Rádióélet, 1942 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1942-01-16 / 3. szám

VALAHOL OROSZORSZÁG­BAN . . . Kovách Kálmán varsa, dr. Fries Kárai­ zenéje. A Hon­véd kivánsághendversenyen éne­kelte Karády Katalin. — 1. Üzenet jött messze, messze föld­ről. — Halványzöld szín tábori­­levél. — Aki irta, a szivével irta. — Minden sora őszintén be­szél. — 2. Muszka földre lassan jár a posta, — S alig várják már a válaszom, — Megkérem a rádiótól szépen, — Közvetítsék kivánságdalom. — Refr.: Sok­kal jobban szeretlek, mint más­kor, — Minden percben rád gon­dolok százszor. — Valahol Oroszországban, — Valahol Oroszországban, —­­Valahol Ma­gyarországon, — Valahol Ma­gyarországon.) — Mindig a te leveledet várom, — S csak te­­rólad álmodom az álmom, — Valahol Oroszországban, valahol Oroszországban, (Valahol Ma­gyarországon, valahol Magyar­­országon.) — S arra gondolok, mikor a csillag rám ragyog, — Azt a csillagot te otthon (te ott kinn) éppúgy láthatod, — Sok­kal jobban szeretlek, mint más­kor, — Minden percben rád gon­dolok százszor, — Valahol Oroszországban, valahol Oroszor­szágban (Valahol Magyarorszá­gon, valahol Magyarországon). Copyright by Franci« Bárd und Sohn, Budapest. SÖTÉT FELHŐK. (Hallgató.) Keresztes Mihály verse, Morvay Károly zenéje. Szántó Gyula mű­sorából. — I. Sötét felhők tor­nyosulnak odafenn a kéklő ma­gas égen, — Eszembe jut, hogy te voltál üdvösségem, boldogsá­gom nékem, — Amikor az égő szemed szerelmesen rám ragyogni láttam, —­ Úgy éreztem, menny­ország és boldogság volt, amit megtaláltam. — II. Elmúlt ré­gen a szép idő, mind a ketten más utakon járunk. — Úgy hal­lom, hogy esküvőd lesz, szerte­foszlott minden régi álmunk. — Azt mondják, a szegénységet el­cserélted cifra gazdagságért, — Pedig tudom, a nagy módot oda­adnád egy kis boldogságért. Copyright by Morvay Károly, Budapest. j ARANYVIRÁG. (Tangó-dal.) Szövegét és zenéjét írta: Dallos Béla. — I. Tavasz ha jön s a nap ragyog, — Tüzében oly vi­dáman élünk, — Csókjától láng­ra gyűl a szívünk. — Felforr a vér, a vágy az kér — , a Bel­zebub a fülünkbe súg. — Refr.: Aranyvirág! Leszel-e az enyém? — Aranyvirág! Hisz a szíved enyém! — Az élet úgy sem ad­hat szebbet, mint egy csókos éj­szakát. — Ne kínozz hát! Aranyvirág! — Hidd el, hogy még sose volt ily tavasz. — Hidd el, hogy rég vágyom a csó­kodat. — Elszáll a vágy s a ki tudja, lessz-e még egy percnyi boldogság. — Ne kínozz hát! Arany virág. — II. A nap leszáll, kigyúl az ég. — Pirosra fest az est, az alkony, — A csend me­séi lágy méla hangon. -- A vágy felel: szeretni kell! — A mit mond a csend, a fülünkbe cseng. — Refr.: Arany virág! . . . Magyar Muzsikaszó. HAMVADÓ CIGARETTAVÉG. Hegedűs Tamás verse és zenéje. (Karády Katalin műsorából.) — I. Zene szól az éjben már vala­hol. — A hold fenn az éjben jár. — Szivem, mint az expressz, úgy zakatol — 8 állomásnál majd megáll. — A szív az min­dent nem bírhat el. — Holnap már az sem fáj. — Ha szembe­jössz és nem is szólsz énhozzám. — II. Messze tűnt a május, messze a nyár. — Már a nap le­szállt régen. — Árva már a szi­vem, nincs aki vár. — Este van már énnékem. — Ülök magam­ban, könnyesen én. — Nem várok semmi jót. — A csók, a május csupán illúziók. — Refr.: Hamvadó cigarettavég — Ül a hamutálcán s csendben végig ég. — Kis cigaretta, te hidd ne­kem el, (hogy) — Engem is csak égve dobtak el. . . — Vol­tam én ifjú, lángoló, — Bíbor­­piros ajkat csókra csábító, — Most a szobámba' magam va­gyok én —­­ merengek a múl­tak ütemén. — Hittem néked s ezernyi csókban égett a nyár, — Égben, szívben azóta ősz van, 3­ Már későre jár, az én időm lejár .. . — Hamvadó kis fehér