

is sikertelenül. Azonban a szoros testvéri viszony a két egyház közt ennek ellenére is fönnmaradt, sőt a világháború utáni nehéz napok­ban, lehetőleg még bensőbbé vált. Közös evangéliumi érdekeiket úgy egyházpolitikai, mint szellemi téren tekintélyes testületek és társadalmi egyesületek (közös protestáns bizottság, Magyar Protes­táns Irodalmi Társaság stb.) útján képviselik és védelmezik mind az ultramontán reakció, mind a szervezett hitetlenség támadásai ellen,­­ befelé azonban úgy a lutheri, mint a református protestántiz­mus teljesen önálló egy­ház felekezeti életet él s igyekszik mind jel­legzetesebben érvényre juttatni saját hívei nevelésében és összetar­tásában a maga sajátos történelmi erőit és lel­ki adományait. Egyéb­ként mind a két magyar protestáns egyháznak a XVIII. század óta külön-külön országosan kiépített egységes szervezete van: a hitval­lási alap amannál a Luther két kátéja és az Augustana, emennél a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás. Negyedfélszázados fönnállása alatt mindkét magyar protes­táns egyház nemcsak a szorosabb értelemben vett lelki (vallási és erkölcsi) feladatok terén teljesítette híven kötelességét a legnehe­zebb viszonyok között is, hanem kulturális működésével az egész magyar nemzetéletben mély és jótékony átalakulásokat idézett elő. A magyar irodalmat és a magyar humanista iskolát — a könyv­nyomtatással szövetségben — a protestantizmus teremtette meg. A magyar tudományosság történetében egész a legutóbbi századig cse­kély kivétellel protestánsoké volt a vezetőszerep. Protestáns tudós írta az első magyar botanikát, az első latin-magyar szótárt és az első magyar nyelvű filozófiai enciklopédiát; pro­testáns volt a Gauss-szal egyenrangú világhírű két Bolyai, a lángeszű mathema­tikusok és az volt a csodálatos Körösi Csom­a Sándor is, a nagy Ázsia-kutató, a tibeti nyelv első tudományos feldolgozója. Az iroda­lom és a költészet a protestantizmusnak köszöni a halhatatlan Petőfit, Aranyt és Jókait; a politika története a nagy szabadságapostolt, Kossuthot. Az elfogulatlan művelődéstörténészek felekezeti különb­ség nélkül elismerik, hogy a protestáns szelllem a magyar nemzeti géniusz történetére kiterülhetetlenül reányomta a maga puritánsá­gának, szabadságának és erkölcsi komolyságának nemes bélyegét. Ezt az egyetemes művelő hatást a magyar protestantizmus első­sorban nagyszámú s részben elsőrangú, külföldiekkel is, ver­senyképes iskoláival tudta kifejteni. Iskoláinak szellemi erejét vi­szont azáltal biztosította és fejlesztette szünetlenül, hogy még a legsúlyosabb megpróbáltatások napjaiban is élénk összeköttetést tartott fönn a külföldi testvéregyházak theológiai és kulturális munkájával. Főként ennek az összeköttetésnek köszönhető az is, hogy Magyarországon sem a lutheránus, sem a református egyház­ban nem csontosodott meg soha valamely egyoldalú theologiai vagy hitéleti irány; az orthodox scholasztikára megjött a reformátusok­nál a puritánizmus, a lutheránusoknál a pietizmus egészséges visszahatása, amelyet viszont a felvilágosodás száraz, de tiszta és

Next