Provincia, 2002 (3. évfolyam, 1. szám)
2002-01-01 / 1. szám
2. oldal III. évfolyam, 1. szám, 2002. január Napirenden Memorandum a parlamenthez a romániai régiók létrehozásáról Mi, e memorandumnak szánt dokumentum aláírói az alábbi - a régiók Romániájának politikai és közigazgatási megalkotását célzó - elképzelések nyilvános megvitatását javasoljuk, egyetértve azzal a vitával, amely európai szinten folyik az egyesült Európa jövőjéről. 1. Jelen javaslataink Románia harmonikus fejlődését tartják szem előtt, figyelembe véve az ország tartományainak történelmi, gazdasági és társadalmi-kulturális identitását. Felfogásunkban Románia regionális átalakítása tervének semmi köze az elszakadási vagy irredenta törekvésekhez, bármilyen jellegűek legyenek is azok. Ezért úgy véljük, hogy minden ilyen megközelítés egyszerűsítő, és azt a célt szolgálja, hogy diverziós módon megrontsa azokat az alapos és felelős közvitákat, melyek országunk jövőjét az európai tapasztalatok fényében vizsgálják. 2. Részvételünk az Európai Unió jövőjéről szóló vitában - amely az Uniót olyan föderatív rendszernek tekinti, amelyben az alkotmányos régióknak, így Skóciának, Katalóniának, Flandriának, Valloniának, Bajorországnak stb. megvan a saját helyük - hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megismerjük azokat az intézményi struktúrákat, amelyekbe integrálódni kívánunk. A regionális modell, az úgynevezett középszintű kormányzás (meso-government) véleményünk szerint európai identitásunk visszaszerzését szolgálja. 3. A régiók kialakításában alapelvnek tekintjük, hogy a közigazgatási és politikai hatásköröket területi egységeknek és nem nemzeti vagy etnikai közösségeknek adjuk át; ez utóbbiak a regionális modell alapján politikai és jogi garanciákat élveznek sajátos érdekeik védelmében. 4. Az a túlcentralizált közigazgatási rendszer, melyet 1989 után szinte változtatás nélkül átvettünk, a korrupciónak és a bürokratizmusnak kedvez, és felerősíti a sok kis egységen alapuló, rendkívül költséges közigazgatás egyébként is meglevő hátrányait. Másrészt a decentralizálás eszméje arra a jogi keretre is vonatkozik, amelyet mind Románia nemzetközi kötelezettségei, mind pedig belső jogrendjének európai jogharmonizációs elemei tartalmaznak. 5. Olyan közigazgatási reformot javasolunk, amely újrafogalmazza a létező területi egységek státusát, és új politikai-közigazgatási formákat vezet be. Ezek kialakításában a fejlesztési régiók vagy a történelmi tartományok jelenthetik a kiindulópontot. 6. E tekintetben a régiók székhelyén vagy a tartományi fővárosokban felállítandó regionális tanácsok, illetve tartományi parlamentek létrehozásának megvitatását javasoljuk. 7. Úgy véljük, a regionális hatóságok politikai, gazdasági és kulturális hatáskörei mellett - melyeknek gyakorlására a szubszidiaritás elvének és az Európai Unióban alkalmazott normáknak megfelelően kerül sor - a tájékoztatási politikák radikális decentralizációját is szem előtt kell tartani. A regionális tévéstúdiók különleges szerepet játszhatnak a romániai régiók nyilvánosságának kialakításában. 