Provincia, 2002 (3. évfolyam, 1. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2. oldal III. évfolyam, 1. szám, 2002. január Napirenden Memorandum a parlamenthez a romániai régiók létrehozásáról Mi, e memorandumnak szánt dokumentum aláírói az alábbi - a régiók Romániájának politikai és közigazgatási megalkotását célzó - el­képzelések nyilvános megvitatását javasoljuk, egyetértve azzal a vitával, amely európai szinten folyik az egyesült Európa jövőjéről. 1. Jelen javaslataink Románia harmonikus fejlődését tartják szem előtt, figyelembe véve az ország tartományainak történelmi, gazdasá­gi és társadalmi-kulturális identitását. Felfogásunkban Románia regionális átalakítása tervének semmi köze az elszakadási vagy irre­denta törekvésekhez, bármilyen jellegűek legyenek is azok. Ezért úgy véljük, hogy minden ilyen megközelítés egyszerűsítő, és azt a célt szolgálja, hogy diverziós módon megrontsa azokat az alapos és felelős közvitákat, melyek országunk jövőjét az európai tapasztala­tok fényében vizsgálják. 2. Részvételünk az Európai Unió jövőjéről szóló vitában - amely az Uniót olyan föderatív rendszernek tekinti, amelyben az alkotmányos régióknak, így Skóciának, Katalóniának, Flandriának, Valloniának, Bajorországnak stb. megvan a saját helyük - hozzájárulhat ahhoz, hogy pontosabban megismerjük azokat az intézményi struktúrákat, amelyekbe integrálódni kívánunk. A regionális modell, az úgyne­vezett középszintű kormányzás (meso-government) véleményünk szerint európai identitásunk visszaszerzését szolgálja. 3. A régiók kialakításában alapelvnek tekintjük, hogy a közigazgatási és politikai hatásköröket területi egységeknek és nem nemzeti vagy etnikai közösségeknek adjuk át; ez utóbbiak a regionális modell alapján politikai és jogi garanciákat élveznek sajátos érdekeik védel­mében. 4. Az a túlcentralizált közigazgatási rendszer, melyet 1989 után szinte változtatás nélkül átvettünk, a korrupciónak és a bürokratizmus­nak kedvez, és felerősíti a sok kis egységen alapuló, rendkívül költséges közigazgatás egyébként is meglevő hátrányait. Másrészt a de­centralizálás eszméje arra a jogi keretre is vonatkozik, amelyet mind Románia nemzetközi kötelezettségei, mind pedig belső jogrend­jének európai jogharmonizációs elemei tartalmaznak. 5. Olyan közigazgatási reformot javasolunk, amely újrafogalmazza a létező területi egységek státusát, és új politikai-közigazgatási for­mákat vezet be. Ezek kialakításában a fejlesztési régiók vagy a történelmi tartományok jelenthetik a kiindulópontot. 6. E tekintetben a régiók székhelyén vagy a tartományi fővárosokban felállítandó regionális tanácsok, illetve tartományi parlamentek létrehozásának megvitatását javasoljuk. 7. Úgy véljük, a regionális hatóságok politikai, gazdasági és kulturális hatáskörei mellett - melyeknek gyakorlására a szubszidiaritás el­vének és az Európai Unióban alkalmazott normáknak megfelelően kerül sor - a tájékoztatási politikák radikális decentralizációját is szem előtt kell tartani. A regionális tévéstúdiók különleges szerepet játszhatnak a romániai régiók nyilvánosságának kialakításában. 