Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. január-június (1. évfolyam, 1/1-52. szám)

1835-01-24 / 7. szám

PEST JANUAR 24. Megjelen e* napi lap hetenkint kétszer , esztendő alatt legalébbt* 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., ugcsa évi 8 fr. Postán 5 fr. w* 10 f* pengő. ÉLET ’S VILÁG. Élni annyit tesz , mint hazulról sétálni menni, mert kit hazulról kivisznek, az többé nem él. — Az élet olly édes valami, melly keserű szokott lenni; a’ világ pedig ollyas valami mint egy kedves feleség, az ember nem azért szereti, hogy vele kell élnie, hanem azért, mert bajosan válhat el tőle. A’ világnak tulajdonkép csak két része van, a’ szépnemi világ, ’s a’ férfi-világ. A’ szépnemi világ, ez az, mit minden változatéval időnek nevezünk;— szép rift; hideg meleg, nyájas kedvetlen, dörgő vidám.—A’ férfi-világ, ez az, mit füstjével együtt tűznek nevezünk. — Ha az idő szép, meleg, nyájas, vidám, — a’ tűz lobogva ég; ha az idő rút, hideg, kedvetlen, — a’ tűz hamvadoz. A’ világnak ezen két részéből a’ szépnemi világot igen kevésé ismerjük; mi agg-legények nem tudunk a’ világ’ ezen részéről egyebet mint azt, hogy ha mi látogatjuk, mindig hideg szokott lenni. A’ férjek, házasok azt tartják , hogy a’ szépnemi világ igen nyájas, kellemes; ’s az könnyen lehet, hogy rájok nézve e’ világrész szebb festeményekkel mutatkozik. A’ szépnemi világnak keblében van egy kis részecske, mellyet közbeszédben szírnek nevezünk , melly azonban nem egyéb egy ‘járdaló barométrumnál (barometrum ambuláns). Ezen időmérő kényesét ha hideg éri, összevonul; ha meleg hat rá, emelkedik. E’ barometrumot a’ földkereken csaknem minden háznál találhatni, ’s ha történik ollykor, hogy valaki (teszem mint én), illyes kényesővel nem bir, vagy azért mert nem tudja tartani, vagy azért mert ügyetlen, ’s kezei közűl kicsiszik, az legokosban cselekszi, ha e’ barometrumot nyilvános helyeken vizsgálgatja ,— mint mulatságokban , játékszínben , bálban , spiréekben ; — de jól meg kell jegyezni, hogy illy helyeken e’ barometrum csupáncsak hideget vagy meleget mutat, otthon pedig hidegre, melegre, égi háborúra , villámlásra, meny dörgésre egyiránt áll. A’ szépnemi világnak van egy rajtunk uralkodó része, mellyet közbeszédben , — de csupán a’ házasok, ípapucs-nak neveznek, melly tulajdonkép nem egyéb mint a’ régieknél is hanem más alakban imádott 4házi-bálvány. A’ régi férfiak példa gyanánt házi bálványul macskát imádtak, a’ mostaniak hogy ne kénytelenitessenek nyávogó bálványt imádni, inkább a’ papucsot tartják legnagyobb tiszteletben. E’ papucs iránti hódolat annyira növekedett, hogy azt sokan külföldről hozzák ’s itthon a’ legnagyobb áhitatossággal tisztelik. — A’ papucs’ története ’s életleirása fölötte érdekes lévén, bocsássák meg olvasóim hogy vedlők közölhessem. — * * * Az időben a’ papucs ered vala egy igen szép földi leánykától.—Mikoréit pedig ez az igen szép földi leányka, bajos meghatározni , mert a’ leányok magokat mind igen szépeknek tartják. És ezen igen szép földi leányka, (kitől tudniillik a’ papucs ered vala), egy mennyei kedves angyal volt. — Akadt pedig abban az időben e’ mennyei kedves angyalnak egy aluszékony lomha férje. — És e’ férj napokon és heteken keresztül hálóöltönyben hevert és pipázott; az angyali nő pedig hogy férje pongyolában lábait meg ne hittné, papucsot készite számára. És e’ papucs sok ideig nyugodalmas házi életet élt, mert a’ lomha férj heverő helyéből igen ritkán mozdulva békeségesen viselte.—Irigyleni látszott pedig a’ sors e’ papucs’ boldogságát, és urát a’ szörnyű halál elragadá. És most a’ szegény papucs ura nélkül özvegyen maradt, mert urát rókaprémes hosszú mentében ’s aranynyal hímzett kordován csizmában temették el. — A’ nő pedig vigasztalhatlan volt, és sirató szegény papucs urát, mert ő is árván maradt. Svét hétig éle pedig a’ papucs magányosan , minden világi örömtől megfosztatva, de még sem keserű életet; mert a’ boldogultnak kedves Pista A’ TÁRSAS ÉLET ÉS DIVATVILÁGBÓL. 1855. 7. szám. Előfizethetni helyben a’ kiadónál Dorottya utczában Vizer házban lódifc szám alatt. __ Pesten kivül pedig minden cs. kir. Postahivatalnál.