8. A regionális identitás polgári alapon történő felvállalása az olyan többnemzetiségű régiókban, mint a Bánát, Erdély vagy Dobrudzsa, hozzájárulhat azon transzetnikus identitásoknak a kialakításához, amelyek alapján meghaladhatók lesznek a szélsőségesen nacionalista nosztalgiák, félelmek, valamint ezek túlhajszolása, de a polgári és demokratikus frazeológiát használó burkolt nacionalizmus is. 9. Az új regionális rendszer kialakítása a politikai rendszer újraalkotását is szükségessé teszi, ami nem valósítható meg a - kidolgozás alatt levő-európai alkotmány alapelveivel összhangban levő alkotmányreform nélkül. 10. E javaslatok a kormányzottak egyetértését feltételező kormányzást jelentő republikanizmus és a részvételi demokrácia elvein alapulnak. Ezért bármilyen szerkezeti átalakulásra vonatkozó döntésnek népszavazás eredményeként kell létrejönnie, amelyet - a konkrét helyzetnek megfelelően - regionális vagy országos szinten kell megszervezni, úgy, hogy a lakosság jóhiszemű tájékoztatást kapjon a hasonló európai példákról és az ilyen típusú közigazgatás esélyeiről. E dokumentumot megküldtük Románia Parlamentje Állandó Bizottságának, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségének, továbbá megküldjük az Európai Parlamentnek és a Régiók Bizottságának. Kolozsvár, 2001. december 8. Aláírók: Antik Sándor - képzőművész Ágoston Hugó-közíró Bakk Miklós - politológus December 8-a után csatlakoztak a Memorandumhoz: Ágoston Vilmos - író, Gödöllő, Magyarország Ábrahám Endre-Csaba - egyetemi hallgató, Politológia, Eger, Magyarország Balázsi Gábor - PhD, kutató, Northwestern University Medical Center, Chicago Balogh Ágnes - egyetemi hallgató, Jog, Babe?-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár (BBTE); Kolozsvár Bányai Péter - politikai elemző, Kolozsvár Bedő Olivér - egyetemi hallgató, Képzőművészeti Egyetem; Sepsiszentgyörgy Benedek Sándor - egyetemi hallgató, Politológia, BBTE; Gyergyószentmiklós Bíró Béla-közíró, Sepsiszentgyörgy Dr. Carmen Elina-orvos, Temesvár Cristian Branea - adjunktus, Európai Ta nulmányok, BBTE; Kolozsvár Buja Béla Gergely - egyetemi hallgató, Szociológia, BBTE; Marosvásárhely Bujdosó Ilonka-Éva - ny. tanár, Nagyvárad Alexandru Cozma - egyetemi hallgató, Temesvári Egyetem, Angol szak; Temesvár Czika Tihamér - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Sepsiszentgyörgy Csoma Botond - diplomás, Európai Tanulmányok, BBTE; Kolozsvár Daday Csaba - középiskolás, Nagyvárad Daday Zoltán - középiskolás, Nagyvárad Daday Ildikó - mérnök, Nagyvárad Daday Zsolt - mérnök, Nagyvárad Dr. Reghina Dascalu - angoltanár, Temesvár Dánut Dinu - hadmérnök, Pitééi Demeter Attila - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Székelyudvarhely Dénes Isván - ny. tanár, Torda Adrian Docea - egyetemi hallgató, Közgazdaság, BBTE; Gyulafehérvár Dr. Vasile Docea - történész, egyetemi tanár, Temesvár & Mircea Boari - politológus Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus Mathius Cosmeanu - szociológus Caius Dobrescu - író Hadházy Zsuzsa - közíró Andrei Dombi - angoltanár, Kolozsvár Éva Dorca - mérnök, Resica Smaranda Enache - filológus, Marosvásárhely Fülöp László - egyetemi hallgató, Történelem, BBTE; Felsősófalva, Hargita megye Géczy Levente - egyetemi hallgató, Jogi Kar, BBTE; Szecseleváros, Brassó megye Gogolák Hrubecz Csongor - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Marosvásárhely Dr. Ovidiu Grivu - orvos, egyetemi tanár, Temesvár Dumitru Grozan - görög katolikus pap, Felsőkálinfalva, Máramaros megye