8. A regionális identitás polgári alapon történő felvállalása az olyan többnemzetiségű régiókban, mint a Bánát, Erdély vagy­ Dobrudzsa, hozzájárulhat azon transzetnikus identitásoknak a kialakításához, amelyek alapján meghaladhatók lesznek a szélsőségesen naciona­lista nosztalgiák, félelmek, valamint ezek túlhajszolása, de a polgári és demokratikus frazeológiát használó burkolt nacionalizmus is. 9. Az új regionális rendszer kialakítása a politikai rendszer újraalkotását is szükségessé teszi, ami nem valósítható meg a - kidolgozás alatt levő-európai alkotmány alapelveivel összhangban levő alkotmányreform nélkül. 10. E javaslatok a­­ kormányzottak egyetértését feltételező kormányzást jelentő­­ republikanizmus és a részvételi demokrácia elvein ala­pulnak. Ezért bármilyen szerkezeti átalakulásra vonatkozó döntésnek népszavazás eredményeként kell létrejönnie, amelyet - a konkrét helyzetnek megfelelően - regionális vagy országos szinten kell megszervezni, úgy, hogy a lakosság jóhiszemű tájékoztatást kapjon a hasonló európai példákról és az ilyen típusú közigazgatás esélyeiről. E dokumentumot megküldtük Románia Parlamentje Állandó Bizottságának, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a De­mokrata Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetőségének, továbbá megküldjük az Európai Parlamentnek és a Régiók Bizottságának. Kolozsvár, 2001. december 8. Aláírók: Antik Sándor - képzőművész Ágoston Hugó-közíró Bakk Miklós - politológus December 8-a után csatlakoztak a Memorandumhoz: Ágoston Vilmos - író, Gödöllő, Magyarország Ábrah­­ám Endre-Csaba - egyetemi hallgató, Politológia, Eger, Magyarország Balázsi Gábor - PhD, kutató, Northwestern University Medical Center, Chicago Balogh Ágnes - egyetemi hallgató, Jog, Babe?-Bolyai Tudományegyetem, Kolozs­vár (BBTE); Kolozsvár Bányai Péter - politikai elemző, Kolozsvár Bedő Olivér - egyetemi hallgató, Képzőmű­vészeti Egyetem; Sepsiszentgyörgy Benedek Sándor - egyetemi hallgató, Polito­lógia, BBTE; Gyergyószentmiklós Bíró Béla-közíró, Sepsiszentgyörgy Dr. Carmen Elina-orvos, Temesvár Cristian Branea - adjunktus, Európai Ta­ nulmányok, BBTE; Kolozsvár Buja Béla Gergely - egyetemi hallgató, Szo­ciológia, BBTE; Marosvásárhely Bujdosó Ilonka-Éva - ny. tanár, Nagyvárad Alexandru Cozma - egyetemi hallgató, Te­mesvári Egyetem, Angol szak; Temesvár Czika Tihamér - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Sepsiszentgyörgy Csom­a Botond - diplomás, Európai Tanul­mányok, BBTE; Kolozsvár Daday Csaba - középiskolás, Nagyvárad Daday Zoltán - középiskolás, Nagyvárad Daday Ildikó - mérnök, Nagyvárad Daday Zsolt - mérnök, Nagyvárad Dr. Reghina Dascalu - angoltanár, Temesvár Dánut Dinu - hadmérnök, Pitééi Demeter Attila - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Székelyudvarhely Dénes Isván - ny. tanár, Torda Adrian Docea - egyetemi hallgató, Közgaz­daság, BBTE; Gyulafehérvár Dr. Vasile Docea - történész, egyetemi tanár, Temesvár & Mircea Boari - politológus Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus Mathius Cosmeanu - szociológus Caius Dobrescu - író Hadházy Zsuzsa - közíró Andrei Dombi - angoltanár, Kolozsvár Éva Dorca - mérnök, Resica Smaranda Enache - filológus, Marosvásár­hely Fülöp László - egyetemi hallgató, Történe­lem, BBTE; Felsősófalva, Hargita megye Géczy Levente - egyetemi hallgató, Jogi Kar, BBTE; Szecseleváros, Brassó megye Gogolák Hrubecz Csongor - egyetemi hall­gató, Jog, BBTE; Marosvásárhely Dr. Ovidiu Grivu - orvos, egyetemi tanár, Te­mesvár Dumitru Grozan - görög katolikus pap, Felsőkálinfalva, Máram­aros