Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. január-június (1. évfolyam, 1/1-52. szám)

1835-01-28 / 8. szám

A’ NŐK ANGLIÁBAN. Jó néha másokat megmerni, hogy tudjuk mek­korák vagyunk mi magunk, 's czélirányos néha mást a’ tükörbe nézetni, hogy mellette önképün­ket is lássuk. Illyen végből szólok én az angol nőkk­el, noha nem egészen magam szerint. Az angol társaságban a’ nők kevéssé fontos szerepet játszanak, noha velek az ellenkezőt akarják elhitetni. Növelésök , úgy látszik , egé­szen más jövendőre akarja őket előkészíteni, mint a’ melly számukra föntartatik. Hanem a’ nemzeti erkölcsök igájokkal előállanak, ’s a’ legkifejlet­tebb charakterek meghajlanak előttök ’s azon föl­tetsző egyidomuságot veszik föl, melly az angol nép’ külsejét bélyegezi. Szerencsés sikere a’ szo­kás’ uralkodásának egy súlyos , fontolgató nem­zetnél , melly máig elég bölcs volt erkölcseit ’s alkotmányát a’ visgálás’ , fejtegetés’’s következő­leg a’ módositás’ veszedelmei alól kivonni. Az angol nők növelésének nem az a’ tárgya, hogy őket különös lényekké faragja , ’s némii­­képen bálványokká , hogy közhelyre állítva a’ szemeket magokra vonják, csudálást gerjeszsze­­nek ’s tömjénezést kapjanak. A’ nevelés inkább a’ családok’ kebelében történik, mint közintéze­t­­ekben. Tanitók jőnek oktatni a’ történetekben, hangában, rajzolásban. Egy kormányzóné, gou­­vernante, rendesen Saa eszből hozatom megösm­er­­teti a’ tanítványokat a’ franczia nyelv’ okfejeivel ’s gyakorlatával. A’ rend’ ’s alávetettség’ szokásai a’ szülők és gyermekek közötti viszonyokból ered­nek. Itt az anyai hajlandóság ritkán kisértetik megelőzésektől, melly Frankhonban annyira di­vatozó. A’ helyett hogy hízelgéseket cseréltetne, gondoskodásra szorulkozik egyik részről, tiszte­letre a’ másikról ,’s a’politikai rendben mutatkozó csudálatos hierarchia besarkal a’ házi rendbe is. A’ gyerm­ekségöknek és ifjúságuknak adott irány nem készíti elő a’ nőket, hogy kitüntetés­sel mutassák a’ világban magokat. Csekélységes pontokban ugyan nem elégít ki a’ nevelésök egé­szen , hanem ezen tökélytelenséget nemű tekin­tetben jónak mondhatni. A’ nők nem Amnakodnak hitvesi ’s anyai kötelességöknek föláldozni jeles­ségeiket, mellyek’ részéről a’ tiílhizelgés elszé­­dithetné őket, — és ezt az ész helyben hagyja. De szerencsés kárpotolásul az angol dámák’ nagy része bő ösmeretekkel bir a’ franczia ’s olasz nyelvben és literáturában , ’s pedantság vagy ke­­gyeskedés nélkül azt igen jól tudja hasznára for­dítani. A’ szabadság , mellyel a’ fiatalok a’ nevelé­sök’ végét házasságuktól elválasztó szakaszban birnak, igen különös avatgatásnak látszik ezen utóbbi helyezet’ bévonultsága ’s komolyságába. Ekkor egy cselédtől kisérve látogatásokat tesznek, a’ tárokat bejárják, a’ boltokba elmennek, a’ velők találkozó ösmerősökkel beszélgetnek, lova­golnak. Levelezést folytatnak, róla legkevesebb számot nem adva; néha a’ bálokban anyjaik nél­kül megjelennek egy barátjok’vezérlete alatt, ki őket oda ’s vissza vezeti, de a’ bemenetel után velők­épen nem látszik foglalatoskodni. A’ házassággal mind ezen Asszonyok ellen­kező színt öltenek magokra. Ekkor legcsekélyebb mozdulataikban is férjök’ akaratjának vetik ma­gokat alá, ’s az ő kedvéért a’ fiatalkor’ élénk örömeiről majdnem egészen lemondanak, kivált pedig a’ tánczról, mellyet ritka angol férj enged meg. Igen ritkán ülnek lóhátra ’s ekkor is csak uraik’ kíséretében. A’ házigazdaság’ igazgatásában részt nem véve azon szűk megkülönböztetéssel be­érik, hogy asztalaik és szalonjainál elsőséget kap­nak, egy öröme az önszeretésnek, mellyet a’ szo­kás nekik megengedett. Ezen súlyos erkölcs szük­séges a’ családok’ gyors szaporodása miatt. Azon nélkülözések’ előérzete , mellyek az an­gol nőket a’ házasságban várják, nem igen teszi őket hajlandókká az utána esengésre. Ritkán men­nek huszonkét huszonnégy év előtt férjhez. A’ tiz első év rendesen a’ gyermek-nemzés’ gondjaira for­­dittatik, a’ tiz köv­etkező a’ nevelésre, melly a’ legtartósabb és dicséretesebb vigyázattal folytat­ Előfizethetni helyben a» kiadónál Dorottya ut­­czában Vizer házban lódik szám alatt. — Pesten kívül pedig minden cs. kir. Pos­ta-hivatalnál. PEST 1853. JANUAR 28­. Megjelen e a napi lap he­­tenkint kétszer , esz­tendő alatt legalább 64 képpel. Helyben fél évi dija 4 fr., egész évi 8 fr. Postán 5 fr* é» 10 f» pengő. ÉS DIVATVILÁGBÓL. 8. szám. A’ TÁRSAS ÉLET

Next