Claudiu Groza -újságíró, Kolozsvár Haller István - programvezető, Marosvásárhely Horváth István - egyetemi hallgató, Filozófia, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Horváth László - diplomás, Fizika, BBTE, Marosvásárhely Dr. Kakucs Lajos - történész, Rüsselsheim, Németország Kispál Attila-egyetemi hallgató, Sepsiszentgyörgy Radu Macrínici - dramaturg, Sepsiszentgyörgy Doru Marc? - író, Sepsiszentgyörgy Radu Márta - történész, Kolozsvár Viorel Michel - zenész, Kolozsvár Mikló Sándor - egyetemi hallgató, Informatika, BBTE, Köröstárkány, Bihar megye Mircea Munteanu - Marosvásárhely Mózes Pál - erdőmérnök, Nagyvárad Lucian Nastasá- történész, Kolozsvár Dr. Nemes Mária - főorvos, Marosvásárhely Parászka-Ferencz Boróka - tanár, Csíkszereda Radu Pop - mérnök, Kichener, Kanada Rea-Silvia Pop - diplomás, Európai Tanulmányok, BBTE, Kolozsvár Molnár Gusztáv - politológus Ovidiu Pechan - történész Szokoly Elek—közíró Traian Stef—író Daniel Vighi-író Cristian Popa - újságíró, Kolozsvár Pozsony János Csaba - egyetemi hallgató, Politológia, BBTE, Sepsiszentgyörgy Plugor Magor - tanár, Kolozsvár Andrei Roth - programozó, Kolozsvár Sebestyén Zita - újságíró, Kolozsvár Simó Imre Géza - környezetvédelmi mérnök, Szentegyházasváros, Hargita megye Adrian Simon - diplomás, Politológia, Nagyváradi Egyetem; Bihar, Bihar megye Rázván Soporan - egyetemi hallgató, Filozófia, BBTE; Kolozsvár Sopronyi Róbert - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Zilah Szűcs Attila - programozó mérnök, Nagyvárad Marius Tabacu - újságíró, Kolozsvár Tófalvi Márta - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Székelyudvarhely Tófalvi Zoltán - újságíró, Marosvásárhely Cézár Trante - programozó, Budapest Dr. Vasile V Trif-Ausztrália Venczel Enikő - fordító, Kolozsvár Verbichi Réka - egyetemi hallgató, Történelem, BBTE; Kolozsvár Veér István-János - nyugdíjas, Nagyvárad Visky András - író, Kolozsvár Wrábel Judit - tanár, Budapest Wrábel Zoltán - közgazdász, Budapest Wrábel Zoltán Zsolt - pénzügyi szakértő, Budapest Augustin Zeriu - tudományos kutató, Kolozsvár A Memorandumot aláírók névsora nyitott. Kérjük a csatlakozni kívánókat, jelentkezzenek a Provincia weboldalán (www.provincia.ro), vagy küldjék be adataikat, illetve a mellékelt szelvényt kitöltve a folyóirat címére (3400 Cluj, str. Tebei nr. 21. Fax: 064 420 470). PROVINCIA Alexandru VLAD Rettegés a föderalizmustól Hébe-kórba „erdélyi értelmiségiek egy csoportja” előszed egy bombát, amely aztán földrengést vált ki a román politikai világban: egy rugalmasabb, föderális struktúra gondolatát. Ezt a jelenleginél alkalmasabbnak tartja egy olyan tartomány igazgatására, amelyben történelmileg jelentős mentalitásbeli és gazdasági különbségek alakultak ki a többihez képest. Nyilvánvaló azonban, hogy nálunk a politikai osztály nincs felkészülve egy ilyen megoldásra, a lakosság pedig befolyásolható, és elvtelenül alkalmazkodik, képes elfogadni bizonyos dolgokat (amilyen például a NATO- és EU-csatlakozás), anélkül hogy ismerné azok árát és következményeit, ugyanakkor makacsul visszautasít másokat, ugyanabból a kecses tudatlanságból fakadóan. Akkor meg miért erősködnek „egyes” erdélyi értelmiségiek, hogy a kérdés terítékre kerüljön? Meglehet, mindenkinél jobban tudják, hogy a lakosság és a politikai