megye Claudiu Groza -újságíró, Kolozsvár Haller István - programvezető, Marosvásár­hely Horváth István - egyetemi hallgató, Filozófia, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Horváth László - diplomás, Fizika, BBTE, Marosvásárhely Dr. Kakucs Lajos - történész, Rüsselsheim, Németország Kispál Attila-egyetemi hallgató, Sepsiszent­györgy Radu Macrínici - dramaturg, Sepsiszent­györgy Doru Marc? - író, Sepsiszentgyörgy Radu Márta - történész, Kolozsvár Viorel Michel - zenész, Kolozsvár Mikló Sándor - egyetemi hallgató, Informa­tika, BBTE, Köröstárkány, Bihar megye Mircea Munteanu - Marosvásárhely Mózes Pál - erdőmérnök, Nagyvárad Lucian Nastasá- történész, Kolozsvár Dr. Nemes Mária - főorvos, Marosvásárhely Parászka-Ferencz Boróka - tanár, Csíksze­reda Radu Pop - mérnök, Kichener, Kanada Rea-Silvia Pop - diplomás, Európai Tanul­mányok, BBTE, Kolozsvár Molnár Gusztáv - politológus Ovidiu Pech­an - történész Szokoly Elek—közíró Traian Stef—író Daniel Vigh­i-író Cristian Popa - újságíró, Kolozsvár Pozsony János Csaba - egyetemi hallgató, Politológia, BBTE, Sepsiszentgyörgy Plugor Magor - tanár, Kolozsvár Andrei Roth - programozó, Kolozsvár Sebestyén Zita - újságíró, Kolozsvár Simó Imre Géza - környezetvédelmi mér­nök, Szentegyházasváros, Hargita megye Adrian Simon - diplomás, Politológia, Nagy­váradi Egyetem; Bihar, Bihar megye Rázván Soporan - egyetemi hallgató, Filozó­fia, BBTE; Kolozsvár Sopronyi Róbert - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Zilah Szűcs Attila - programozó mérnök, Nagyvá­rad Marius Tabacu - újságíró, Kolozsvár Tófalvi Márta - egyetemi hallgató, Jog, BBTE; Székelyudvarhely Tófalvi Zoltán - újságíró, Marosvásárhely Cézár Trante - programozó, Budapest Dr. Vasile V Trif-Ausztrália Venczel Enikő - fordító, Kolozsvár Verbi­chi Réka - egyetemi hallgató, Történe­lem, BBTE; Kolozsvár Veér István-János - nyugdíjas, Nagyvárad Visky András - író, Kolozsvár Wrábel Judit - tanár, Budapest Wrábel Zoltán - közgazdász, Budapest Wrábel Zoltán Zsolt - pénzügyi szakértő, Budapest Augustin Zeriu - tudományos kutató, Ko­lozsvár A Memorandumot aláírók névsora nyi­tott. Kérjük a csatlakozni kívánókat, je­lentkezzenek a Provincia weboldalán (www.provincia.ro), vag­y küldjék be ada­taikat, illetve a mellékelt szelvényt kitöltve a folyóirat címére (3400 Cluj, str. Tebei nr. 21. Fax: 064 420 470). PROVINCIA Alexandru VLAD Rettegés a föderalizmustól Hébe-kórba „erdélyi értelmiségiek egy­ csoportja” előszed egy bombát, amely aztán földrengést vált ki a román politikai világban: egy rugal­masabb, föderális struktúra gondolatát. Ezt a jelenleginél alkalma­sabbnak tartja egy olyan tartomány igazgatására, amelyben történelmi­leg jelentős mentalitásbeli és gazdasági különbségek alakultak ki a töb­bihez képest. Nyilvánvaló azonban, hogy nálunk a politikai osztály nincs felké­szülve egy ilyen megoldásra, a lakosság pedig befolyásolható, és elvtele­nül alkalmazkodik, képes elfogadni bizonyos dolgokat (amilyen példá­ul a NATO- és EU-csatlakozás), anélkül hogy ismerné azok árát és kö­vetkezményeit, ugyanakkor makacsul visszautasít másokat, ugyanab­ból a kecses tudatlanságból fakadóan. Akkor meg miért erősködnek „egyes” erdélyi értelmiségiek, hogy a kérdés terítékre kerüljön? Megle­het, mindenkinél jobban tudják, hogy a lakosság és a politikai osztály