Fülöp Magdolna - Vigyikán Gyöngyvér: Áldás, békesség! A Pusztaszabolcsi Református Egyházközség története - Pusztaszabolcs Anno 7. (Pusztaszabolcs, 2011)
Tartalomjegyzék
1926-ban az Országos Földbirtokrendező Bíróság a Fould-Springer uradalom birtokából 200 kat. holdat, Hirsch Alfréd földbirtokából pedig 100 kat. holdat a vagyonváltságos földeken felül megváltott és azt a budapesti református egyháznak juttatta. A község belterülete 1935-ben 60 kat. hold, 18 utcája, egy köztere, 3 pusztája és 9 majorja volt. Egy korabeli leírás szerint az utcák nem voltak elnevezve, 300 ház volt, melyeket nem számoztak meg, egy képviselő-testületi jegyzőkönyv bejegyzése szerint csak 1935 végén döntöttek a házak számozásáról. VALLÁS SZERINTI MEGOSZLÁS, HITÉLET A lakosság a 19. század utolsó harmadában részben katolikus (77 százalék), a reformátusok 20 százalékot, az evangélikusok 3 százalékot tettek ki. 1901-ben a református egyház gyülekezetének központja Dunapentelén volt. Innen jártak át a lelkészek Pusztaszabolcsra is. 1935 előtt Iváncsa szórványa volt. Az első világháború után megszaporodott a reformátusság Pusztaszabolcson is. Az 1930-as évek elején kapott a község egy állandó lelkészt, aki a környéken is ellátta a lelkészi teendőket. A vasutas lakosság jó része református volt. Az istentiszteleteket a MÁV kultúrteremben tartották. Az államvasutak fejlődésének köszönheti Pusztaszabolcs is a létét. Letelepülők jöttek Erdélyből, ugyanakkor hozzácsatlakozott egy munkát kereső sereg Kiskőrösről, Kecskemétről, Szolnok, Csongrád megyéből, s lassanként a szomszédos falvakból is települtek át ide legtöbbször vegyes vallású házaspárok: Velencéről, Ercsiből, Háncsáról, Nagylókról, majd a II. világháború után Szlovákiából is. A helyi református egyház a községtől 1200 négyszögöl területet kapott templomépítés és lelkészlak létesítése céljára. Ez 1935. augusztus elején történt. A községi képviselőtestület magára vállalta a vagyonváltságos ingatlan után évente fizetendő járulékot is. A járulék átvállalását a vármegye, sőt a belügyminisztérium is jóváhagyta. A református templom előtti területet szintén megkapta a református egyház. Ezt a területet parkosították. Az itteni reformátusok lelki gondozását egy ideig az érdi missziói segédlelkész látja el. Pusztaszabolcson ekkor 30 református család, 100 lélek lehet, de a nagyiváncsai missziói központból hozzá csatolt Dunapentele, Rácalmás, Kulcs, Szolgaegyháza, Sárosd, később Perkáta Szilfamajor reformátusaival anyaegyházzá nő lassan, amikor egy áldozatkész patrónus jelentkezik Dr. Halász Miklós felsőcikolai birtokos személyében, aki a templom megépítéséhez, berendezéséhez egymaga 11000 pengőt ad. A templom a községtől kapott 1200 négyszögöles telken már 1935-re megépül, de missziói egyházzá 7