osztály nincs felkészülve rá, de előzményt akarnak teremteni a gondolatnak, történelmet akarnak neki kerekíteni. És ugyanakkor ki akarják ragadni egyes politikai kalandorok fegyvertárából, mint amilyen Sabin Gherman. Végül is nagyon valószínű és egyáltalán nem gyötrelmes dolog, hogy Románia politikai jövője éppen ez legyen. Hogy a provinciák közötti - mindenki által elfogadott - különbségeket alkotóbban és versenyképesebben használják majd ki; amikor pedig ez a lehető legtermészetesebb módon és anélkül, hogy bárkit is megbotránkoztatna, bekövetkezik, nos, pont azok hajtsák végre, aki ma hevesen visszautasítják: a nacionalisták és azok a politikusok, akiknek retorikája mögött gazdasági csoportérdekek húzódnak meg. A mai ellenzők ellen pedig holnap már senki sem fog kiállni. Ahogy a PSD (a régi és éber PDSR) ma példásan együtt él a gyalázott RMDSZ-szel, egy olyan megállapodás alapján, amelyből mind a két fél hasznot húz. Abban a kedvező pillanatban csak a megoldás jó oldala fog látszani. Meg fogják állapítani, mint mondtam, hogy a mindenféle forrásokkal rugalmasabban és hatékonyabban lehet ily módon gazdálkodni. Hogy a helyi parlamentek a legrealistább és a legcélravezetőbb módon tudják megoldani a területükön felmerülő kérdéseket (ráadásul több rokonnak is helyet biztosíthatnak), hogy megfelelőbb beruházási politikát lehet folytatni, hogy a túlközpontosított bürokrácia halálos csapást szenved, és hogy megszűnik a beteges gyanakvás is a Központtal szemben. A politikusok azt fogják majd mondani, és ilyen szellemben fogják nevelni a választókat, hogy Erdély előnye a történelmi nyitottsága a Nyugat felé és a többnyelvűsége, és előnye az, hogy az Európai Uniónak (amelynek tisztelettel tagjai leszünk) jobban megfelelő struktúrái vannak. Hangsúlyozzák majd, hogy Munténiának óriási potenciálja a Duna, kikötőivel és Csatornájával, valamint a tenger, előnyt jelentenek iparosodott városai, nem kevésbé kiváló közlekedése a virágzó Balkánnal. Moldváról pedig el fog hangzani, hogy egy olyan óriási kereskedelmi piac (a volt Szovjetunió) közelségének örvend, amely bármit és bármilyen mennyiségben képes elnyelni mostantól több évtizeden át. Úgyhogy például egy fa- vagy gabonakiviteli engedélyért a vidéki embernek nem kell majd Bukarestbe rohannia, és ott másokat megvesztegetnie - helyi szinten intézik majd a dolgokat, és a kenőpénzek megmaradnak a családban, a lakosság boldogulására. Vagy az erdélyieknek nem kell majd görög katolikus voltukat elnyomva látni az ország többi részének ortodoxiája által. Megállapodások alapján mind hozzá fognak járulni az állam reprezentatív központi intézményeihez: a hadsereghez, a központi kormányhoz és impozáns Külügyminisztériumához, nem utolsósorban pedig az államelnöki hivatalnak a fenntartásához. Addig már mindenki el fogja felejteni a makacs értelmiségi csoportot, amely előkészítette nekik a terepet, és időnként egy olyan eszmével hozakodott elő, amelynek hatását abban az érzékeny politikai közegben a Richter-skálán mérték. Jegyzet Fordította: ÁGOSTON Hugó * Megjelent a Ziua de Ardeal 2001. december 12-i számában ALEXANDRU VLAD 1950-ben született Szucságon, Kolozs megyében. A Vatra és a Falcon folyóirat szerkesztője. Frigid verii (A nyár hidege - regény), Bukarest, 1985.Alena,Atem (útijegyzetek), Kolozsvár, 1993.