nincs felkészülve rá, de előzményt akarnak teremteni a gondolatnak, történelmet akarnak neki kerekíteni. És ugyanakkor ki akarják ragad­ni egyes politikai kalandorok fegyvertárából, mint amilyen Sabin Gherman. Végül is nagyon valószínű és egyáltalán nem gyötrelmes dolog, hogy Románia politikai jövője éppen ez legyen. Hogy a provinciák közötti - mindenki által elfogadott - különbségeket alkotóbban és versenyké­pesebben használják majd ki; amikor pedig ez a lehető legtermészete­sebb módon és anélkül, hog­y bárkit is megbotránkoztatna, bekövetke­zik, nos, pont azok hajtsák végre, aki ma hevesen visszautasítják: a na­cionalisták és azok a politikusok, akiknek retorikája mögött gazdasági csoportérdekek húzódnak meg. A mai ellenzők ellen pedig holnap már senki sem fog kiállni. Ahogy a PSD (a régi és éber PDSR) ma példásan együtt él a gyalázott RMDSZ-szel, egy olyan megállapodás alapján, amelyből mind a két fél hasznot húz. Abban a kedvező pillanatban csak a megoldás jó oldala fog látszani. Meg fogják állapítani, mint mondtam, hogy a mindenféle forrásokkal rugalmasabban és hatékonyabban lehet ily módon gazdálkodni. Hogy a helyi parlamentek a legrealistább és a legcélravezetőbb módon tud­ják megoldani a területükön felmerülő kérdéseket (ráadásul több ro­konnak is helyet biztosíthatnak), hogy megfelelőbb beruházási politi­kát lehet folytatni, hogy­ a túlközpontosított bürokrácia halálos csapást szenved, és hogy megszűnik a beteges gyanakvás is a Központtal szem­ben. A politikusok azt fogják majd mondani, és ilyen szellemben fogják nevelni a választókat, hog­y Erdély előnye a történelmi nyitottsága a Nyugat felé és a többnyelvűsége, és előnye az, hogy az Európai Uniónak (amelynek tisztelettel tagjai leszünk) jobban megfelelő struktúrái van­nak. Hangsúlyozzák majd, hogy Munténiának óriási potenciálja a Du­na, kikötőivel és Csatornájával, valamint a tenger, előnyt jelentenek iparosodott városai, nem­ kevésbé kiváló közlekedése a virágzó Balkán­nal. Moldváról pedig el fog hangzani, hogy­ egy olyan óriási kereskedel­mi piac (a volt Szovjetunió) közelségének örvend, amely bármit és bár­milyen mennyiségben képes elnyelni mostantól több évtizeden át. Úgy­hogy például egy fa- vagy gabonakiviteli engedélyért a vidéki embernek nem kell majd Bukarestbe rohannia, és ott másokat megvesztegetnie - helyi szinten intézik majd a dolgokat, és a kenőpénzek megmarad­nak a családban, a lakosság boldogulására. Vag­y az erdélyieknek nem kell majd görög katolikus voltukat elnyomva látni az ország többi ré­szének ortodoxiája által. Megállapodások alapján mind hozzá fognak járulni az állam reprezentatív központi intézményeihez: a hadsereg­hez, a központi kormányhoz és impozáns Külügyminisztériumához, nem utolsósorban pedig az államelnöki hivatalnak a fenntartásához. Addig már mindenki el fogja felejteni a makacs értelmiségi csopor­tot, amely előkészítette nekik a terepet, és időnként eg­y olyan eszmével hozakodott elő, amelynek hatását abban az érzékeny politikai közeg­ben a Richter-skálán mérték. Jegyzet Fordította: ÁGOSTON Hugó * Megjelent a Ziua de Ardeal 2001. december 12-i számában ALEXANDRU VLAD 1950-ben született Szucságon, Kolozs megyében. A Vatra és a Falcon folyóirat szerkesztője. Frigid verii (A nyár hidege - regény), Bukarest, 1985­.Alena,Atem (útijegyzetek), Kolozsvár, 1993.

Next