parázs — Megremeg az éjben, úgy veri a láz, — Nyugszik a tálca hamus peremén, — Az ő sorsa, pontosan enyém. Copyright by »Csárdás« Zene­műkiadó kft., Budapest. CSÓKOS IFJÚSÁG. Ilniczky László verse, Nádor József ze­néje. — Csókos ifjúság, — Régi, szép világ, — Elfeledni nem tudlak sosem. — Túl a vágya­kon, rólad álmodom, érted sir, zokog szegény szívem. — Ha egyszer visszajönnél, csak egy percre még, én olyan boldog lennék. — Csókos ifjúság, — Régi, szép világ, — Elfeledni nem tudlak sosem, stb. Copyright by Nádor Kálmán, Budapest. VALAHOL EGY KISFALUBAN. Hallgató. Dulácska Gegzáné ver­se, Morvay Károly zenéje. Éne­kelte a Rádió műsorán Bihary József. — Valahol egy kisfalu­ban, nem nyílnak már a pün­kösdi rózsák. — Valahol egy ablak alatt, elmúltak már a sze­relmes nóták. — Valahol egy csöndes utcán, szomorúan álmo­dozva járok, — Ne tudja meg soha senki, hogy még mindig valakire várok. — Valamikor boldog voltam, ha pünkösdi ró­zsát láttam nyírni, — Valamikor örömkönnyet tudtam én a rózsák között sírni, — Valamikor nem gondoltam, hogy én egyszer így maradok árván, Hogy énnékem nem nyílik már, soha virág a pünkösdi rózsán. Copyright 1939 by Morvay Ká­roly, Budapest. kívül a kaszárnyán . . . (Én édes angyalom .. .) Szöve­gét írta dr. Liszt Nándor. Zénó­ját szerzette: Norbert Schultze. A Honvéd kívánság hangverse­nyen énekelte: Kelly Anni. — 1. Kívül a kaszárnyán, — Kint a kapunál — Lámpa lán­golt árván, — Most is ottan áll... — Szivemre zárna két karom, — A lámpás égne a fa­lon, — Mint akkor, angyalom, — Én édes angyalom! — 2. Ket­tőnknek árnya — Egybeolvadott —­ És a Vén kaszárnya csak egyre hallgatott. — Hozzád re­pül ma bús dalom. — Sde el nem ér a két karom, — Mint akkor, angyalom, —­ Én édes angya­lom! — 3. Emlékezel még, — Drága kedvesem? — Trombitált az őrség! — Én szerelmesem! — Mért is csitult el halk dalom. — Be kellett volna vallanom: Sze­retlek, angyalom, — Én édes an­gyalom! ~ 4. Száll a szél a szárnyán, ■— Vak sötét az ég, — És otthon a kaszárnyán, — Régi lámpa ég. — Jaj, hogyha éltem itt hagyom, A láng csak ég a kőfalon, — Mint akkor, an­gyalom, — Én édes angyalom! — 5. úgy fáj a lelkem, — Mit felelhetek? — Lámpafény . . . szerelmem ... — Mindig ott le­szek. — Távol boríthat sírhalom, —­ Örökre rólad álmodom, — Mint akkor, angyalom. — Én édes angyalom! Copyright 1940 by Apolló Ver­lag Paul Linóké, Berlin, SW. 68. Copyright 1941 by Rózsavölgyi and Co., Budapest. HINDU LÁNY ... (Rumba.) Ilniczky László verse, Nádor Jó­zsef zenéje. — Hindu lány lesz az arám, — Bőre sötét, mint Tatán a szén. — Hindu lány, kicsi babám, — Gyere velem és legyél enyém. — Van egy kis mesés bungalonom, -- Ahol az oroszlán se jár ... — Hindu lány, légy az arám, — Szívem feléd dobog már . . . Copyright by Nádor Kálmán, Budapest. ÉN MAGAMBA JÁROK ... (Slowfox.) Szaváry Sándor ze­néje, Rákosi János verse. — Ha holdfényes estéken árván — Az utcákon bolyongok én. — Még eszembe jut néha-néha. — Hogy ki voltam s mi lettem én. — Még eszembe jutnak az álmok — És felzokog bennem a szív. — A holdfény, a virág, az illat. —• Még most is csak tehozz­ád hív. — Reír.: Én magamba járok ár­ván, egyedül.­­*» Előttem nincs semmi cél. — Mióta tőled el­búcsúztam én, Az életem sem­mit sem ér. — A boldogság ná­lam vendég volt csupán. — Te hoztad, te vitted el. — Azóta já­rok mindig egyedül — És semmi nem érdekel. — Szivem csak fájni tud — És elkerül az álom. — Ha arra gondolok, — Hogy mért nem lehetünk mi bol­dogok? — Én magamba járok árván, egyedül. — Előttem nincs semmi cél. — Mióta tőled el­búcsúztam én. — Az életem semmit sem ér. Copyright by Marnitz, Buda­pest.

Next